EU-kérésre újra belevágnak ma este a médiatörvény átírásába

Sikerként értékelte Cséfalvay Zoltán, hogy a magyarok 16 százaléka tervezi azt, hogy elhagyja az országot. Az államtitkár ezt a Parlamentben mondta el, az MSZP-s Harangozó Tamás napirend előtti felszólalására reagálva. Tavaly ilyenkor a magyarok 19 százaléka mondta azt, hogy elvándorlást tervez, Cséfalvay szerint pedig a kormány sikere az, hogy azóta 16 százalékra csökkent az arány. Igaz, alig másfél órával később egy jobbikos interpellációra adott válaszában már azt mondta: nem a kormány tehet arról, hogy 16 százalékos az arány, közép- és kelet-európai trendről van szó. Még később, egy azonnali kérdésre válaszolva Soltész Miklós beszélt arról, hogy nem feltétlen az a jelentős, ha a 18 évesek azt válaszolják, hogy elmennének, egyébként pedig a sajtó és az ellenzék kelti ehhez a hangulatot.

Harangozó arról beszélt: Orbán Viktor pénteki évértékelő beszédéből semmit nem tudhattunk meg az ország elmúlt évéről, a kormánynak pedig csak olyan hosszú távú terveiről hallhattunk, hogy az valójában semmit nem mond a közeli jövőről. 3,5 százalékkal csökkent a reálbér, 27 százalékos az áfa, 12 új adónemet vezettek be 1,5 százalékos volt a gazdaság visszaesése, romlott a versenyképesség is romlott, és bűncselekményből is sokkal több volt - sorolta a politikus.

Cséfalvay válaszként azt hozta fel: "soha, de soha az életben nem volt három százalék alatti a deficit Magyarországon". Megemlítette a javuló foglalkoztatási mutatókat, az adósmentést és az árfolyamgátat is. Sőt, azt is hozzátette, hogy szerinte 3,8 százalékkal nőtt a reálbér. Az, hogy Harangozó 3,5 százalékos csökkenésről beszélhetett, az államtitkár pedig 3,8 százalékos növekedésről, a számításbeli különbségeknek tudható be: a szocialista politikus a családi adókedvezmények nélküli, Cséfalvay az azokkal együtt számított bérről beszélt.

2013 elején a felnőtt lakosság 13 százaléka tervezi, hogy néhány hétre vagy hónapra, 11 százaléka, hogy pár évre külföldre menne dolgozni, 6 százalékuk pedig kivándorolna – közölte a Tárki.

A három másik napirend előtti felszólalás a kommunizmus áldozatainak emléknapjával foglalkozott, de így is belekevertek aktuális gazdasági témákat. A jobbikos Murányi Levente az egykori kommunista vezetők nyugdíjainak csökkentését kérte, a Fidesz-frakcióvezető Rogán Antal pedig arról beszélt, hogy a régi rendszer a bukásakor hatalmas államadósságot hagyott hátra.

Borzalom, hogy a kevés létrejövő új munkahely döntő többsége csak közfoglalkoztatással jön létre - mondta interpellációjában az MSZP-s Gúr Nándor. Mikor teremtenek olyan gazdasági környezetet, ami munkahelyeket hív életre - kérdezte. Czomba Sándor államtitkár erre úgy válaszolt: idén januárban már csak 21 ezer álláshely maradt betöltetlenül, míg 2010-ben ugyanez az adat 26 ezres volt. Azt ugyan elismerte, hogy idén 4 ezerrel több álláskereső van (648 ezer), mint három éve ilyenkor, ám azt pozitívumként értékelte, hogy most legalább stabil az állapot, míg 2010 elején az egy évvel korábbihoz képest 140 ezres volt a növekedés. A Fideszből Selmeczi Gabriella arról interpellált, hogy ellenáll-e a kormány a nyugdíjak megadóztatását kérő hangoknak - nem meglepő módon igen volt a kormányzati válasz.

A kormány az oktatást nem üzletnek, hanem szolgáltatásnak tartja, ezért is vállalkozott arra, hogy megszünteti a káoszt, ami a piaci felfogás miatt jött létre - mondta Hoffmann Rózsa. Az oktatási államtitkár azt kritizálta, hogy a tankönyvkiadók "üzletileg érdekeltek voltak a tankönyvpiacban". Később, az azonnali kérdések közt Hiller István kérdezte Hoffmannt az Útravaló programról. Mikor kapják meg a programban résztvevők az ösztöndíjakat és a fizetéseket - kérdezte, mire az államtitkár azzal válaszolt, hogy időben meg fogják kapni ezeket. Hillernek ez kevés volt, Hoffmann Rózsa pedig válaszként megígérte, hogy utánanéz minden egyes ösztöndíjnak.

