Martonyi az FT-nek: meglepő erejű reakciók az alaptörvény módosításáról

A magyar külügyminiszter - akinek szavait a londoni gazdasági napilap keddi nyomtatott kiadása az alaptörvény módosításáról közölt átfogó ismertetésében idézi - kijelentette: a módosítás célja azoknak az aggályoknak a rendezése volt, amelyeket a múltban az Alkotmánybíróság vetett fel. Hozzátette: a módosítások egyes területeken bővítik az Alkotmánybíróság szerepét és jogköreit.

Martonyi János az interjúban hangot adott annak a meggyőződésének, hogy a változtatásokkal kapcsolatos aggodalmak a módosítások alaposabb tanulmányozása nyomán elülnek majd.

"Nem akarok minden felvetést elutasítani, mert egyes felvetések figyelemre és megvitatásra érdemesek, de maga a kiindulópont félreértés" - fogalmazott a magyar külügyminiszter. Hozzátette: a törvényhozás úgy érezte, hogy az Alkotmánybíróság jogköre és hatásköre bővült, nem pedig szűkült.

Levelet írt a TI

"Az Alaptörvény módosítása az állam foglyul ejtésének újabb példája. Annak jele, hogy a kormány akár az Alkotmánybíróság által korábban az Alaptörvénnyel ellenesnek ítélt rendelkezések alaptörvényi szintre emelésével is kész érvényt szerezni az akaratának. A parlamenti képviselők által benyújtott törvényjavaslat tartalmának a kialakítása során semmilyen nyilvános szakmai egyeztetésre nem került sort" – írta a Transparency International Áder János köztársasági elnöknek küldött levelében.

"Az igazságszolgáltatás törvényes rendjébe való önkényes beavatkozást megengedő alaptörvényi szabály kikezdi az eljárások tisztességességébe vetett bizalmat. Az Alaptörvény módosítása tovább súlyosbítja az igazságszolgáltatás területén jelentkező korrupciós veszélyeket" – írta a TI.

"Az Alaptörvény elfogadott módosítása ismételt tanújelét adja annak, hogy a kormánytöbbség szükség esetén újabb és újabb jogalkotási improvizációival kész tovább gyengíteni a fékek és ellensúlyok már amúgy is megroppant rendszerét" – véli a TI.

A TI arra emlékezteti Ádert, hogy megválasztása alkalmából az Országgyűlésben elmondott beszédében hangsúlyozta, hogy kiemelkedő fontosságúnak tartja alkotmányos jogintézményeink tiszteletét. Megígérte, hogy maradéktalanul viselni fogja az Alaptörvényben önre rótt felelősséget.

"Ezt a hiátust igyekeztem pótolni" - mondta Áder János a Guido Westerwelle német külügyminiszterrel, majd Angela Merkellel folytatott megbeszélése után tartott keddi berlini sajtótájékoztatóján.

Az államfő közölte: berlini tárgyalásai során megfigyelhető volt, hogy partnerei "nem kellő pontossággal kaptak tájékoztatást" az alkotmány módosításáról. Hangsúlyozta: a felmerült kérdésekkel kapcsolatban igyekezett "pontos, kimerítő, jogi választ adni".

Ami túl kemény, az könnyen törik

A konzervatív Die Welt Orbán lerombolja a jogállamiság kultúráját címmel közölt kommentárjában úgy véli: egy "hajlíthatatlan ember akaratát" lehet felismerni amögött, ami Magyarországon a Fidesz választási győzelme óta zajlik. A lap szerint ez az akarat arra irányul, hogy a megrázkódtatások során keresztülment ország végre stabilizálódjék.

Orbán "nem ellenállóbbá teszi országát, hanem veszélyes keményedés felé vezeti", ami pedig "túl kemény, az könnyen törik" - írta az újság.

Provokáció

A baloldali Frankfurter Rundschau és fővárosi laptársa, a Berliner Zeitung ugyanazt a vezércikket közölte. Az írás szerint a hatalom a modern államokban legfeljebb csak első pillantásra tűnik vulgárisnak, másodjára már a dolgok kényszerítő erejének, logikus következménynek tetszik.

A magyar parlament döntése azonban "második pillantásra is a hatalom nyers demonstrációja", a módosítás tartalma pedig provokáció - olvasható az újságban.

A Der Tagesspiegel Puccs felülről címmel számolt be a módosításról, amelynek a lap szerint az a célja, hogy biztosítsa a kormánypárti világnézet érvényesülését, és minél több hatalmat mentsen át a következő választások utáni időszakra.

Magyarország búcsúzik a jogállamtól

A Spiegel Online Vitatott alkotmánymódosítás: Magyarország búcsúzik a jogállamtól című cikke kiemeli: "egy ország Európa közepén feladja a jogállamiság elvét, Magyarország megfosztja hatalmától az Alkotmánybíróságot".

"Orbán Viktor masszívan növeli befolyását, a polgári jogokat korlátozzák", és Magyarország így elbúcsúzik az Európát jelentő valamennyi értéktől - írta a német lap.

Az ARD televízió Tagesschau című híradója hírportáljának szerkesztője, Stephan Osvath úgy vélte: a választási reklámokra vonatkozó szabályozás "frontális támadás az ellenzék ellen".

