Nyugat-Ukrajnában is a tömegbe lőttek, forrongások Kárpátalján is - videó

A délután közepén újra megtámadták a rendőrök a tüntetőket a Majdanon. Az AP szerint Kijev belvárosában fénygránátokkal és vízágyúkkal próbálnak oszlatni. Korábban már uv-festékkel is lőtték a tüntetőket, hogy éjszaka könnyebb legyen megtalálni őket. Az Egészségügyi Minisztérium reggeli adatai szerint legalább 26 halott van már, volt köztük olyan is, akin rendőrségi vízágyúval hajtottak át. A Kyiv Post szerint legalább 19-en lőtt sebbel haltak meg, igaz, a kormány tagadja, hogy élessel lőnének. Úgy tudni, legalább hét rendőr is van az áldozatok közt (a kormány már tíz halott rendőrről ír), és megöltek egy újságírót is. A Vesztyi című lap riporterét állítólag egy autóból kirángatva lőtték mellbe.

Halálos áldozata van már a nyugat-ukrajnai tüntetéseknek is: a rendőrség Hmelnickijben nyitott tüzet a demonstrálókra. Az első hírek három sérültről szólnak, egy középkorú nő meghalt.

Az index tudósítása szerint tízezres tömeg előtt megbilincselték és lelocsolták vízzel a volini körzet kormányzóját, Alekszandr Baskalenkót a radikális tüntetők, ő azonban nem mondott le posztjáról. A lincselés elől a tüntetők egy csoportja mentette meg a kormányzót.

Nem tudni, mikor tárgyalhat tovább az ukrán kormány az ellenzéki vezetőkkel, miután kudarcba fulladt az elnök és az ellenzéki vezetők éjszakai tárgyalása. Viktor Janukovics, aki ellen a becslések szerint harmincezren tüntetnek Kijev belvárosában, azt mondta csak, hogy az ellenzék semmibe veszi a demokráciát - ő azt állítja, hogy az ellenzék nem hajlandó kompromisszumra. A másik oldalról Vitalij Klicsko azt állítja, Janukovics nem képes megegyezni, csak azt fogadná el, ha teljesen leállna a tüntetés. Az egykori bokszoló reggel a nyugati országokat szólította fel beavatkozásra: mint mondta, a hatóság háborút indított saját népe ellen. Az EuroMaidan meg nem erősített híre szerint kora délután lemondott a belügyminiszter. Szintén nem erősítették meg azt az ellenzéki forrású hírt, amely szerint kora délután egy tíz tankból álló konvoj haladt rendőri felvezetéssel Kijev felé.

A magyar külügyminisztérium azt közölte: fokozott biztonsági kockázatot rejtő országnak nyilvánították Ukrajnát. A Kijevbe utazást tervező magyarokat arra kérik, halasszák el az útjukat. A Külügyminisztérium sajtófőnöke felháborítónak és elfogadhatatlannak nevezte, hogy erőszakot alkalmazzanak Ukrajnában, akár a kormány, akár a szélsőséges ellenzéki erők. Kaleta Gábor sajtótájékoztatóján hangsúlyozta: az ukrán kormány szerepe a politikai rendezésben meghatározó, ezt a felelősségvállalást akár szankciókkal is ki kell kényszerítenie a nemzetközi közösségnek.

A portfolio.hu azt írja a Bloombergre hivatkozva: az OTP 6 fiókot is kénytelen zárva tartani a zavargások miatt. A banknak a legfrissebb információk alapján 141 fiókja van keleti szomszédunknál, így a bezárások az összes fióknak csupán 4 százalékát érintik.

Miután kiderült, hogy a tárgyalás nem hoz eredményt, a rendőrség hajnal négy óra körül újra megtámadták a tüntetőket. A Majdant körbekerítették, állítólag már csak a déli oldaláról lehet megközelíteni a teret.

A szakszervezetek székháza, amely a tüntetők egyik központja volt, lángokban áll, több tudósítás szerint be is omlott, le kellett állítani az ottani mentést. Kijevet eközben lezárták, kívülről szinte lehetetlen megközelíteni a fővárost, többen a város környéki erdőkön át próbálnak bejutni. Délelőtt a vasúti közlekedést is leállították, elvileg bombariadó miatt. Magyarországról egyetlen vonat jár Kijevbe, a Moszkváig közlekedő Tisza expressz, ez elvileg kora este indulna, és holnap estére érne az ukrán fővárosba - a MÁV egyelőre nem döntött úgy, hogy nem indítja el a vonatot, igaz, úgy tudjuk, hivatalos értesítést még nem is kaptak az ukrán vasúti helyzetről.

