Elmondása szerint 87-en éltek ezzel a lehetőséggel. A választási eljárásról szóló törvény szerint a választásra nyilvántartásba vett jelöltek és listát állító jelölőszervezetek kérhetik a választási irodáktól a szavazóköri névjegyzékben szereplő választópolgárok név- és lakcímadatait közvetlen politikai kampánytevékenység végzése érdekében.
Ennek feltétele, hogy igazolja, 101500 forint adatszolgáltatási díjat befizetett az iroda számlájára. A megszerzett választói adatokat a jelöltnek, illetve a listát állító jelölőszervezetnek legkésőbb a szavazás napján meg kell semmisítenie, és az erről készült jegyzőkönyvet három napon belül át kell adnia az adatokat szolgáltató választási irodának.
A szakember hangsúlyozta, hogy a jogszabály arról is rendelkezik, hogy a megszerzett választói adatokat a jelöltnek, illetve a listát állító jelölőszervezetnek legkésőbb a szavazás napján meg kell semmisítenie, és az erről készült jegyzőkönyvet pedig három napon belül át kell adnia az adatokat szolgáltató választási irodának. Ennek ellenőrzése azonban nem áll módunkban – tette hozzá.
Az idén 13 ezerrel többen jelentkeztek a nemzetiségi névjegyzékbe, mint négy évvel ezelőtt, a 13 országosan elismert nemzetiség közül azonban csak a roma közösség tudta növelni választópolgárai számát: ők 24 ezerrel, azaz 18 százalékkal többen voksolhatnak. A legkisebb arányban – alig fél százalékkal – a szlovák nemzetiség szavazóinak száma csökkent, 12282-ről 12221-re. Ezzel szemben – majdnem ötödével – a többi 12 nemzetiség szavazóinak száma mérséklődött.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.