Óraállítás helyett időzónaváltás kellene?

Nem a tavaszi és az őszi óraátállítás igazából a fölösleges – egyébként nem is fölösleges – hanem  Magyarország egyszerűen rossz időzónában van! Legalábbis ezt állítják a „GMT+2-t Magyarországnak!” mozgalom tagjai. Tanulmányokkal, számításokkal, adatokkal támasztják alá elméletüket, miszerint ha a közép-európai időzónából átkerülnénk a kelet-európaiba, az rengeteg előnnyel járna.
 
69 világos estét nyernénk
Herman Gábor mérnök, a mozgalom kezdeményezője három éve foglalkozik azzal, hogy meggyőzze a közvéleményt és a döntéshozókat arról, nem jó dolog egy adott időzóna keleti sávjában élni. Állítja: ha Magyarország is a kelet-európai időzónába (UTC+2 zóna) tartozna, mint Finnország, a balti államok, Ukrajna, Románia és Törökország, akkor ugyan decemberben és januárban még sötétben indulnánk el otthonról munkába, iskolába, viszont tavasztól ősz végéig hosszabbnak tűnne a nappal. Számokban kifejezve: télen a mostaninál hetvennyolccal több olyan napunk lenne, amikor csak 7 óra után kelne fel a nap, cserébe viszont nyáron 69 olyan napot kapnánk pluszban, amikor még este 8 óra után is világos van. A hatékonyabb meggyőzés érdekében már Facebook-csoportot is alakított, írt a kormánynak, a nagyobb pártoknak, de érdemi választ még nem kapott.
 
Amikor alszunk, lehet sötét
Herman Gábor kifejtette: arról lehet vitatkozni, melyik értékesebb valakinek, a reggeli vagy a délutáni napsütés, de többet nyernénk azzal, ha tavasztól meghosszabbodnának a világos délutánok. Amellett ugyanis, hogy este is lehetne sétálni, sportolni, kerthelyiségekben sörözni, mivel több időt töltenénk nappali fényben, mindenkinek jobb lenne a kedve.
„Megfigyelhető, hogy június végén már hajnali négykor elkezd világosodni, vagyis amikor a legtöbb ember felkel, szó szerint a “hasukra süt a Nap”. Este viszont, miután a Nap lemegy fél 9 körül, még mindenki 1-2 órát világít lefekvés előtt. Vagyis minden reggel alvással elpazaroljuk a fényt, emiatt este feleslegesen világítunk”- magyarázta. Amúgy Párizsban, egy szép világos nyáreste jutott eszébe, hogy ilyenkor Budapesten már sötét van és érdemes lenne a témával foglalkozni. „Ha váltanánk, nagyjából akkor aludnánk, amikor sötét van és akkor lennénk fenn, amikor világos van.”
 
6,8 milliárd energia megmaradna
Nézzük, mit is jelentene az új időzóna Herman Gábor szerint: 6.8 milliárd forint energia megtakarítást, ami 4 fős családonként 2680 forint évente. Ráadásul a kevesebb energiaszükséglet kevesebb CO2 kibocsátást, kisebb ökológiai lábnyomot eredményez.  Az emberek ébredése közelebb kerülne a napkeltéhez. Egy világos órával hosszabb lenne minden este. Plusz 69 olyan napot kapnánk, amikor 20 óra után sötétedik.(a jelenlegi 101 helyett 168 ilyen nap lenne.) A több napfény egészségessé, (több D-vitamin) jókedvűbbé (több endorfin, melatonin, tesztoszteron tesz, ami hosszabb távon megjelenik majd az egészségügyi kiadások csökkenésében is, illetve a depressziós betegségek és bűncselekmények számának csökkenésében. Napfény hatására növekszik az emberek produktivitása, ez pedig növelheti a GDP-t. Ahogy az is, ha az egy órával hosszabb estéken többet kirándulva, többet költve, nőne a turisztikai szektor árbevétele is. Ahogy az sem mellékes, hogy a gyerekeknek télen sem kell sötétben hazamenni a délutáni órák után az iskolából.
 
Vannak, akik már léptek
Nem Magyarország lenne az egyetlen, aki felülvizsgálja az óraállítást. Litvániában be sem vezették, Oroszországban pedig 2011-ben feladták az óraállítást, ebben Fehéroroszország és Ukrajna is csatlakozott hozzájuk – az addigi nyári időszámítást alkalmazták folyamatosan. Az érv az volt, hogy a rendszer nem jelent akkora energiamegtakarítást, mint várják tőle, cserébe az óraállítgatás megviseli az embereket, felborítja a bioritmusukat és stresszt okoz. 2013-ban azonban meggondolták magukat és leszámoltak az örök nyárral. A duma egészségvédelmi bizottságának javaslatára, mert kiderült, hogy az oroszok azóta krónikus alváshiányban szenvednek és örökké fáradtak. Azóta egész évben téli időszámítás van.