Az atlatszooktatas tudósítása arról ír: Anatolij Hricenko ellenzéki képviselő szerint a védelmi miniszter Kijevbe rendelte a dnyepropetrovszki ejtőernyős alakulatot, teljes harci felszerelésben. Az Eszpreszo TV szerint a felbérelt kormánypárti verőemberek a sérültek ellátásában segítő mentőautókat is szétverték. Az a pletyka is terjed, hogy az ellenzéki vezetőket börtönnel fenyegetik, ha nem határolódnak el a tüntetőktől. A BBC szerint ötszáz ejtőernyőst küldött teljes harci felszerelésben Kijevbe az ukrán hadügyminiszter.

Forrong Nyugat-Ukrajna is. A mindig is inkább az EU felé húzó országrész több városában is elfoglalták a rendőrséget a demonstrálók - a helyi beszámolók szerint Lviv az első hely, ahol a teljes államapparátus, a rendőrség, a katonaság és az ügyészség is a tüntetők kezén van. Ternopilban felgyújtották a rendőrséget. Ivano-Frankviszk is átállt: a város rendőrparancsnoka a Kyiv Post szerint közölte, hogy nem támadnak békés tüntetőkre, mert "nem fognak bűnözőktől parancsot elfogadni". A lengyel-ukrán határ több szakaszát is lezárták - a kormány szerint a tüntetők tették ezt, később megerősítette a hírt a lengyel határőrség is. Az UNIAN hírügynökség arról írt, hogy késő délelőttre Kárpátalja állami hivatalait is elfoglalták a tüntetők.

Tiszti becsületszavát adta szerdán Ungváron a kormányellenes tüntetőknek Kárpátalja megye rendőrfőkapitánya, hogy a belügyi erők nem alkalmaznak erőszakot a tiltakozó megmozdulások résztvevőivel szemben.

Vaszil Varcaba rendőrtábornok a Kárpátalja megyei rendőrség épülete előtt tüntető, a megyei állami közigazgatási hivatal épületét röviddel korábban elfoglaló egyetemisták kérésére tiszti becsületszavát adta azzal kapcsolatban, hogy a rendvédelmi erők nem fognak fegyvert alkalmazni Kárpátalján a tiltakozók ellen. A főkapitány egyúttal kijelentette, hogy a 60 kárpátaljai rohamrendőr közül 59 jelenleg is az állomáshelyén tartózkodik, s azt nem is fogja elhagyni. Közölte, hogy egyetlen rendőrt sem enged Kijevbe vezényelni Kárpátaljáról.

Az orosz parlament eközben a Kyiv Post tudósítása szerint kimondta: attól tartanak, nehogy a jugoszláv forgatókönyv ismétlődjön meg Ukrajnában.

A jövőre lejáró ukrán államkötvények hozama 15 százalék felett mozog, vagyis a piac gyakorlatilag azt árazza, hogy államcsőd lesz az országban. Vlagyimir Putyin szóvivője arra figyelmeztetett: gondolniuk kell az ukránoknak arra, mi történik, ha a megígért orosz hitel következő részlete esetleg nem érkezik meg mégsem Kijevbe.

José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke délelőtt közölte: a ki a vérontásért felel, az ellen az EU szankciókat vezethet be. A tagállamoknak kell sürgős döntést hoznia erről. Az AP szerint a 28 EU-tagállam külügyminisztereit holnapra hívták össze. A német és a francia kormány is szankciókról beszélt. Ez azért is újdonság, mert eddig csak a svéd kormány állt ki így a tüntetők mellett. Ez szakítást jelent az unió eddigi politikájával: az EU eddig tárgyalókész volt Janukoviccsal. Akik a vérontásért felelősek, számíthatnak arra, hogy Európa újra átgondolja a szankciók bevezetésének lehetőségét - mondta a német külügyminiszter is. A francia, a német és a lengyel külügyminiszterek holnap külön is tárgyalnak Janukoviccsal még a 28 EU-s külügyminiszter rendkívüli tárgyalása előtt.

Cikkünk folyamatosan frissül.