A médiatörvény árnyékában vettük át a stafétabotot

Ma a gyakorlatban is kezdetét veszi Magyarország fél évig tartó uniós elnöksége: a magyar kormány egyórás közös ülést tart az Európai Bizottsággal az Országházban. Azon – a teljes magyar kormány mellett – az Európai Bizottság mind a 27 biztosa képviselteti magát.

A közös ülés két fő téma, az Európai Unió előtt álló gazdasági kihívások és a február 4-i, energiabiztonságról szóló EU-csúcs köré szerveződik majd – tudtuk meg Bakos Piroskától, a magyar elnökség szóvivőjétől. Kérdésünkre, hogy szó lesz-e az ülésen a heves nemzetközi tiltakozást kiváltó médiatörvényről, valamint egyes multinacionális cégeket sújtó különadóról, annyit válaszolt: ez a két téma nem szerepel a napirenden.

Más fórumokon viszont biztosan terítékre kerülnek majd ezek az ügyek. José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke például már szerdán jelezte, hogy a magyar médiatörvény tisztázását kéri Orbán Viktortól pénteki találkozójukon. Információink szerint a mintegy háromnegyed órásra tervezett egyeztetésen Barroso a törvény pontos részletei iránt érdeklődik majd a magyar miniszterelnöknél, és egyúttal megfogalmazza azzal kapcsolatos aggályait. Barrosót egy nappal megelőzte kollégája, Neelie Kroes digitális politikáért felelős biztos, aki már tegnap Budapestre érkezett, hogy a médiatörvényről tárgyaljon a magyar kormány képviselőivel. Emellett valószínűsíthető, hogy a két kényes téma valamilyen formában felmerül majd a bizottság és a kormány mai munkaebédjén, valamint azon a délutáni programon is, amelyen a politikusok öt munkacsoportban vitatják meg az EU előtt álló feladatokat.

A pénteki csúcsra talán némileg megenyhült légkörben kerül majd sor, ugyanis a magyar kormány engedni látszik korábbi merev álláspontjából a médiatörvény ügyében. Orbán Viktor tegnap külföldi újságíróknak már arról beszélt, hogy ha az Európai Unió szükségesnek tartja annak módosítását, azt a kormány elfogadja. (Igaz, jelezte, hogy ez esetben a franciáknak, a németeknek és a hollandoknak is meg kell változtatniuk médiatörvényüket.) Mint emlékezetes, december 23-án a HírTV-nek még azt mondta: „eszünk ágában sincs” változtatni a törvényen. Szintén a közeledés irányába mutat Martonyi János szerda esti nyilatkozata, amely szerint készek együttműködni az ügyet vizsgáló Európai Bizottsággal. A külügyminiszter nem zárta ki a módosítás lehetőségét, bár szerinte erről még korai beszélni: „Várjuk meg a bizottság ajánlásait és kommentárjait. (…) Akkor keljünk át a hídon, ha már ott vagyunk” – idézte Martonyit az APA hírügynökség.
A lapunk által megkérdezett szakértők már korábban úgy vélekedtek, hogy Magyarország valószínűleg enged az EU-nak, ha az valóban problémásnak találja a médiatörvényt. Arra is felhívták a figyelmet, hogy a kormányt váratlanul érte az elfogadása nyomán támadt vihar, ráadásul jócskán alábecsülte annak erejét. Egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy a negatív nemzetközi légkör komolyan veszélyezteti az uniós elnökség diplomáciai és egyéb célkitűzéseit, s ez visszatáncolásra késztette a kabinetet.

Igaz, az uniós elnökségre még így is meglehetősen rossz fényt vet a médiatörvény körüli botrány. A Le Soir című, balközép-liberális belga napilap úgy véli, emiatt nagyon rosszul kezdődik a magyar elnökség, és hasonló hangokat hallat a legtekintélyesebb német konzervatív napilap is. A Frankfurter Allgemeine Zeitung szerint az Európa vezetését átvevő országot „mindenféle bizalmatlanság” kíséri, amelynek kiváltója az utolsó pillanatban elfogadott médiatörvény. A bizalom megvonása pedig nemcsak Magyarországnak, hanem – tekintettel a magyar elnökség előtt álló komoly uniós feladatokra – az egész EU-nak árthat – írja a lap.
Azt pedig, hogy a magyar kormány sem ilyen startról álmodott, jelzi Orbán Viktor brüsszeli nyilatkozata: „Egyetértek azzal, hogy ez egy rossz kezdés, ki akarna magának ilyet?” – idézte a Reuters a miniszterelnököt, aki hozzátette: „Nem tudom megváltoztatni, úgyhogy együtt élek vele.”

Az eseményen a budapesti diplomáciai kar mellett részt vett Catherine Ashton, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője is.

Magyarország Belgiummal és az elnöki feladatokat 2010 első felében ellátó Spanyolországgal egyfajta triót alkot, amelynek keretében egyeztetik a legfontosabb uniós feladatokat, főleg az egyes periódusokon átnyúló ügyeket.

Az eseményen a budapesti diplomáciai kar mellett részt vett Catherine Ashton, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője is.

Magyarország Belgiummal és az elnöki feladatokat 2010 első felében ellátó Spanyolországgal egyfajta triót alkot, amelynek keretében egyeztetik a legfontosabb uniós feladatokat, főleg az egyes periódusokon átnyúló ügyeket. Kattinson a képre galériánk megtekintéséhez! -->
[enews_gallery id='366909']