Kolláth: sérül a jogállam

Az Ab. 1989-es XXXII. Számú törvénye egy kétharmados törvény: Ab-nak joga volna felülvizsgálni, kellő idő mellett jelentette ki Kolláth György alkotmányjogász a Világgazdaság Online kérdésre annak kapcsán, hogy Lázár János fideszes frakcióvezető kedden bejelentette: megnyírbálják az Alkotmánybíróság hatáskörét.

„Az Alkotmánybíróság mai döntésével visszatért a 90-es években elért döntéseinek minőségéhez” – mondta a Világgazdaság Online-nak Kolláth György. „Az Ab vegytiszta érvekkel utasította el a 98 százalékos különadó törvényét” – tette hozzá.

Hozzátette: pusztán az új, a nyári alkotmánymódosítás szempontjából nézve is alkotmánysértő a törvény. „egyöntetű döntés született”, négy indoklást fűztek hozzá a bírák, melyben további érveket fejtettek ki.

A dolgozó a törvényben biztosított juttatást veszi fel, melynek elkobzása teljes képtelenség és elfogadhatatlan – mondta Kolláth. „A jövedelmet alanyi jogon kapja a munkavállaló, olyan, hogy jó erkölcsbe ütköző, nincsen”. Diszkrimináció, hogy az állami alkalmazottaktól el lehetne venni, mert két millió forint felett „jó erkölcsbe ütközik”, a magánszférában nem ütközik jó erkölcsbe? – tette fel a kérdést Kolláth György.

Az 1998-as törvényben 10 pontban felsorolják, hogy milyen kérdések nem bocsáthatók népszavazásra. Az Ab a kérdésnek külön súlyt adott: „Nem szabad csak az új, nyári bekezdést nézni, az alkotmányos fundamentumok figyelembevételével kell dönteni: az alkotmány egészével” – nyilatkozta Kolláth György. „Az alkotmány egésze vizsgázott, és a törvény elbukott” – fejtette ki a szakértő. Ha az Ab ma nem így dönt, vagyis átengedi a törvényt, akkor jó eséllyel kellett volna Strassburgban, vagy Luxemburgban megtárgyalni a kérdést.

Háttér

Alkotmányba ütközik a Fidesz 98 százalékos különadója, mely a közszolgákat terhelné visszamenőleges hatállyal, döntött az Alkotmánybíróság reggel. Azóta újra beterjesztésre került a 98 százalékos extraadó.

A júliusban elfogadott, október 1-jén hatályba lépett törvény szerint október 31-ig kellett volna befizetni a különadót minden, ez év január 1-jétől állami forrásból származó, munkavégzésre irányuló jogviszony megszűnésével összefüggésben szerzett jövedelem 2 millió forint feletti része után.

A testület szerint a különadóról szóló törvény visszaható hatálya nemcsak a jó erkölcsbe ütköző módon juttatott jövedelmekre vonatkozik, hanem olyanokra is, amelyek törvényi előírás alapján, alanyi jogon járnak. Ugyanakkor az Ab hangsúlyozta azt is, hogy a jó erkölcsbe ütköző, államtól származó jövedelmek külön mértékű adóztatása az adott adóévben az Alkotmányból eredő lehetőség, amellyel - a most vizsgált különadótól eltérő módon - élhet a törvényhozó.

Az AB október elején elkezdte tárgyalni, ugyanis előrevették a különadó tárgyalását, hogy megállapítsák, van-e alkotmányossági vetülete a 98 százalékos elvonásnak. A LIGA és több tagszervezete is tiltakozott az új szabályozás ellen, mivel az egyrészt visszamenőlegességével alkotmánysértő, másrészt olyan tisztességes munkában megöregedett munkavállalókat is aránytalanul sújt, akik nem lehettek céljai a törvényalkotónak - írta közleményében a szakszervezeti tömörülés.

A különadóról szóló törvényt már az új köztársasági elnök, Schmitt Pál kapta meg. A törvényes határidő utolsó napján továbbította az Országgyűlés a köztársasági elnöknek a „tucatnyi törvényt és törvénymódosítást”, a továbbítás időpontjának okán nem Sólyom László kapta meg a csomagot.

Lezsák Sándor a nyári ülésszak utolsó napján írta alá a törvénycsomagot, mint az Országgyűlés alelnöke. Így a hivatalba lépett köztársasági elnökhöz kerültek a törvények.