Hozzá kell látni a csőépítéshez

A magyarországi gázvezeték-építésekre is extra feladatot ró, hogy Vlagyimir Putyin orosz miniszterelnök közölte: a tervezettnél egy évvel korábban, már 2013-ban át kell adni a Déli Áramlat gázvezetéket. Ennek érdekében az építkezéshez ebben az évben, azon belül is minél előbb hozzá kell látni.

A beruházás hatalmas tehernek ígérkezik. A magyarországi szakaszra vonatkozó hivatalos költségbecslést nem hozták nyilvánosságra, de 100 milliárd forintnál jóval többre kell számítanunk. A magyar– szlovák összeköttetés Balassagyarmat és Vecsés közötti, mintegy 100 kilométeres szakasza ugyanis körülbelül 35 milliárd forintba kerül majd, a Déli Áramlat magyar– szerb és magyar–szlovén határ között lefektetendő része pedig több mint 300 kilométer hosszú. Igaz, a beruházási költségeket a vezeték hossza mellett sok minden befolyásolja. Az említett 100 milliárd ráadásul már egy erősen csökkentett szám, hiszen tavaly december közepéig még az a nyomvonalterv tűnt a legesélyesebbnek, amely szerint Magyarországon két ága lesz az orosz gáz európai importját célzó és Ukrajnát elkerülő vezetéknek. Csakhogy néhány hete a projektgazda Gazprom úgy döntött, a Déli Áramlat európai végpontja nem az ausztriai Baumgartenben lévő gázelosztó központ lesz – mert a brüsszeli illetékesek nem engedték, hogy az orosz társaság 50 százalékot vásároljon benne –, hanem az észak-olaszországi Tarvisio. Így viszont a magyar–osztrák határig vezető csövet le sem kell fektetni. A tervben megmaradt, Szlovéniába tartó ágat is fölösleges felvinni Pusztaföldvárig, főleg amióta nemrég úgy döntött a Gazprom–Mol páros, hogy nem alakítja ki a Déli Áramlat beruházás kapcsán Pusztaföldvárra tervezett, 1,3 milliárd köbméteres föld alatti gáztárolót.

Ha végleges a magyar kormány elhatározása a Déli Áramlat felépítése kapcsán, és vállalhatónak tartja az orosz miniszterelnök által diktált, felgyorsított tempót, akkor fel kell pörgetni a magyarországi eseményeket. Ennek részeként például mielőbb birtokon belülre kell helyezni a Déli Áramlat új hazai felelősét. Hiába született ugyanis meg több hónapja az elhatározás arról, hogy az 50-50 százalékos orosz–magyar vegyes vállalat, a Déli Áramlat Zrt. magyar része tulajdonjogának az MFB Zrt.-től az MVM Zrt. csoporthoz kell kerülni, az ügy még mindig az átadás-átvételnél tart. Igaz, úgy tudjuk, haladnak a munkával, ahogyan folyik a beruházás magyarországi részének előkészítése is.

El kell dönteni azt is, hogy egy vagy két gázvezetéket szeretnénk-e Szlovénia felé. A Déli Áramlat mellett ugyanis él egy másik terv is, amely szerint egy évi 0,3–1,2 milliárd köbméter kapacitású szlovéniai összeköttetésen keresztül (is) kellene javítanunk gázellátásunk biztonságát. Ha erről a csőről leteszünk, akkor elesünk attól a forrásdiverzifikációtól is, amelyet várunk tőle, ha nem, még többet kell vezetékekre költeni. Mindazonáltal erről a vezetékről még messze nincs beruházási döntés. A most terítéken lévő Déli Áramlat magyarországi kapacitása a szlovén importvárakozások alapján évente legalább 10 milliárd köbméter lenne, és Ukrajna elkerülésével garanciát ígér az Oroszországból küldött gáz megérkezésére.

A Déli Áramlat tervezett tulajdonosi szerkezete csak bizonyos rugalmasságot feltételezve illik bele a kormány azon stratégiájába, mely szerint az áram- és a gázszállító rendszerének magyar állami kézben kell lennie. Márpedig a cső felét a Gazprom ellenőrizné. Információink szerint azonban eddig emiatt még nem volt fennakadás. A Gazprom egyébként a Déli Áramlat többi országában is a magyarországihoz hasonló, azaz 50-50 százalékos vegyes vállalatot alapított. Kivétel Szerbia, ott a Gazpromnak 51 százaléka van az új vezetéki társaságban. A szorosabb partnerségnek köszönhetően a Srbijagas társaság várhatóan kedvezményes áron tud megállapodni a kövekező 10 évre szóló gázimportról a Gazprommal.

Ha Ukrajna nem enged, letehet a tranzitbevételről

Vlagyimir Putyin bejelentése jó eszköz arra, hogy nyomást lehessen gyakorolni Ukrajnára az orosz–ukrán gázipari együttműködés aláírása érdekében. A Gazprom be kíván szállni az ukrán gázrendszerbe, amelyet azután felújítana. Ekkor stabilabb lenne az ukrán gázellátás, Ukrajna olcsóbban kapna orosz gázt, megmaradna a gáztranzitbevétele is, bár az részben a Gazpromhoz folyna be. Viszont az ukrán energiaellátás, azon keresztül pedig az ukrán gazdaság is sokat veszítene önállóságából. Ha Ukrajna nem enged, letehet a tranzitbevételről, és vagy nagyon sokat kell fizetnie az orosz gázért, vagy meg kell lennie nélküle. Ukrán részről egyébként fölösleges megépíteni a Déli Áramlatot, ha felújítják az ukrán gázrendszert, hiszen akkor folyhat a tranzit az eddigi mederben. Erre reagálásként tehette közzé a Gazprom Alekszej Millerre, a társaság igazgatósági elnökére hivatkozva, hogy sokkal olcsóbb megépíteni a Déli Áramlatot, mint korszerűsíteni az ukrán gázhálózatot.