BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Bajban lesznek a vesztesek

Némileg „engedékenyebb” lesz az önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvény azáltal, hogy a fideszes, kereszténydemokrata képviselők több módosító javaslatot – bár döntően koalíciósokat – támogattak a hétfői szavazás során.

A kisebb és az őszi önkormányzati választás után ellenzékbe kerülő pártok örülnek annak, hogy az eredeti elképzeléshez képest megváltozik a töredékszavazatok megszerzésének módja, hiszen a győztesre leadott szavazatok egy része nem tartozik majd ide. Ellenkező esetben ugyanis még nagyobb arányban szerezhettek volna képviselői helyeket a leendő nyertesek. Változik a kompenzációs mandátum számításának módja is, ami szintén a gyengébbeknek kedvez, csakúgy, mint az, hogy kevesebb ajánlást kell összegyűjteni a megyékben történő listaállításhoz, nem kell kétezer szelvény, elég a választópolgárok 1 százalékának a bizalmát elnyerni.

Ám ennél több engedményt nem tett a Fidesz-KDNP, pedig a szocialista politikusok szerették volna elérni, hogy a tízezer lakosnál népesebb településeken egygyel-eggyel több mandátumot lehessen szerezni a kompenzációs listán. A még most hatályban lévő törvénynél – ennek alapján szavaztunk 2006-ban is – ugyanis 60:40 százalékban oszlanak meg az egyéni, illetve a listás mandátumok. A fideszes javaslat ezt 70:30-ra módosítja, s ezen arányok ellen léptek volna fel az ellenzéki honatyák, elmozdulva a mostani állapot irányába. A számok nyelvén ez azt jelenti, hogy például egy 45 ezres városban négy éve 14 egyéni és 9 listás képviselőt választottak, most őszszel 10-et, illetve 4-et fognak. Mindennek azért van nagy jelentősége, mert a jelenlegi közvélemény-kutatási adatok alapján a Fidesz-KDNP a városokban tarolni fog. S miután csak egyéni jelöltekre voksolhatunk, számos helyen az összes vagy a legtöbb helyet elviszik a kormánypártiak. Az aránytalanság kiküszöbölését szolgálná a kompenzációs lista, de miután onnan kevesebben jutnak be a képviselő-testületekbe, a fideszes fölény garantált lesz. A tízezer alatti lakosszámú városokban, falvakban nem változik a választási rendszer, egyéni kislisták maradnak, ez a független jelölteknek kedvez, de a falvakban egyébként is sokkal kevesebbet jelent a politikusok párthovatartozása.

Bár egy másik törvény rendelkezik majd róla, de érdekes újítás lesz ősztől, hogy nemcsak a városatyák közül lehet alpolgármestert, főpolgármester-helyettest, megyei közgyűlési alelnököt választani, hanem az „utcáról” is. A fideszes előterjesztés azzal érvel, hogy ez a tisztség polgármesterhez kötődő, bizalmi jellege mellett az alpolgármester személye alkalmas arra, hogy a képviselő-testületek szakmai munkáját segítse. Erre tekintettel indokolatlan az a megszorító szabályozás, mely szerint ezekre a posztokra kizárólag a saját tagjai közül választhasson személyeket az önkormányzat testülete. Sokan úgy vélik, helytelen, hogy kívülről lehet „benyomni” olyan városvezetőt, aki nem nyerte el a választópolgárok bizalmát, s ez még akkor is így van, ha nem kap a képviselő-testületben szavazati jogot.

Az önkormányzati választási törvény módosításáról a jövő héten lesz végszavazás, de nem kétséges, hogy meglesz a kétharmados többség.


Egyedi érdekek

Információink szerint az önkormányzati érdekszövetségek azzal tökéletesen egyetértettek, hogy mintegy 40 százalékkal csökken a városatyák száma. S döntően támogatták a többi módosító javaslatot is.

Ugyanakkor a volt kormánypárti városvezetők nem értenek egyet az egyéni és listás mandátumarányok megváltoztatásával.

A kisvárosok képviselői pedig szerették volna elérni, hogy húszezres lélekszámig tolják ki az egyéni listás választást, de ez is csak vágyálom maradt.

Fővárosi és megyei közgyűlések

- Főváros: minden 50 000 lakos után 1 képviselő

- Megyék:

400 000 lakosig minden 20 000 lakos után 1 képviselő, de legkevesebb 15 képviselő

700 000 lakosig 20 képviselő, és a 400 000-t meghaladó minden további 30 000 lakos után 1 képviselő

700 000 lakos fölött 30 képviselő, és a 700 000-t meghaladó minden további 40 000 lakos után 1 képviselő

- Megyék:

400 000 lakosig minden 20 000 lakos után 1 képviselő, de legkevesebb 15 képviselő

700 000 lakosig 20 képviselő, és a 400 000-t meghaladó minden további 30 000 lakos után 1 képviselő

700 000 lakos fölött 30 képviselő, és a 700 000-t meghaladó minden további 40 000 lakos után 1 képviselő-->

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.