Egyiptom "berlini fal pillanata" - De mi lesz most?

A világ vezetői egymás után üdvözölték Hoszni Mubarak péntek délutáni lemondásának hírét, kiemelve, hogy a nép erejének történelmi győzelme nyitotta meg az utat a demokrácia felé. A vezető politikusok egyben mind gratuláltak a tüntetőknek, akik kitartása nyomán három évtizednyi uralom után távozott az államfő a hatalomból.

De méltatták Hoszni Mubarakot is, aki "nehéz döntés hozott az egyiptomiak érdekében", amikor fejet hajtott a nép akarata előtt, illetve hallgatott a 82 éves Mubarak "hallgatott az egyiptomiak szavára", akik több, mint két hétig követelték a lemondását. Nicolas Sarkozy francia államfő az elnök "bátor és szükséges" döntését dicsérte, Angela Merkel német kancellár viszont arra figyelmeztette Egyiptomot, hogy a majdani kormánynak "folytatnia kell a közel-keleti béke fenntartását". David Cameron brit miniszterelnök szerint Egyiptom lehetőséget kapott arra, hogy "olyan kormánya legyen, amely egybekovácsolhatja az országot".

A brit Times szombati értékelése szerint lehetséges, hogy a nyugati államok szerint sürgetett rendezett átmenet minden lesz, csak nem rendezett. A hadsereg most úgy érezheti, hogy felhatalmazása van az utcák megtisztítására a törmeléktől csakúgy, mint a tüntetőktől, valamint a "rend" helyreállítására és azon változások egyértelmű menetrendjének a felvázolására, amelyekre Egyiptom oly lázasan vágyik. E változásokat azonban egyes tábornokok esetleg nehezen nyelik majd le. A hadseregben, amely csaknem hatvan éve jelenti a tényleges erőt "a trón mögött", idős, konzervatív klikk van túlsúlyban, amelynek csekélyek a demokratikus tapasztalatai, és alig ismeri a Facebook-nemzedéket.

A hadseregnek most valóban meg kell teremtenie azt a párbeszédet és átláthatóságot, amelyről Mubarak utolsó beszédében "hazug módon" azt állította, hogy mindig is pártolta. Ezzel azonban nem kell sietni: sokkal jobb a tényleges konzultáció és az őszinte megbékélés, mint valamilyen "elfuserált", a demokráciához fűzött, felfokozott várakozásokat ki nem elégítő egyezség áthajtása. A folyamatból egyetlen olyan csoportot, pártot vagy vallási közösséget sem szabad kizárni, amely jelölteket kíván állítani, és ebbe beleértendő a Muzulmán Testvériség is. Bár az 1954 óta föld alá kényszerített szervezetet sokkal ferde szemmel méregetik a nyugati világban, valójában a Muzulmán Testvériség hosszú ideje az egyiptomi szegények szociális támogatója, emellett kiállt a keresztény kisebbség jogainak tiszteletben tartásáért, és ígéretet tett arra, hogy tartja magát az Izraellel 1979-ben kötött békeszerződéshez.

Hoszni Mubarak lemondása következtében talán az izraeli-palesztin béke is közelebb kerül - vélte William Hague. A brit külügyminiszter BBC-nek adott interjúja szerint az egyik lehetséges pozitív következménye az egyiptomi és tunéziai eseményeknek az, hogy az izraeli és palesztin fél is rádöbben, hogy most kell lépni a béke ügyében, mivel néhány évvel később a két állam közti megállapodást sokkal nehezebb lesz nyélbe ütni.

Az arab világ országainak nem kell félnie a demokráciától - mondta Hague, aki elismerte, hogy az egyiptomi és tunéziai események kicsit meg is bonyolíthatják a békeszerződés aláírását Izrael és Palesztina között.