A miniszter szerint a 18,3 millió választásra jogosult állampolgárt számon tartó választói névjegyzék - amelynek alapján a népszavazást megszervezték - nem fog módosulni, azt megkapja az alkotmánybíróság úgy, ahogyan kérte. Emellett a hatóságoknak kötelességük, hogy "a lehető legkorrektebb adatokat szolgáltassák, és ezzel segítsék az alkotmánybíróság döntését" - mondta a miniszter. Ezzel a kissé titokzatosnak hangzó félmondattal arra utalt, hogy a kormány egy másik, "frissített" névjegyzéket is el kíván juttatni a taláros testület asztalára, azt, amely részben a helyhatósági szervek adatainak összesítéséből áll majd össze.
A román alkotmánybíróság az augusztus 31-i határidőt szabta meg a kormány számára ahhoz, hogy elküldje azt az állandó választói névjegyzéket, amely alapján megszervezték a referendumot. A Victor Ponta vezette román kormány azonban időközben úgy döntött, hogy a hónap végéig frissíti a névjegyzéket.
Ennek során a polgármestereknek és a megyei prefektusoknak statisztikai kimutatást kell készíteniük azokról a 18. életévüket betöltött személyekről, akik július 29-ig elhunytak, elvesztették szavazati jogukat, nem újították meg a személyazonossági igazolványukat, vagy megváltoztatták nevüket, és emiatt esetleg többször szerepelnek a választói névjegyzékben. Traian Basescu szerint azonban az USL ezzel a "bújtatott népszámlálással" akarja "meghamisítani" a népszavazás eredményét. Szerinte csakis azt a választói névjegyzéket lehet figyelembe venni, amely alapján megszervezték a referendumot.
A külügyminisztérium is közölte pénteken: kezdeményezte a külföldi lakhellyel rendelkező román állampolgárok számának aktualizálását. Ennek azért van jelentősége, mert a külföldön hivatalosan lakhellyel rendelkező román állampolgárok nem tartoznak bele az állandó választói névjegyzékbe, így a népszavazás érvényességi küszöbének meghatározásakor őket nem számolják bele. A kormány a külügyminisztériumi kezdeményezés révén arra számít, hogy a külföldi állandó lakhellyel rendelkezők száma nőhet a jelenlegi kimutatásokhoz képest, ez is csökkentheti azok számát, akiket be kellene számítani a népszavazási érvényességi küszöb meghatározásakor.
Pénteken a belügyminisztérium például összehívta jövő hétre az országos statisztikai hivatal népszámlálással foglalkozó bizottságát, amelynek jóvá kellene hagynia a tavaly ősszel elvégzett cenzus februárban közölt előzetes eredményeit. Eszerint Románia stabil lakossága 19 millió fő (vagyis jóval kevesebb, mint a 2002-es népszámlálás által kimutatott létszám), s ennek alapján az USL szerint feltételezni lehet, hogy a szavazati joggal rendelkező román állampolgárok valós száma csupán 15-16 millió. A kormány vélhetően majd ezt a kimutatást is elküldi az alkotmánybíróságnak, amelynek tehát többféle információ és lista alapján kell döntenie arról, hogy érvényes volt-e vagy sem a Basescu leváltásáról szóló népszavazás.
Az eredeti névjegyzék szerint 46 százalékos volt a részvétel a népszavazáson, ami elmaradt az 50 százalék plusz egy fős érvényességi küszöbtől (a résztvevők többsége azonban az államfő leváltása mellett voksolt). Az USL számára ezért lenne fontos, hogy az alkotmánybíróság a kevesebb főt számláló választói névjegyzéket tekintse mérvadónak, mert akkor meglenne a Basescu végleges eltávolítását szavatoló részvételi arány.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.