Lázárék elmondták, miért nem szóltak, hogy baj lehet a Quaestornál

Ma senki nem tudja megmondani az országban, hogy hová tűnt a pénz - fogalmazott. Azt is hozzátette: a kormány segíteni szeretne azoknak a kisbefektetőknek, önkormányzatoknak és civil szervezeteknek, akik elvesztették a pénzüket. Lázár arról beszélt: a brókerek szeretnek a politikusokhoz közel kerülni. A miniszter visszautasította azokat a feltételezéseket, amelyek szerint a kormánypárti politikusok felelősek lettek volna.

Lázár megerősítette, amit tegnap Orbán Viktor bejelentett: valóban a miniszterelnök döntött úgy még a Quaestor öncsődje előtt, hogy a minisztériumok pénzét ki kellett venni. Lázár szerint a Buda-Cash összeomlása után született a döntés.

Arra a kérdésre, hogy volt-e a KKM-en kívül más minisztériumnak is pénze brókercégeknél, Lázár János annyit felelt: igen. Minisztériumokat és pontos összegeket azonban nem mondott.

Amikor az NGM tájékoztatta a kormányt, hogy mi várható, semmilyen olyan információ nem hangzott el, ami előnybe hozhatta volna a kormány tagjait, "az egyszerű életösztön működött a kormánynál", de csak a nyilvánosan is hozzáférhető információkról volt szó - állította Lázár.

Arra a kérdésre, hogy ha tudták, hogy baj lehet, miért nem tájékoztatták a lakosságot, Lázár helyett Giró-Szász András kommunikációért felelős államtitkár válaszolt. Mint mondta, azért nem, mert az rémhírkeltés lett volna.

"Nem tudom, mi az a bennfentes kereskedelem, az ellenzékiek biztos gyakran alkalmazták ezt" - válaszolta Lázár az Orbán felelősségét firtató kérdésre. A miniszter szerint az ellenzéki reakciók tanulsága az, hogy az ellenzék alkalmatlan arra, hogy kormányozzon.

Az orosz féllel lezártak minden tárgyalást, ami a paksi bővítéshez szükséges volt - jelentette be Lázár János. "Megkezdtük az intenzív együttműködést az Európai Bizottsággal" - közölte. Az engedélyezési eljárás megkezdődött, amely a miniszter szerint visszavonhatatlanná teszi a megvalósítást. Magyarország elfogadta az Európai Bizottság javaslatát, így a paksi bővítést a finn-orosz szerződés mintájára valósítanák meg - mondta Lázár. Azt elismerte, hogy még legalább két nagy tárgyalás lesz, és hogy még nincs meg az Európai Bizottság rábólintása, de szerinte ez a pont nem okozhat már gondot a tárgyalásokon.

A finn modell lényege, hogy az ottani beruházó (Fennovoima) és az orosz szállító (TVEL) szerződése tesztelési lehetőséget garantál az esetleges alternatív üzemanyagszállító terméke számára, valamint azt is rögzíti, hogy a rivális cég konkrétan mikor léphet versenybe a jelenlegivel. A finnországban építendő Hanhikivi 1 atomerőmű üzemanyag-szállítási szerződése csak tíz évre szól, míg a magyarországi 20 évre. Jó eséllyel ebből a 20 évből is engedni kell a vonatkozó megállapodás módosításakor, de nem ez az elsődleges.

Két-három héten belül alkalmas lehet a helyzet arra, hogy Oroszországgal fűtőanyag-szállítási szerződést kössenek. Két ügy van még, amiben szükség van az Európai Bizottság segítségére: a versenyjog (az állami támogatás lesz itt a kérdés), valamint a közbeszerzés szabályainak meg kell felelni. Az állami támogatásról lesz még vita, a közbeszerzési szabályokról viszont mindent elfogadnak, amit az Európai Bizottság kérni fog. A kormány megbízott egy amerikai fejvadász céget, amelynek az a feladata, hogy a most üzemelő atomerőműhöz megtalálja azokat a menedzsereket, akik be tudnak kapcsolódni a mostani munkákba.

A miniszter sajtótájékoztatóján szóba hozta a brókerbotrányt is. Reklámadó lesz - közölte a miniszter. Több verzió van még arról, hogy milyen sávokat vezethetnek be, ám a dátum biztosnak látszik: legkésőbb április 8-ig be kell mutatnia a kormánynak, hogy milyen tervei vannak.

Lázár beszélt a településfejlesztésről is - a kormány minden megyei jogú várossal és a megyékkel, valamint a fővárosi kerületekkel is megállapodást kötne. Sok konkrétum nem derült ki a miniszter szavaiból, annyit mindenesetre megtudhattunk, hogy arról tárgyalásának, hogy az EU-forrásokat gazdaságfejlesztésre szánják.