Háború lesz az Arktiszért?

Az Egyesült Államok, Kanada és Oroszország újból felméri az Arktiszt, hátha a saját kontinentális talapzatához csatolható... Eddig az Északi-sark senkihez sem tartozik hivatalosan, sőt, 1970-ben az ENSZ deklarálta, hogy az Arktisz az egész emberiségé, minden ember tulajdona, így a Nemzetközi Tengerfenék Hatóság felügyelete alatt áll - írta a vilagtudomany.hu.

Ezzel szemben a múlt héten indult útnak a Healy nevű amerikai hajó, fedélzetén 25 tudóssal és 100 tagú legénységgel, hogy feltérképezze a tengerfenék domborzatát és az amerikai remények szerint bizonyítsa: az amerikai kontinens a víz alatt tovább tart, mint eddig gondolták, így kizárólagos joguk lesz a nyersanyagok utáni kutatásban. A kanadaiak hasonló célból a Louis S. St. Laurent nevű jégtörőt indították el, és a tervek szerint Alaszkától északra találkozik majd a két hajó. A képen, amelyet az ESA műholdja készített az északkeleti átjáró látható, amelyet eddig jég borított.

Három évvel ezelőtt az orosz kormány megbízásából kitűztek a tenger fenekén egy orosz zászlót, mintegy jelezve Moszkva igényét az Északi sarkra. Ezzel deklaráltan is megkezdődött a csata a pólusért, mint az egyik utolsó földi „üres” területért vívott harc. Az Északi-sarkvidék olvadó jege fölébresztette a reményeket, hogy hozzá lehet férni az ottani energiaforrásokhoz. De nem csak erről van szó: új hajózási útvonalak is létrejönnek, átalakulnak az évszázados közlekedési viszonyok, az Arktiszi Óceánon, amely néhány évtizeden belül kialakulhat, gyorsabban el lehet jutni Európából Japánba, - a repülők most is ezt az útvonalat használják, csak az égen.

A veterán sarkkutató Artur Csilingarov is tagja volt annak a búvár-csoportnak, amely 4200 méter mélységbe küldött egy orosz zászlót, hogy ezzel is bizonyítsák Oroszország igényt tart a területre. A búvárok hajója a merülés helyszínéig egy jégtörőt követett Murmanszk kikötőjéből. Moszkva korábban egy ENSZ bizottság előtt hangsúlyozta, hogy az Északi-sark alatti területek valójában a nemzetközi jog szerint szuverén fennhatóság alá tartozó kontinentális talapzat részét képezik. Ezzel a kizárólagos kiaknázás jogát ők szereznék meg, és ez nem kevés. Ugyanakkor azt egy percig sem gondolhatják, hogy ezt a többi érintett szó, és reakció nélkül hagyja.

Sarkkutatás ürügyén korábban is nagyhatalmi politizálást folytattak Moszkvában és Washingtonban, így hát most azt folytatják, de más eszközökkel. Az orosz misszió saját bevallása szerint olyan geológiai bizonyítékokat keresett, amellyel tudományos módon is alá tudnák támasztani, hogy az Arktisz kontinentális talapzatilag az oroszoké. Mindezt úgy kommentálta Csilingarov, hogy a „Sarki területek a miénk, jelenlétünkkel igazolnunk kell ezt is”. „Az egész világot emlékeztetnünk kell arra, hogy Oroszország egy sarki és tudományos nagyhatalom” – hangzott el indoklásként.

Kanada szintén területi érdekeltséggel rendelkezik a régióban, és ezért akkor nem véletlenül bírálta az orosz eljárást. Peter MacKay kanadai külügyminiszter kijelentette: „Nem a XV. században vagyunk, hogy csak körbeutazzuk a Földet, zászlókat szúrjunk le mindenhova, majd kijelentsük, erre a területre mi márpedig igényt tartunk.”