Más szemléletet, hatékonyabb módszereket!

Az elmúlt évtizedben gazdasági lemaradásunk nemcsak a fejlett nyugati, de a velünk egy időben átalakult visegrádi országokkal való összevetésben is tovább nőtt, bár az uniós szabályok és normák átvételében élenjárt a magyar adminisztráció. Történelmi lemaradásunk ledolgozására tehát csak az előttünk lévőknél jobb, hatékonyabb módszerek alkalmazása révén nyílhat esély. Ezért a jelenlegitől merőben eltérő, új szemléletű kormányzati munkára és intézkedésekre van szükség, legyenek elsőre bármennyire is szokatlanok.

Ma Magyarországon szinte minden a működő- és a tűrőképesség határáig – sőt, még talán azt is meghaladva – túl van bonyolítva. Az állami bürokrácia nagyon sokba kerül. A választási kampány során a pártok – nagyon helyesen – egymással versengve ígérték az indokolatlanul nagy állami bürokrácia leépítését, amely egyben a korrupció melegágya is. Azt javaslom tehát, hogy az új kormány első intézkedéseit e területen kezdje el, azonnal. Ráadásul ez alig kerülne pénzbe, nem úgy, mint egy adócsökkentés vagy az egészségügyi- és nyugdíjrendszer átalakítása.

Ezért elsősorban a gazdasági vállalkozásokkal kapcsolatos adminisztráció egyszerűsítésére teszek javaslatokat.

1. A földhivatali nyilvántartás nyilvánossá és működésének átláthatóvá tétele. Az ingatlan-alapadatokhoz való hozzáférés állampolgári jog legyen. A titkosítás helyett a transzparens működés legyen a vezérelv.

2. A teljes cégkivonat hozzáférhetőségének állampolgári jogon való biztosítása az IM Céginformációs Szolgálatánál interneten keresztül. A cégnyilvántartásban szerepeljen a cég képviseletére jogosultak lakcíme is, mert minden adat titkosítása az ügyeskedőknek kedvez.

3. A cégiratok (kivonat, aláírási címpéldány stb.) kötelező használatának eltörlése. Helyette elég lenne a cég aláírásra jogosult képviselőjének magát személyi igazolványával igazolni, mint a nyugati országokban. A másik fél a közhiteles elektronikus nyilvántartásból tudja partnere adatait ellenőrizni.

4. Ügyvéd által elkészített és ellenjegyzett okirat közhitelesként való elfogadása. A jelenlegi szabályozás törvényi felhatalmazást ad a közjegyzőknek a polgárokat, vállalkozókat egyaránt irritáló, indokolatlanul magas közjegyzői díjak beszedésére.

5. A kötelező könyvvizsgálat eltörlése. A tulajdonos döntési jogköre legyen, akar-e könyvvizsgálót alkalmazni, vagy sem. A kötelezően előírt könyvvizsgálat általában nem csökkenti a hitelezők, a tulajdonosok kockázatát (lásd a Postabank- vagy a Lehman Brothers-ügy), de elég drága ahhoz, hogy rontsa a vállalkozás versenyképességét.

6. A menetlevél-vezetési kötelezettség eltörlése a nem szállítmányozást végző gépjárművek esetében. Ilyen előírást egyetlen nyugati országban sem alkalmaznak. Ott a tulajdonos maga dönti el, vezet-e vagy vezettet-e menetlevelet.

7. Az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2009. CLII. törvény hatályon kívül helyezése. A törvény tragikus mintája az állami bürokrácia túlburjánzásának, ráadásul végrehajthatatlan és gazdaságilag káros intézkedés. Az azonnali lépés azért is szükséges, mert a növénytermelésben, a kertészetekben közeledik a kézimunka-igényes időszak.

8. A Magyar Főnix program mielőbbi indítása a Mehib, az Eximbank és az MFB bevonásával. A magyar gazdaság egyik kitörési pontja lehet a hazai kkv-k világgazdasági vérkeringésbe való bekapcsolása. Ehhez nyújthatnának hasznos és konkrét segítséget az állami alapítású, komplex tudásbázisú kereskedőházak, amelyek a magyar termékek exportját segítenék elő.

9. Az uniós pénzek átcsoportosítása a hazai kkv-k innovációs és exportorientált termelési potenciáljának növelését célzó támogatási programokhoz. A pályázati rendszert ennek alárendelten kell komplex fejlesztési csomagokkal átalakítani.

10. A hitelezők kapjanak jogot a felszámoló kinevezésére. A jelenlegi gyakorlatnál felmerül a gyanú, hogy a felszámolók kijelölése sajátos gazdasági érdekek mentén történik, legkevésbé a hitelezők érdekeinek szem előtt tartásával. A Vht. teljes megváltoztatására van szükség az adós- és hitelezői érdekek kiegyensúlyozására. A biztosítékok érvényesíthetőségének a nehézségei miatt a hazai bankok a nyugaton szokásosnál jóval nagyobb fedezetet kérnek, ez nehezíti a kkv-szektor finanszírozhatóságát.