Izland is úgy döntött, hogy náluk egész évben a koordinált világidő (UTC) érvényes. Portugália pedig egyszerűen úgy oldotta meg a kérdést, hogy 1996-ban átsorolták magukat egy másik, tőlük keletebbre fekvő időzónába, ennek megfelelően úgy élnek, mintha egész évben nyári időszámítás lenne. Ezt a spanyolok is megirigyelték: egy parlamenti bizottsági jelentés szerint Spanyolország több mint hetven éve nem a jó időzónában van, ezért a képviselők most azt fontolgatják, hogy egy órával eltolják azt. A lépést indokolná, hogy a jelentés szerint az időzónaváltás jó hatással lenne a spanyolok evési, alvási szokásaira és a munkájukra is.
 
Időzónacsúcsot Budapestre
Herman Gábor hisz az elméletében, de nyilvánvaló, hogy kell a döntés előkészítéséhez egy szakértői bizottság, benne kutatókkal, közgazdászokkal, csillagászokkal. Ha támogatnák, két év legalább kell az átállás megtervezéséhez, mivel a bonyolultabb informatikai rendszerekkel dolgozó bankok, kórházak, állami intézmények számára idő kell az előkészítésre. Addig persze az embereket is meg kellene győzni, hiszen valószínűleg tartanának a változástól, de megérné és az 1980-ban kezdődött évenként kétszeri óraátállítást is megszoktuk már.

„Ha ez egy Magyarország területű ország esetében ekkora előnyt hordoz energia megtakarításban, érdemes lenne elgondolkozni azon, hogy mondjuk egy Kína esetében mit jelentene, ahol öt időzóna van pillanatnyilag. Ahogy a környező, tőlünk Keletebbre fekvő országok esetében is lenne értelme kiszámolni mekkora előnyt jelente környezetvédelmi szempontból a bolygó számára, ha mindenhol csak akkor világítanánk, amikor szükséges. Az időzóna rendszert 131 évvel ezelőtt hozták létre, mi feltehetően az Osztrák-Magyar Monarchia érdekei alapján kerültünk éppen ebbe, tehát érdemes lenne egy olyan csúcsot összehívni, ahol klímavédelmi szempontból is elvégeznék a felülvizsgálatát a mostani rendszernek.”
 
 
Időzónák története
A greenwichi középidőt 1884 októberében, Washingtonban fogadta el a Nemzetközi Meridián Konferencia, amely úgy döntött, hogy a Greenwichi Királyi Obszervatórium helyi ideje legyen az az időzóna, amelyhez az összes többi időzóna idejét viszonyítják. Ám az a rendszer, hogy az egyes országokban alkalmazott időzóna standard egységekkel (egész órával, fél órával, negyed órával) térjen el a középidőtől, csak az 1920-as évek végére alakult ki.

A nap huszonnégy óráját és a 360 hosszúsági kört figyelembe véve nyilvánvaló, hogy az ideális időzóna szélessége 15 hosszúsági fok szélességű. A közép-európai időzóna legnyugatibb pontja a spanyolországi Cee-ben van, Galícia tartományban, míg a legkeletibb pontja a Norvégiai Kirkenesben. A kettő távolsága több mint 20 hosszúsági fok, vagyis a közép-európai időzóna eltér az ideális mérettől.
 

GMT vagy UTC?
Az egyezményes koordinált világidő vagy röviden koordinált világidő (angolul rövidítéssel: UTC) az a hivatkozási időzóna, amelyhez a Föld többi időzónáját viszonyítjuk. Az UTC a greenwichi középidőt (GMT) váltotta 1961-ben, de máig mindkét jelölést használják, noha a két fogalom nem azonos.
 

1980 óta tekerjük az órát oda-vissza
Benjamin Franklin már 1784-ben felvetette, hogy a nyári korábbi felkeléssel spórolhatnának a gyertyákon. William Willett 1905-ben a mostaninál kevésbé drasztikus ötlettel állt elő: azt javasolta, hogy április négy vasárnapján 20-20 perccel állítsák előre az órát, majd szeptember négy vasárnapján vissza. Az angol parlament komolyan foglalkozott is a javaslattal, de sok ellenzője volt, főleg a mezőgazdasággal foglalkozók közt, ezért mégsem vezették be.

A nyári időszámítást először az első világháborúban alkalmazták ténylegesen, hogy üzemanyagot takarítsanak meg háborús célokra. Elsőként Németország vezette be, majd gyorsan csatlakozott hozzá Nagy-Britannia és az Egyesült Államok és sok más ország. A háború végével azonban visszaálltak a szokásos időszámításra és csak a második világháborúban vezették be ismét – Amerikában „war time”-nak nevezték az átállítást.
Magyarországon 1954 és 1957 közt az elektromos kapacitási nehézségek miatt alkalmazták, majd 1958 és 1979 között szünetelt a nyári időszámítás. 1980-ban vezették be újra, energiamegtakarítási céllal.