"Egy korszakalkotó törvénykezésről van szó, egy új korszak alakul ki Magyarországon." A nagy mondatok Illés Zoltántól hangzottak el ma délelőtt, amikor elkezdődött a hulladékgazdálkodásról szóló törvény vitája.
Az államtitkár expozéjában arról beszélt: a javaslat célja, hogy a hulladékgazdálkodási tevékenység során kerüljön előtérbe a hosszú távú fejlődés, az új technológiák felhasználása, a fenntartható fejlődés megvalósítása, a gazdasági és környezetvédelmi hatékonyság növelése, illetve a közszolgáltatók ösztönzése a minél magasabb szolgáltatási színvonal elérésére.
Ennek érdekében a szolgáltatókat három minősítési kategória (A-B-C) és három minősítési osztály (1-2-3) alapján rangsorolják. A kategóriák a hulladékkezelés komplexitását jelzik, az osztályok pedig a szolgáltatás minőségének javítását célzó funkciókat mutatják és ezek alapján az önkormányzatok könnyebben választhatnak magasabb szintű szolgáltatót, akiket viszont ösztönöznek a jobb szolgáltatás nyújtására.
Illés kifejtette azt is: nem tart attól, hogy a törvényjavaslat hatására kivonulnak külföldi szolgáltatók Magyarországról és így gondot okozhat a szolgáltatások ellátása, mivel egy "500-600 milliárd forintos éves szintű üzletről van szó".
Sebestyén László, a Fidesz vezérszónoka szerint a kormány előre felépített, átgondolt koncepció alapján halad afelé, hogy 2014-től átlátható ellenőrizhető, színvonalas szolgáltató rendszer működhessen Magyarországon. Kiemelte, hogy az önkormányzatoknak nem a legmagasabb kategóriába sorolt céggel kell szerződést kötniük, hanem kiválaszthatják a helyi adottságoknak legmegfelelőbb vállalkozást. Felhívta a figyelmet arra, hogy míg Magyarországon a szemét 70 százaléka megy a lerakóba, addig ez az arány Ausztriában mindössze 3 százalék, Németországban 1 százalék.
Szabó Imre (MSZP) azt mondta: a társadalmi egyeztetés, a szakmai megalapozottság és az előkészítés hiánya miatt az MSZP-frakció nem támogatja a javaslatot. Indokolatlannak tartotta, hogy a javaslat szerint 2016-ig a cégek minősítését csak egy évre adják meg, ezért kérdéses, hogy tud tervezni 3-5-10 évre egy cég, és azt sem lehet tudni, hogy sikertelen újraminősítés esetén mi lesz a vállalati kötelezettségek és a befektetések sorsa.
Nagy Andor, a KDNP nevében támogathatónak tartotta a javaslatot és arra hívta fel a figyelmet, hogy Magyarországon nagyon alacsony, alig 10 százalék a szelektív hulladékgyűjtés aránya, holott néhány éven belül ezt 50 százalékra kellene emelni, amit a rendszer megváltoztatása nélkül nem lehet elérni.
Kepli Lajos, a Jobbik nevében úgy vélte: hibás hulladékgazdálkodási koncepció mentén dolgozik a kormány. Mint mondta, tavaly radikálisan megemelkedtek a szemétszállítási díjak, majd a kormány ehhez képest egy mindössze 10 százalékos rezsicsökkentésről döntött, miközben a szolgáltatás színvonala változatlan és a hulladék fő iránya a lerakó marad. Kijelentette: a Jobbik teljesen más hulladékgazdálkodási koncepció mentén képzeli el a jövőt, és a lerakóról történő elteléssel a hulladékok energetikai célú hasznosítását, a hulladékkezelés és a távhő szolgáltatás összekapcsolását tűzi ki célul.
Illés Zoltán azt mondta a jobbikos Keplinek, hogy "az égetőlobbi szekerét tolja". Az államtitkár szerint a hulladékégető ugyanúgy generálja a hulladékot, mint a szemétlerakó.
Hosszas kétperces felszólalásokból álló éles vita alakult ki a független Szilágyi László egy felvetése alapján, hogy miért rúgták ki a minisztériumi szakembergárdát. Illés Zoltán erre reagálva azt mondta: valóban mindenkit kirúgott, akik csalárd módon, szakmaiatlanul, törvénytelenül jártak el, akik síboltak. Szilágyi szerint viszont meglett a következménye a szakemberek kirúgásának, hiszen olyan rossz törvényt fogadtak el, amit most öt hónappal a hatályba lépése után már korrigálni kell. Azt is felvetette: ha valóban csaló gazemberek dolgoztak a minisztériumban, akkor miért nem indult ellenük büntetőeljárás? Ezt vetette fel a jobbikos Kepli is, akinek a felszólalását Illés úgy kommentálta: "ne csináljon úgy, mintha hülye lenne". Az elnöklő Lezsák Sándor emiatt arra kérte az államtitkárt, vonja vissza ezt a kijelentését.
A földtörvénnyel folytatják
Később is parázs hangulatban folyik az ülés. Délután kezdődött meg a földtörvény vitája, itt több fideszes képviselő is a kormány ellen fordult. Ángyán József és Bencsik János egyaránt azt kritizálják, hogy a mezőgazdasági bizottság több módosító indítványával gyakorlatilag teljesen átírja a törvényt, anélkül, hogy a teljes parlamenti vitát lefolytatnák. Ángyán felhívta a figyelmet arra: a törvényjavaslat deklarálja, hogy a nagy érdekcsoportok kikerülnek a szabályozás alól, ugyanakkor még nem ismerik az integrált mezőgazdaság-szervezésről szóló normaszöveget. Később, több felszólalásában a képviselő a helybeliség kérdését vetette fel, szerinte ugyanis lehetőség lesz arra, hogy egy cég áttegye üzemközpontját, az így áttelepült vállalkozások pedig jogosultak lesznek 20 km-es körzetben a földekre. Mint mondta, ez volt az egyik botrányköve az állami földbérleti pályázatoknak is. A kormány azt mondja, hogy a kis-közepes családi gazdaságok irányába akarja átalakítani a birtokstruktúrát, de hogy vihető ez keresztül, ha a 15-20 évre megkötött földbérleti szerződések érinthetetlenek, és ezeket zömében tőkés társaságok, nagy magángazdaságok használják - tette fel a kérdést.
Gőgös Zoltán (MSZP) úgy vélte, a kísérőtörvények - az üzemszabályozási és az integrációs törvény - nélkül értelmezhetetlen és nem igazán tárgyalható a földtörvényről szóló javaslat, amit ezért vissza kellene vonni. A képviselő példa nélkülinek tartotta, hogy a mezőgazdasági bizottság módosítójával új törvényt alkottak.
Varga Géza (Jobbik) szintén méltatlannak tartotta a javaslat előterjesztésének folyamatát, frakciótársa Magyar Zoltán pedig arra kérte a Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkárát, hogy kapcsolódjon be a vitába. Varga Géza szerint a kormány a javaslattal a nagyobb gazdaságok felé nyitja a terepet.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.