Lemondott az ukrán kormányfő
A 66 éves politikus lemondását a parlament rendkívüli ülése elé időzítette. A képviselők ezen döntöttek a gyülekezést szabályozó törvények újbóli módosításáról – a két héttel ezelőtti szigorítás után erősödött fel a tiltakozás az országban. Igaz, a lépés várható volt, miután a hétvégén Janukovics elnök gyakorlatilag beáldozta hű emberét, amikor felajánlotta a kormányfői posztot az ellenzéknek.
Kérdés azonban, ezek a lépés mennyire nyugtatja meg a kedélyeket a tiltakozók körében. A Reuters beszámolója szerint a kijevi Függetlenség téren tüntetők hangos éljenzéssel fogadták Azarov lemondásának hírét – annál is inkább, mivel egyik fő követelésük mindvégig a kormányfő távozása volt. Az azonban szóba sem került, hogy távozzanak. A parlamenti ellenzéket sem elégítette ki a lépés: „Nem csak a kormányt, de a játékszabályokat is meg kell változtatnunk” – közölte Vitalij Klicsko, az UDAR (Ütés) párt elnöke.
A rendkívül feszült helyzet enyhülése is távolinak tűnik egyelőre, sőt, továbbra sem lehet kizárni a rendkívüli állapot bevezetését az országban. Az igazságügyminiszter hétvégi nyilatkozat után keddre virradóra újabb kormánytag beszélt erről. Eduard Sztavickij energetikai és szénipari miniszter egy kérdésre válaszolva így fogalmazott a rendkívüli állapottal kapcsolatban: „amennyiben a szélsőségesek és terroristák tevékenysége szélesedni fog, a kormány döntést fog hozni”. Sztavickij ezt azzal indokolta, hogy az utóbbi napokban kormányzati intézményekhez érkeztek névtelen fenyegetések többek között a rivnei atomerőmű elfoglalásával és a dnyeperi vízi erőmű aláaknázásával kapcsolatban is.
A politikai kockázatokkal együtt a pénzpiaci feszültség is növekedett Ukrajnában az elmúlt hónapban. Az államkötvények hozama jelentősen emelkedett, az ukrán hrivnya árfolyama pedig több éves mélypontra zuhant a vezető devizákkal szemben.
A két éves lejáratú dolláralapú kötvények hozama a héten 10 százalék körül mozgott, ami tavaly december közepe óta a legmagasabb szint. Utoljára másfél hónapja javult érdemben Ukrajna megítélése, mert Oroszország 15 milliárd dollárnyi mentőövet dobott az országnak. Vagyis finanszírozási oldalról nincs nyomás Ukrajnán, ugyanakkor a kötvényhozamok nem tükröznek fenntartható adósságpályát.
Mikola Azarov kormányfő lemondásával kissé csökkent a feszültség: a rövid- és a hosszú lejáratú kötvényhozamok egyaránt csökkentek. Regis Chatellier, a Société Générale londoni, feltörekvő piacokért felelős igazgatója szerint Azarov lemondása piaci szempontból kedvező fejlemény, de ennek csak rövid ideig lehet hatása.
Az 5 éves CDS-felár – amit gyakran csődkockázati mutatónak tekintenek – közel 80 bázisponttal, 850 bázispontra csökkent; ez azonban továbbra is rendkívüli kockázatokat jelez. Ivan Tchakrov, a Citigroup moszkvai közgazdásza szerint az államcsőd veszélye nem fenyegeti az országot, ugyanakkor a politikai kockázatok továbbra is magasak.
Putyin stabilitást ígér
Nem vizsgálja felül Moszkva az Ukrajnával kötött gazdasági és pénzgyügi megállapodás részleteit abban az esetben, ha az ellenzék kerülne hatalomra Kijevben – közölte Vlagyimir Putyin orosz államfő Brüsszelben, az Európai Unió és Oroszország közötti csúcstalálkozó után.A tervezettnél jóval rövidebb megbeszélés után Herman Van Rompuy, az Európai Tanács elnöke arról beszélt, hogy az EU és Oroszország szakértői közösen megvizsgálják, milyen gazdasági következményekkel járnak az EU keleti partnerségi megállapodásai. A megbeszélésen Van Rompuy mellett José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke, orosz részről pedig Vlagyimir Putyin elnök oldalán Szergej Lavrov külügyminiszter vett részt.
Ukrajnáról szólva Van Rompuy azt mondta a legfontosabbnak, hogy meggátolják az erőszak továbbterjedését, és demokratikus úton stabilizálják a helyzetet. Újságírói kérdésre válaszolva Putyin cáfolta, hogy a csúcs napirendjét az ukrajnai fejlemények átírták volna: szerinte Ukrajna kérdését úgy tekintették át, mint az EU keleti partnerségi programjában érintett országok egyikének ügyét. Barroso ehhez hozzátette: a keleti partnerség megítélése jelenleg eltérő a két fél között, ezért döntöttek amellett, hogy most szakértői szinten igyekeznek tisztázni a nyitott kérdéseket.
A tervezettnél jóval rövidebb megbeszélés után Herman Van Rompuy, az Európai Tanács elnöke arról beszélt, hogy az EU és Oroszország szakértői közösen megvizsgálják, milyen gazdasági következményekkel járnak az EU keleti partnerségi megállapodásai. A megbeszélésen Van Rompuy mellett José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke, orosz részről pedig Vlagyimir Putyin elnök oldalán Szergej Lavrov külügyminiszter vett részt.
Ukrajnáról szólva Van Rompuy azt mondta a legfontosabbnak, hogy meggátolják az erőszak továbbterjedését, és demokratikus úton stabilizálják a helyzetet. Újságírói kérdésre válaszolva Putyin cáfolta, hogy a csúcs napirendjét az ukrajnai fejlemények átírták volna: szerinte Ukrajna kérdését úgy tekintették át, mint az EU keleti partnerségi programjában érintett országok egyikének ügyét. Barroso ehhez hozzátette: a keleti partnerség megítélése jelenleg eltérő a két fél között, ezért döntöttek amellett, hogy most szakértői szinten igyekeznek tisztázni a nyitott kérdéseket.-->
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.