A feszítővashoz nyúl

A Der Standard című liberális osztrák napilap úgy látja: Orbán Viktor a klasszikus szalámitaktikával alakítja saját elképzelése szerint a demokráciát, ennek eleme az Alkotmánybíróság hatalmának kurtítása.

A gyanút, hogy az igazságszolgáltatásnak és a hatóságoknak a jövőben a hatalom birtokosainak érdekei szerint kell eljárnia, erősíti a külföldiek földvásárlása körüli átláthatatlan jogi helyzet - fogalmazott a szerző, aki az Európai Bizottság, az Európai Néppárt és Magyarország szomszédjainak fellépését sürgette.

A Die Presse című konzervatív osztrák napilap cikkírója szerint "ha ellenállásra talál, többnyire kevéssé válogatósan reagál Orbán Viktor", és a kormányfő ilyenkor nem ritkán "a feszítővashoz nyúl". Az újság ebbe a kategóriába sorolta a "keresztülkorbácsolt" alkotmánymódosítást is.

A Bizottság nem tudja, hogy meddig elemez

Az Európai Bizottság szóvivője kedden még nem tudta megmondani, meddig fogja tanulmányozni és elemezni az unió javaslattevő-végrehajtó intézménye az előző nap elfogadott magyar alaptörvény-módosítás szövegét.

Olivier Bailly a bizottság napi sajtótájékoztatóján újságírói kérdésre válaszolva nem tűzött ki semmilyen határidőt, csupán azt jelezte, hogy a brüsszeli testület korábban ilyen esetekben "meglehetős hatékonysággal" járt el.

Miután elvégzik az elemzést abból a szempontból, hogy a magyar alkotmánymódosítás összhangban van-e az uniós joggal, teljes körű együttműködést fognak elvárni a magyar hatóságoktól, az egyes rendelkezésekkel kapcsolatos, esetlegesen felmerülő kérdések tisztázása érdekében - mondta a szóvivő. Hangsúlyozva: egyelőre korai lenne megjósolni, hogy jutnak-e olyan megállapításra Brüsszelben, miszerint a módosítás valamelyik pontja ellentétes az uniós joggal.

Bailly szerint szerencsésebb lett volna, ha a tervezett módosítás megvizsgálására még az elfogadás előtt kerülhet sor. A szavazás időzítésének megválasztása azonban - állapította meg - a magyar hatóságok jogköre. Miután a módosítást a magyar parlament már elfogadta, most ehhez az új helyzethez kell alkalmazkodni - mondta a szóvivő. Kitért arra is, hogy a strasbourgi székhelyű Európa Tanács részéről ezzel párhuzamosan a Velencei Bizottság nevű alkotmányjogi szakértői testület teszi vizsgálat tárgyává a magyar alkotmánymódosítást.

A Bizottság és az ET rögtön reagált

A magyar alaptörvény hétfőn elfogadott módosításai aggodalomra adnak okot azzal kapcsolatban, hogy megfelelnek-e jogállamiság elvének, az uniós jognak és az Európa Tanács mércéinek - áll José Manuel Barrosónak, az Európai Bizottság elnökének és Thorbjorn Jaglandnak, az Európa Tanács főtitkárának közös közleményében.

Barroso és Jagland a közleményben tudomásul veszi, hogy a magyar Országgyűlés elfogadta az alaptörvény módosítását, ugyanakkor sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a brüsszeli és a strasbourgi testület szakértőinek nem volt alkalmuk részletesen elemezni az alkotmánymódosítás szövegét annak elfogadása előtt.

A kommüniké arra is kitér, hogy mind a bizottság, mind az Európa Tanács, a Velencei Bizottság részletes elemzést fog készíteni a hétfő délután elfogadott alkotmánymódosításról.

A bizottság és az ET főtitkára ugyanakkor azt is tudomásul veszi, hogy Orbán Viktor a múlt pénteken írott levelében arról biztosította Barrosót, hogy a magyar kormány és törvényhozás elkötelezett az európai normák és jogszabályok mellett, éppen ezért arra számítanak, hogy a magyar hatóságok kapcsolatba lépnek majd az európai intézményekkel annak érdekében, hogy tisztázni lehessen a módosított alaptörvény minden olyan pontját, amelyek európai értékekkel és jogszabályokkal való összeegyeztethetősége kapcsán aggályok fogalmazódtak meg.

Martonyi János külügyminiszter hétfőn, pár órával korábban szintén Brüsszelben úgy nyilatkozott: Magyarország nyitott a párbeszédre, emellett felkéri a Velencei Bizottságot, hogy mondjon véleményt az alaptörvény módosításáról.

Pia Ahrenkilde Hansen, az Európai Bizottság szóvivője a nap folyamán korábban világossá tette, hogy az Európai Bizottság minden rendelkezésére álló eszközt fel fog használni, hogy érvényt szerezzen az uniós jognak.

"Ezt a hiátust igyekeztem pótolni" - mondta Áder János a Guido Westerwelle német külügyminiszterrel, majd Angela Merkellel folytatott megbeszélése után tartott keddi berlini sajtótájékoztatóján.

Az államfő közölte: berlini tárgyalásai során megfigyelhető volt, hogy partnerei "nem kellő pontossággal kaptak tájékoztatást" az alkotmány módosításáról. Hangsúlyozta: a felmerült kérdésekkel kapcsolatban igyekezett "pontos, kimerítő, jogi választ adni". -->