Egységesedik Közép-Európa

Minden korábbinál egységesebbnek látszik Közép-Európa: a nyugdíjpénztárak kérdése kapcsán a régió szinte minden állama együtt igyekszik érvényesíteni akaratát. A próbálkozás fontos erőfelmérője: vajon összefogással lehet-e a térségnek olyan érdekérvényesítő ereje, ami már Brüszszelből is látható. Ugyanis együttműködésre „érett” terület számos további is van.

A potenciális területek egy része szigorúan földrajzi alapú. A legfontosabb az energiabiztonság, hiszen jelenleg szinte az egész régió Oroszországtól függ, vagyis stratégiai érdek az észak–déli összeköttetés megteremtése. Földrajzi elhelyezkedéséből adódóan e témában könynyen megnyerhető Ausztria is, de valószínűleg Németország is támogatná, hogy a térség minél kevésbé legyen az oroszokra utalva.

A közös pontok másik, nagyobb része politikai és gazdasági hátterű, emiatt jó eséllyel lehet régión kívüli támogatókat is találni. A legjobb példája ennek a közös agrárpolitika, ahol a francia, a spanyol és a lengyel érdekek megegyeznek (azaz ne legyen kevesebb agrártámogatás a jövőben), és ezekhez tud kapcsolódni több kisebb állam, így Magyarország is. Itt azonban vannak a régión belül is ellentétek, például a csehek, a szlovákok és a balti államok támogatására semmiképp nem számíthatunk ebben a kérdésben.

Fontos pont lehet a kohéziós politika, amely a régió szinte minden területe számára komoly forrásokat biztosít, így mindenkinek érdekében áll fenntartani. Már 2005-ben létrejött a Kohézió Barátai csoport, a tíz 2004-es csatlakozó mellett Spanyolország, Görögország és Portugália részvételével, és az érdekek azóta sem változtak. Hasonló ügy lehet a klímapolitika is, amelyben már a koppenhágai csúcs idején is egységes volt Közép-Európa.

Végül az uniós külügyi szolgálatot érdemes kiemelni: a térség alulreprezentált a kialakított rendszerben, a külkapcsolatok főigazgatóságába például eddig senki nem tudott bejutni az itteni államokból. A régi tagállamok érdekérvényesítő ereje jobb – összefogással azonban ezen nem lehetetlen változtatni – vélik Budapesten és más régiós fővárosban.

Konkrét projektekben kell gondolkodni és csinálni kell. Balázs Péter volt külügyminiszter, egyetemi tanár szerint mindössze enynyi a titok nyitja. Tippjei is vannak arra, hogy mely területeken lehetne előrelépni az együttműködésben. Elsőként említi a közlekedésfejlesztést, másodikként a Duna-stratégiát, de elképzelhetőnek tartja Kárpátalja EU-támogatással megvalósuló felvirágoztatását is, ebben Ukrajna mellett Magyarország, Szlovákia és Románia is nyilvánvalóan érdekelt. Ráadásul Ukrajnát „így lehetne hozzákapcsolni az EU-hoz”.

Szerinte már eddig is kitűnő példák vannak a határokon átívelő együttműködésekre, például a magyar–szlovák vagy a magyar–román viszonyban új határátkelők létesítése és más infrastrukturális fejlesztések terén. „A tapasztalatok azt mutatják, hogy a régiók mindinkább felfedezik egymást, itt jól mennek az ügyek” – állapította meg.

A transzeurópai közlekedési folyosók fejlesztéseinél, amelyeknek menedzselésében szakértőként maga is részt vesz, „feltűnően szorgalmas Ausztria, Franciaország vagy Szlovákia”. Ugyanakkor Magyarország esetében más a helyzet, „kisstílűek a projektjeink, és nincs szoros együttműködés az Európai Bizottsággal” – jegyezte meg Balázs Péter.

A nem EU-tag Horvátországgal és Szerbiával is jónak tartja a kapcsolatok fejlődését. Külügyminisztersége idején magyar–horvát– szerb környezetvédelmi öszszefogást kezdeményezett Magyarország, s felélesztették a Duna– Körös–Maros–Tisza eurorégiót. Miután 2009. december 19-e óta vízummentesen utazhatnak a szerbek az EU országaiba, az eurorégió területén megvalósul a szabad munkaerő-áramlás is. Oda-vissza átjárnak dolgozni az emberek, az érintett kormányok gondoskodtak arról, hogy a betegbiztosítás működjék. Ma-

gyar–román–szerb viszonylatban emellett a vasútvonal-fejlesztés is előtérbe kerül. KoM, SzI

eltérően beszélnek. Miközben Angela Merkel német kancellár tegnap közölte, ellenzi a pénzügyi stabilitási egyezmény kritériumainak módosítását, Olli Rehn gazdasági és monetáris ügyekért felelős biztos másként beszélt. New-Yorkban azt mondta: Brüsszel komolyan megfontolja kilenc uniós tagország kérését, hogy kapjanak olyan engedményeket a pénzügyi stabilitási előírások területén, amelyek elismerik a nyugdíjrendszer megreformálására tett erőfeszítéseiket.

