Andor az uniós biztosjelölt

Andor Lászlót jelölte a magyar uniós biztosi posztra Bajnai Gordon miniszterelnök. A baloldali elkötelezettségű közgazdász eddig az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) igazgatótanácsának tagjaként működött, ahová Gyurcsány Ferenc volt szocialista miniszterelnök delegálta 2005-ben. Bajnai döntése indoklásakor a jelölt „szakmai rátermettségét és emberi tisztességét” hangsúlyozta. Az MSZP favoritjának számító Veres János egykori pénzügyminisztert feltehetően az EBRD alelnöki posztjára történő jelöléssel kárpótolják. A szocialisták névsorában Andoron és Veresen kívül egyébként szerepelt még Herczog Edit EP-képviselő, Kovács László leköszönő uniós biztos és Vadai Ágnes honvédelmi államtitkár is.

Az MSZP által közzétett lista öt jelöltje közül Andor tűnik a legalkalmasabbnak a biztosi poszt betöltésére – fogalmazott lapunknak az MTA Világgazdasági Kutatóintézetének tudományos főmunkatársa. Vida Krisztina szerint a magyar biztosjelölt akkor jár el helyesen, ha erőteljes baloldali politikai kötődésével szemben nemzetközi tapasztalataira és szakmai tudására helyezi a hangsúlyt a José Manuel Barroso leendő bizottsági elnökkel és az Európai Parlamenttel folytatott kommunikációban. Ilyen szempontból nyilvánvaló előnyt jelent az EBRD igazgatótanácsában végzett munkája is. Jóllehet Andor személye tűnik a legkevésbé megosztónak politikai szempontból az öt jelölt közül, az uniós biztosi poszt parlamenti ciklusokon átívelő, össznemzeti jelentősége miatt az MSZP szerencsésebben járt volna el, ha egyeztet a kérdésről a Fidesszel – tette hozzá a VKI főmunkatársa.

Andornak egyébként biztosi kinevezése esetén jó esélye van arra, hogy megkapja a regionális politikával foglalkozó posztot a várhatóan január 1-jén hivatalba lépő új bizottságban. Néhány hete csak Magyarország nevét emlegetik a regionális tárcával kapcsolatban – idézi neve elhallgatását kérő brüsszeli forrását a BruxInfo. Egy ideje már nem titok, hogy hazánk a kohéziós politikát felügyelő portfólióért lobbizik Brüsszelben. A regionális politika az agrárium után a második legfontosabb területnek számít: 2013 és 2020 között 350 milliárd eurót fordít az EU az elmaradott térségek felzárkóztatására.

Ami a bizottság többi leendő tagját illeti, a jelölési folyamatot alaposan megakasztotta a lisszaboni szerződés ratifikálásának elhúzódása. Eredetileg már az október végi uniós csúcson prezentálni kellett volna a biztosjelöltek névsorát, de így november végére, jobb esetben pedig a hónap közepére tervezett rendkívüli csúcsra készülhet el a lista.

Néhány név azonban már ismert. Németország Günther Oettingert Baden-Württemberg konzervatív miniszterelnökét, Franciaország pedig Michel Barnier volt agrárminisztert szeretné a bizottságban látni. Ausztria Johannes Hahn kereszténydemokrata tudományügyi miniszterét küldi Brüsszelbe, míg Litvánia Algirdas Semeta egykori pénzügyminisztert delegálná a testületbe. Romániában az Emil Boc vezette kabinet még bukása előtt megnevezte jelöltjét, Dacia Ciolos volt mezőgazdasági minisztert.

A Budapesti Corvinus Egyetemen 1991 óta tanít, 1997–98-ban pedig az USA-ban dolgozott a Rutger Egyetem vendégprofesszoraként. Andor szakmai elfoglaltságai mellett az MSZP közgazdasági tagozatának alelnöke volt, 2004-től pedig Gyurcsány Ferenc szocialista miniszterelnök gazdaságpolitikai tanácsadó testületének is tagja volt.

A volt kormányfő delegálta őt 2005-ben az EBRD igazgatótanácsába. A biztosjelölt jelenleg is az erősen baloldali társadalmi-kulturális folyóirat, az Eszmélet főszerkesztője.

A Budapesti Corvinus Egyetemen 1991 óta tanít, 1997–98-ban pedig az USA-ban dolgozott a Rutger Egyetem vendégprofesszoraként. Andor szakmai elfoglaltságai mellett az MSZP közgazdasági tagozatának alelnöke volt, 2004-től pedig Gyurcsány Ferenc szocialista miniszterelnök gazdaságpolitikai tanácsadó testületének is tagja volt.

A volt kormányfő delegálta őt 2005-ben az EBRD igazgatótanácsába. A biztosjelölt jelenleg is az erősen baloldali társadalmi-kulturális folyóirat, az Eszmélet főszerkesztője. Meghallgatás A gazdasági válsággal kapcsolatos kérdéseket szeretne feltenni az uniós biztosjelölteknek az Európai Parlament.

Az új Európai Bizottság tagjainak önálló véleménnyel kell rendelkeznie a válság kezeléséről – hangsúlyozta a néppárti Rachida Dati. A meghallgatások november 25-én kezdődhetnek.-->