Euróról álmodott Bajnai

Be kell vezetni az eurót 2014-ben, a munkahelyteremtésre és a gazdasági növekedés beindítására szükséges koncentrálni – mondta a parlament utolsó ülésén a leköszönő kormányfő. Bajnai Gordon szerint 2012 után elérhető a 4 százalékos éves növekedés, és ez 2000 milliárd forintnyi többletforrást kínál a közös tervekhez. Szokatlan helyzetben volt a miniszterelnök az országértékelő beszéd kapcsán, mert elődei rendszerint arra használták ezt az alkalmat, hogy bejelentsenek valamilyen új kezdeményezést. Ő azonban a politikából távozva értelemszerűen nem vállalkozhatott ilyesmire. „A következő tíz év mostohább körülményeket teremt, mint az elmúlt egy évtized. Élesebb lesz a verseny a piacokért, a munkahelyekért, ezért a legfontosabb, hogy 2014. január 1-jén bevezessük a magyar eurót” – hangsúlyozta Bajnai Gordon. Indoklása szerint előbbre ígérni irreális lenne, későbbre pedig azért nem halasztható, mert az sértené a vállalkozások érdekeit. Kormánya eredményei közé sorolta: Magyarországra már pozitív példaként tekintenek külföldön, sok devizahiteles család megkönnyebbülhetett a forint stabilizálódásának következtében, és átalakították az adórendszert. Így nyugodt lelkiismerettel további adó- és járulékcsökkentést javasolt a következő parlamentnek. „Magyarország a világgazdasági válság alatt állva maradt, a kormány kezelte a krízist, megvédte a polgárokat, utat nyitott a fellendüléshez. Ha a jövőben letérnek a józan útról, akkor megint lesz egy miniszterelnök, aki azt mondja, hogy fájni fog” – figyelmeztetett a kormányfő. A legsürgetőbb feladatok közé sorolta a szociális ellátórendszer és az oktatás megújítását. Nem említett semmilyen nagyobb hiányosságot, bár azt elismerte, hogy továbbra is komoly gond a munkanélküliség és a roma integráció problémája. Beszédében kiállt a jegybank függetlenségének jelentősége mellett, mert szerinte mint a köztársaság alapintézménye, a független és befolyástól mentesen működő Magyar Nemzeti Bank szerepe kiemelten fontos. A válság során is látható volt, hogy milyen veszélyes lehet, ha ez a függetlenség meginog.

Érzelemdús szónoklatában olyan mondatokat is megenge-dett magának a távozó kormányfő, amilyeneket régóta nem lehetett hallani a T. Ház falain beül. Szerinte az MSZP-sek nem gondolhatják, hogy a fideszesek nácik, és a fideszesek nem gondolhatják, hogy az MSZP-sek komcsik. „Demokrata és hazafi Orbán Viktor is, demokrata és hazafi Mesterházy Attila is. Lehet, hogy csak ennyi a közös nevező, de ez közös nevező, és ez elég lehet ahhoz, hogy Magyarország legyőzze a szélsőjobbos veszélyt” – fogalmazott Bajnai Gordon, aki szörnyszülöttnek nevezte a Jobbikot.

Mesterházy Attila (MSZP): „Nem lehet az elmúlt nyolc évet kidobni a kukába, és az ország közös sikere, ahogy a gazdasági válságot kezelni tudtuk az elmúlt tíz hónapban.”

Dávid Ibolya (MDF): „Az elmúlt két ciklusban a kormány munkahelyteremtő politika helyett osztogató politikát folytatott. Az egy helyben toporgás a szélsőségek erősödéséhez vezetett.”

Kóka János (SZDSZ): „Stabilitás, a forint vásárlóértékének megőrzése, lényegében egykulcsos 17 százalékos adó, esély a megerősödésre. Ezek az elért eredmények.”

Mesterházy Attila (MSZP): „Nem lehet az elmúlt nyolc évet kidobni a kukába, és az ország közös sikere, ahogy a gazdasági válságot kezelni tudtuk az elmúlt tíz hónapban.”

Dávid Ibolya (MDF): „Az elmúlt két ciklusban a kormány munkahelyteremtő politika helyett osztogató politikát folytatott. Az egy helyben toporgás a szélsőségek erősödéséhez vezetett.”

Kóka János (SZDSZ): „Stabilitás, a forint vásárlóértékének megőrzése, lényegében egykulcsos 17 százalékos adó, esély a megerősödésre. Ezek az elért eredmények.” Értékelés A Bajnai-kormány a 2009 áprilisában ismertetett kormányprogramjának a harmadát nem teljesítette: 134 tervezett intézkedésből 45 végrehajtása még várat magára – összegez a Nézőpont Intézet. A nem teljesített ígéretek közé sorolták a MÁV „hatékonyságnövelési” ügyét, a családi pótlék adóalapba vonását vagy a Sukoró térségében megvalósítandó beruházást. Bajnai nemzeti céljai Az euró bevezetése

A foglalkoztatás bővítése

Gyors gazdasági növekedés beindítása

A munkát terhelő adók, járulékok csökkentése

2000 milliárd forintos többlet felelős felhasználása

A Magyar Nemzeti Bank megerősítése -->