Az MSZP-s Nyakó István a közmunkáról tett fel azonnali kérdést: arról érdeklődött, miért nem írták még ki a közfoglalkoztatással kapcsolatos pályázatokat. Tállai András államtitkár válaszában egy némileg meglepő csavarral, miután röviden megemlítette, hogy minden rendben lesz, perceken át beszélt arról, hogy Nyakó és felesége 2002 és 2006 közt napi 28 ezer forintos költségtérítést vettek fel kormánypárti képviselőként. A jobbikos Volner János pedig az MNB-ről kérdezett, őt az érdekelte, miért adott ki a jegybank adatokat az IMF-nek. Navracsics Tibor azt felelte: bizonyos adatokat kötelező átadni, azonban ha szabálytalanságot mutat ki a vizsgálat, annak lesznek következményei.

A kérdések után a szokásosnál hosszabb szünettel folytatódott az ülés: ez alatt kellett titkos szavazással jegyzőt választani az LMP frakciójának megszűnése miatt - változás azonban nem lett, Szilágyi Péter, aki eddig zöld képviselőként volt jegyző, függetlenként folytathatja a munkáját.

A törvénygyár nincs ma csúcson, csupán három nemzetközi szerződésre bólintottak rá a képviselők. Grúziával a bűnmegelőzésről, Franciaországgal a minősített adatok védelméről, Indonéziával pedig a diplomaták vízummentességéről állapodott meg Magyarország, ezt kellett a parlamenteknek is szentesíteniük. Ezek után módosító indítványokról szavaztak. Ebből egynek lehet komolyabb tétje: a választási törvényt eredetileg úgy módosították volna, hogy még alig valamivel a választás előtt is módosíthassák a körzethatárokat, a fideszes Vejkey Imre javaslatára azonban ezt a passzust kivették a tervből. Az önkormányzati törvényről, a bevándorlóknak adott jogi segítségnyújtásról, valamint a szellemi tulajdonjogról szóló törvénynek is a módosítóiról szavaztak, ezeknél komoly változás nincs az eredeti szöveghez képest. Utána újra személyi javaslatok jönnek, az egykori LMP-s bizottsági helyeket osztják újra. Igazán pikáns ebből az az egy döntés, hogy Jávor Benedektől azzal az indoklással vették el a környezetvédelmi bizottság elnöki posztját, hogy független képviselő nem lehet bizottsági elnök, majd a helyére jelölték a független Szili Katalint.

A szavazások után elsőként a magyar nemzetközi fejlesztési együttműködési politikáról szóló határozati javaslat vitája kerülhet napirendre, majd részletes vitákkal folytatódik az este. Szóba kerül a közúti közlekedés adminisztrációjának egyszerűsítése, a lánctartozások helyzetének kezelése, valamint az alaptörvény negyedik módosítása és a bírói nyugdíjkorhatár 62 helyett 65 évre módosítása.

Ezek után jöhet a médiatörvény módosításának általános vitája - ezt az EU kérésére kell megtenni. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnökének kinevezési szabályait szigorítják, azonban csak 2019-től, Szalai Annamária mandátumának lejárta után. Újra ugyanazt az elnököt nem lehetne megválasztani, szigorúbbak lehetnek a szakmai követelmények vele szemben, és a miniszterelnök helyett az államfő nevezné ki az utódot, igaz, miniszterelnöki javaslatra. Változik a sajtó feladataira vonatkozó rész is: ezután "sokoldalúan, tényszerűen, időszerűen, tárgyilagosan és kiegyensúlyozottan” helyett csupán kiegyensúlyozottan kell tudósítania a médiának.

A mai utolsó napirendi pontként a Magyar Művészeti Akadémiáról következik a részletes vita - a javaslat szerint az MMA-nak adnák a Vigadót és a Műcsarnokot, annyi kikötéssel, hogy ők azokat nem adhatnák el.

2013 elején a felnőtt lakosság 13 százaléka tervezi, hogy néhány hétre vagy hónapra, 11 százaléka, hogy pár évre külföldre menne dolgozni, 6 százalékuk pedig kivándorolna – közölte a Tárki. -->