Lángol Tripoli, drágul az olaj

Katasztrofális hatással lehetnek a magyar cégek líbiai üzleti tevékenységére az észak-afrikai országban napok óta zajló és egyre nagyobb áldozatokkal járó tüntetések. „Líbiában szinte kizárólag csak állami cégekkel lehet szerződni, márpedig ha az állam megbénul, akkor az egy időre mindent leállíthat, a fejlesztésektől kezdve a számlák kifizetésén át az ügyintézésig” – mondta el a Világgazdaságnak Pados László, a térségben több évtizede jelen lévő, technológiai exporttal foglalkozó TescoConsulting Kft. ügyvezető igazgatója.

A szakember emlékeztetett arra, hogy Líbia üzleti szempontból hagyományosan Észak-Afrika legproblémásabb országának számít. „Egy magyar cégnek gyakorlatilag lehetetlen ottani kapcsolatok és helyismeret nélkül megjelenni a piacon. Ráadásul a bürokrácia is hihetetlen méreteket ölt, így mindenképp kellenek olyan helyi emberek, akik ismerik, hogyan működnek arrafelé a dolgok” – magyarázta Pados László. Példaként említette, hogy cége az Uvatervvel közösen még 2008 végén készítette el a tripoli metróhálózat tanulmánytervének felülvizsgálatát mintegy 1,5 millió svájci frankért, pár százezer frankkal azonban még mindig adós a líbiai fél.

A magyar vállalatnak már mintegy harminc éve van telephelye Líbiában, amely azonban az évek múltával folyamatosan szűkült. Hasonló leépülés ment végbe a magyar–líbiai kapcsolatok egészében is: míg 1978–84 között éves szinten 80-100 millió dollárra (jelenlegi árfolyamon 18-20 milliárd forintra rúgott) az oda irányuló magyar export, addig ez az elmúlt években 4–5 milliárd forint között mozgott a KSH adatai szerint. Ezzel a líbiai kivitel körülbelül a marokkóival került egy szintre, míg Tunéziába tízmilliárd, Egyiptomba pedig 27 milliárd forint értékben szállítottunk árukat.

A líbiai piacon az egyik legnagyobb magyar szereplő a Nemzetközi Vegyépszer Zrt., amely még 2010 tavaszán kapott mintegy 80 milliárd forint értékű infrastrukturális és kommunális megbízást Líbia harmadik legnagyobb településétől, Ez-Zavijától. A cég által a magyar építőipar egyik legnagyobb külföldi beruházásának nevezett, elvileg ez évben startoló fejlesztés keretében 600 kilométernyi csatornahálózatot és 450 kilométer vízvezetéket fektetnek le, 600 ezer négyzetméter járdát készítenek el, az útépítésekhez 600 ezer tonna aszfaltot használnak fel, mindemellett kiépítik csaknem 400 kilométer hosszan a város közvilágítását is. Hogy ebből lesz-e valami, az igencsak kérdéses. Az AFP jelentetése szerint ugyanis a városban a felkelők már átvették a hatalmat, a rendőrség pedig elmenekült.

Igaz, a tüntetések – Tunéziával és Egyiptommal ellentétben – országosan még nem kényszerítették megfutamodásra a hatalmat. Sőt, Szaif al-Iszlam Kadhafi, a Líbiát 41 éve vezető Moammer Kadhafi második legidősebb fia hétfői televíziós beszédében kijelentette: „leszámolunk a zendülőkkel”. Szerinte a hadsereg az apja mögött áll, és ha nem egyeznek meg még ma a reformokról, akkor „több ezer embert fogunk siratni, és egész Líbiában patakokban folyik majd a vér”.

Az elmúlt napok eseményei beteljesíteni látszanak ezt a jóslatot. Líbiai biztonsági erők vasárnap tüzet nyitottak Bengáziban a kormányellenes tömegre, Tripoliban, ahol az egyik központi kormányépületet, a Nép Csarnokát felgyújtották, hatvan áldozatot követeltek a vasárnapról hétfőre virradóra történt összecsapások, a Human Rights Watch szerint pedig összesen már minimum 233 ember veszítette életét a múlt csütörtök óta tartó összecsapásokban.

Kadhafi nyaka körül azonban szorul a hurok, mivel egyre több „alattvalója” fordít neki hátat. Az ország indiai nagykövete például az erőszak elleni tiltakozásul lemondott posztjáról, az Arab Ligához delegált megbízott is támogatásáról biztosította a hatalomváltást követelő tüntetőket, egyre több katona áll át a felkelőkhöz, sőt, a Spiegel szerint helyi iszlám vallási vezetők a Kadhafi elleni küzdelemre szólították fel a lakosságot.

Ezalatt közös állásfoglalást terveznek az Európai Unió tagországainak külügyminiszterei a líbiai eseményekkel kapcsolatban: a kiszivárogtatott tervezet szerint az uniós tagállamokat képviselő Európai Tanács el kívánja ítélni a békés kormányellenes tüntetőkkel szemben alkalmazott erőszakot. A miniszterek állítólag kifejtik azt is, hogy a véleménynyilvánítás és a gyülekezés szabadságát tiszteletben kell tartani. A líbiai erőszakot korábban már keményen elítélte William Hague brit külügyminiszter és Angela Merkel német kancellár is. Információink szerint azonban a tanácson belül nem minden kérdésben teljes az összhang: Csehország és Olaszország például Moammer Kadhafi bukásának veszélyeire figyelmeztette a többi tagállamot.

Elmarad a Nagydíj

Elhalasztják a 2011-es Forma–1 szezon nyitó futamaként beharangozott Bahreini Nagydíjat – jelentették be a szervezők. Lépésüket az országban zajló kormányellenes megmozdulásokkal indokolták. Arról egyelőre nem született döntés, hogy a március 11–13-ra tervezett futamot milyen módon pótolják, a legvalószínűbb forgatókönyv szerint egy későbbi időpontban szervezik meg.

Nem segíti azonban a helyzetet, hogy az AP információi szerint egy iráni fregatt és egy szállító hajó kel át holnap a Szuezi-csatornán. Ilyenre harminc éve nem volt példa. A teheráni vezetés közlése szerint a két iráni hadihajó haditengerészeket szállít Szíriába egy hadgyakorlatra. Kilőtt az olajár A líbiai események hatására hétfőn jelentős mértékben drágult az olaj jegyzésára a nemzetközi határidős piacokon. Az al-Dzsazíra arab hírcsatorna jelentése szerint a líbiai Szirte-medence Nafura nevű olajmezőjén – Észak-Afrika egyik legjelentősebb olajkitermelő vidékén – leállították az olajkitermelést az ott dolgozók sztrájkja miatt, az OMV hazarendeli líbiai kiküldetésen lévő alkalmazottait, s hasonló bejelentést tett a norvég Statoil és a holland–brit Dutch Shell is.

Adósságelengedést kérhet Egyiptom

Az EU-val szembeni tartozás elengedését szeretné elérni az egyiptomi vezetés, bár hivatalos kérelmet még nem terjesztett elő – közölte tegnap az EU egyiptomi képviselete. A képviselet szóvivője szerint a téma Marco Franco EU-nagykövet és Szamír Mohamed Radván pénzügyminiszter tárgyalásain merült fel.

Közben váratlanul Kairóba érkezett a brit miniszterelnök. David Cameron az első nyugati vezető, aki látogatást tesz Egyiptomban Mubarak bukása óta. Kilőtt az olajár, veszélyben a magyar cégek érdekeltségei -->