Sokáig tartott, de végül a második Orbán-kormány valamennyi államtitkára átvette kinevezési okmányát Sólyom László államfőtől. Két fordulót kellett tartani, mert összesen 41-en nem fértek be a Sándor-palota legnagyobb termébe, a Tükör-terembe.
Egyedül Varga Mihály hiányzott a ceremónia utáni csoportképről, a Miniszterelnökség államtitkára brüsszeli útja után pénteken keresi majd fel a köztársasági elnököt. Az államtitkár-koszorú legismertebb tagja kétségtelenül Czene Attila: az olimpia bajnok úszó felügyeli majd a sportügyeket.
Most már minden szereplője ismert a kissé felforgatott kormányzati szervezetnek. Orbán Viktor miniszterelnök több intézményt összevont, és a vezetésen is változtatott. Az új kormányban 15 helyett 8 minisztérium lesz, a miniszterek munkáját a parlamenti államtitkár, a közigazgatási államtitkár és a „sima” államtitkárok fogják segíteni. Ez a költségek csökkentésének látszatát kelti. Ugyanis tudni kell, hogy a Bajnai-kormány munkáját a 15 miniszter mellett csak 20 államtitkár segítette. Tehát most kevesebb lett a tárcavezető, de megszaporodtak az államtitkárok.
Orbán Viktor bevallottan a 8-10 évvel ezelőtti rossz tapasztalataira hivatkozva döntött a kormányzati berendezkedés átalakítása mellett. Az új felállásban a kormányfő a stratégiai kérdésekkel foglalkozna, és a napi szervezési munkát meghagyná a Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettesnek.
„Az új kabinet egy az eddigiektől eltérő, egyszerre több nyugati struktúra elemeit is tartalmazó és egybeolvasztó szerkezetben dolgozik majd. Ebben sok a lutri” – mondta lapunknak Kiszelly Zoltán. A politológus szerint a példátlanul kevés minisztérium segítheti az átlátást, de persze csak a gyakorlatban derül majd ki, hogy valójában mennyire lesz hatékony az új felállás. Hozzátette: az egyik legfontosabb kérdés, miként sikerül megoldani különböző területek egy minisztériumban történő összevonását úgy, hogy a félelmekkel ellentétben egyetlen ágazat se szenvedjen ettől hátrányt. Fontosnak nevezte, hogy 2010-ig kigyomlálják az előre nem látott hibákat, mert csak úgy lehet sikeres Magyarország EU-elnöksége.
„Ahhoz szoktunk hozzá, hogy akkor erős egy ágazat, ha minisztere van és nem csak államtitkára. Ebben a szisztémában bár kevés a miniszter, a sok államtitkár is junior miniszterként értelmezhető” – magyarázta Kiszelly Zoltán. A politológus azzal nem értett egyet, hogy a félprezidenciális rendszer fedezhető fel a berendezkedésben. Legalábbis egyelőre, ugyanis a Fidesz június 28-án megnevezi államfő-jelöltjét, aki nem Sólyom László lesz. Ráadásul a kormánypárt ma az Országgyűlés elé terjesztette az alkotmányelőkészítő eseti bizottság létrehozásáról szóló határozati javaslatát. A 45 fős testület 30 tagját delegálná a kormányoldal, 15 tagját pedig az ellenzék. Nekik 2011. június 30-ig kellene az új alkotmány alapvető elveire vonatkozó határozati javaslatát előterjesztenie.
Az Orbán-kormány államtitkárai
Miniszterelnökség: Varga Mihály
Belügyminisztérium: Kontrát Károly, Tállai András és Felkai László
Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium: Balog Zoltán, Kovács Zoltán, Répássy Róbert, Rétvári Bence, Szabó Erika, Szászfalvi László és Gál András Levente
Honvédelmi Minisztérium: Simicskó Istvánt, Fodor Lajos
Külügyminisztérium: Németh Zsolt és Bába Iván
Nemzetgazdasági Minisztérium: Becsey Zsolt, Bencsik János, Cséfalvay Zoltán, Czomba Sándor, Kármán András, Naszvadi György és Nagy Róza
Nemzeti Erőforrás Minisztérium: Czene Attila, Halász János, Hoffmann Rózsa, Soltész Miklós, Szócska Miklós, Szőcs Géza és Jávor András
Nemzeti Fejlesztési Minisztérium: Fónagy János, Halasi Tibor, Hegmanné Nemes Sára, Molnár Ágnes, Nyitrai Zsolt, Völner Pál és Vízkelety Mariann
Vidékfejlesztési Minisztérium: Ángyán József, Czerván György, Illés Zoltán, Kardeván Endre és V. Németh Zsolt és Farkas Imre
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.