- Az EU nem regionális csoportokból szerveződik ugyan, az integráció bővülésével együtt mégis nő a hajlam ilyen-olyan érdekközösségek kialakulására. A térség országaiban gazdasági helyzetüknél fogva közös a felzárkózási törekvés, ehhez forrásokra van szükség, a forrásokhoz pedig szolidaritás kell a többi tagállam részéről. Ha a konvergencia sikeres, akkor erősödik az EU belső kohéziója, ami egész Európa globális versenyképességét növelheti. Fontos az is, hogy térségünk érdekelt a balkáni és a keleti szomszédság EU-hoz közelítésében. Ugyanakkor az együttműködés formalizálásának korlátai, magának az együttműködésnek inkább tartalékai vannak.

- Ön szerint melyek a legjobb példák az együttműködésre?

- A „visegrádi négyek” például már bevett márkanév az EU-ban és a tágabb nemzetközi kapcsolatokban; kívülállók olykor jobban tudatában vannak e csoportosulás jelentőségének, mint egyes résztvevői. A kormány stratégiai együttműködésre lát lehetőséget Romániával is. Együttműködésre kínál lehetőséget az unió következő többéves pénzügyi keretét előkészítő vita a magyar elnökség végétől, de legkésőbb a lengyel elnökségtől kezdve, ennek tétje éppen az uniós forrásokból való részesedésünk legalább fenntartása. Említhetnénk a közös érdekeltséget a közös energiapolitika megteremtésében, a hálózatok jobb összekapcsolásával különösen észak–déli irányban, keleti energiafüggőségünket csökkentendő.

- Tervezi-e Magyarország, hogy a soros EU-elnökség idején fellép az együttműködés erősítése érdekében?

- Történelmi esély, Közép-Európa éve lehet 2011, amikor hazánkat Lengyelország követi majd a soros elnökségben. Az általunk megkezdett ügyeket Varsó viheti tovább. Említhetném Románia és Bulgária schengeni csatlakozását. Ennek tervezett időpontja és ezzel a határellenőrzés megszűnte Románia és Magyarország között éppen a magyar elnökség idejére esik. A keleti partnerség második csúcstalálkozóját előreláthatólag Budapesten rendezhetjük majd, de annak eredményeit ebben a sajátos „Ostpolitikban” szintén zászlóvivő Lengyelország gondozhatja. Az európai Duna-stratégia elfogadása a tagállamok állam- és kormányfői részéről 2011 júniusában várható, amelytől nem kevesebbet várunk, mint hogy manifesztálja: az EU-nak a nyugat-európai, mediterrán, északi és balti mellett közép-európai dimenziója, a rajnai mellett dunai identitása is van.

- Az EU nem regionális csoportokból szerveződik ugyan, az integráció bővülésével együtt mégis nő a hajlam ilyen-olyan érdekközösségek kialakulására. A térség országaiban gazdasági helyzetüknél fogva közös a felzárkózási törekvés, ehhez forrásokra van szükség, a forrásokhoz pedig szolidaritás kell a többi tagállam részéről. Ha a konvergencia sikeres, akkor erősödik az EU belső kohéziója, ami egész Európa globális versenyképességét növelheti. Fontos az is, hogy térségünk érdekelt a balkáni és a keleti szomszédság EU-hoz közelítésében. Ugyanakkor az együttműködés formalizálásának korlátai, magának az együttműködésnek inkább tartalékai vannak.

- Ön szerint melyek a legjobb példák az együttműködésre?

- A „visegrádi négyek” például már bevett márkanév az EU-ban és a tágabb nemzetközi kapcsolatokban; kívülállók olykor jobban tudatában vannak e csoportosulás jelentőségének, mint egyes résztvevői. A kormány stratégiai együttműködésre lát lehetőséget Romániával is. Együttműködésre kínál lehetőséget az unió következő többéves pénzügyi keretét előkészítő vita a magyar elnökség végétől, de legkésőbb a lengyel elnökségtől kezdve, ennek tétje éppen az uniós forrásokból való részesedésünk legalább fenntartása. Említhetnénk a közös érdekeltséget a közös energiapolitika megteremtésében, a hálózatok jobb összekapcsolásával különösen észak–déli irányban, keleti energiafüggőségünket csökkentendő.

- Tervezi-e Magyarország, hogy a soros EU-elnökség idején fellép az együttműködés erősítése érdekében?

- Történelmi esély, Közép-Európa éve lehet 2011, amikor hazánkat Lengyelország követi majd a soros elnökségben. Az általunk megkezdett ügyeket Varsó viheti tovább. Említhetném Románia és Bulgária schengeni csatlakozását. Ennek tervezett időpontja és ezzel a határellenőrzés megszűnte Románia és Magyarország között éppen a magyar elnökség idejére esik. A keleti partnerség második csúcstalálkozóját előreláthatólag Budapesten rendezhetjük majd, de annak eredményeit ebben a sajátos „Ostpolitikban” szintén zászlóvivő Lengyelország gondozhatja. Az európai Duna-stratégia elfogadása a tagállamok állam- és kormányfői részéről 2011 júniusában várható, amelytől nem kevesebbet várunk, mint hogy manifesztálja: az EU-nak a nyugat-európai, mediterrán, északi és balti mellett közép-európai dimenziója, a rajnai mellett dunai identitása is van.-->