Már olvasható az új alkotmány első munkaanyaga
A tervezetből kiolvasható, hogy az új alkotmány utalna a Szent Koronára, mint a magyar államiság kifejezőjére, megemlékezne az ország ezeréves történelmi múltjáról, kiemelné a kereszténység szerepét.
A magyar nemzeti lobogót úgy módosítaná a tervezet, hogy a jelenlegi háromszínű trikoloron megjelenne a nemzeti címer is.
A tervezet szerint a továbbiakban az új alkotmány módosítása is nehezebb lenne, annak feltételéül szabnák, hogy a kétharmados többség mellett szükséges a következő parlament jóváhagyása is, a változatlan módosító indítványra.
A tervezet az Országgyűlés működésére vonatkozóan két alternatívát kínál a döntéshozók számára. Így az egykamarás jelenlegi rendszert és a kétkamarás parlamentet. Az egykamarás parlament fennmaradása esetén jelenlegi rendszernek megfelelően továbbra is négyévente tartanák a választásokat.
A kétkamarás parlament esetén az első kamara (a képviselőház) megválasztására négyévente kerülne sor. A második kamara (felsőház vagy szenátus) külön törvényben meghatározott összetételű testület, melynek megbízatásának létrejöttéről és megszűnéséről az összetételét meghatározó törvény rendelkezik.
Ebben a felsőházban biztosítani kéne a legjelentősebb társadalmi súllyal rendelkező egyházat, a nemzeti és etnikai kisebbségek, köztestületek, egyetemek, kiemelkedő súlyú társadalmi szervezetek képviseletét, továbbá a területi érdekek megjelenítését megyei önkormányzatok képviseletével, vagy a megyékben közvetlenül választottak útján.
A második kamarát a tervezet szerint a képviselőház törvényben meghatározott döntéseivel szemben egyszeri vétójog illeti meg. A költségvetés és annak végrehajtásáról szóló törvények elfogadása illetve a Kormánnyal kapcsolatos bizalmi kérdések eldöntése csak a képviselőház hatáskörébe tartozik.
Abban az esetben, ha a kétkamarás parlament megalkotása mellett döntene a törvényhozás, a jövőben a köztársasági elnök megválasztása a jelenleg hatályos szabályoknak megfelelően zajlana, a két ház együttes ülésén.
Számos apró ponton változtatná a tervezet a jelenlegi közjogot, így a jelenleg működő kétharmados törvény megnevezést megszüntetné és a régi magyar közjognak megfelelően sarkalatos törvénynek keresztelné át. A Legfelsőbb Bíróság esetében is hasonló névváltoztatást javasol és a jövőben Kúria néven tüntetné fel az új alkotmány az intézmény.
Összességében a koncepció lényegesen jobban épít a rendszerváltáskor kialakult közjogi szerkezetre, int ahogy ez az elmúlt fél év politikája alapján várható volt – írja blogjában Török Gábor politológus. Az elmúlt félév úthenger-politikája mellett létezik egy másik arca is a Fidesznek, véli a koncepciót látva, így a Fidesz többre tartja a stabilitást a változásnál, a kipróbált utat a járatlannál, a hagyományt az önérdeknél – zárja gondolatmenetét Török.
