Még mindig médiatörvény - Berlin megszorongatja Orbánt

Erről Markus Löning nyilatkozott a hétfői Der Tagesspiegelnek. A szabad demokrata Löning 2010 óta a német kormány emberi jogi, valamint a szociális segélyekkel kapcsolatos politikájáért felelős biztosa.

A liberális napilap arra emlékeztetette a biztost, hogy Orbán Viktor magyar miniszterelnök múlt heti berlini látogatása során visszautasított mindennemű beavatkozást az ország belügyeibe. Az újság feltette a kérdést, vajon el kell-e fogadni ezt? A biztos nemmel válaszolt, hangoztatva: "Magyarország - mint az összes uniós tagállam - kötelezettséget vállalt arra, hogy szavatolja az emberi jogi normákat. Barátok között fel lehet tenni kérdéseket, még kritikus kérdéseket is. Szerdán Genfben az ENSZ emberi jogi tanácsában ezt fogjuk tenni" - jelentette ki.

Löning  utalt arra, hogy a kérdések a médiatörvényre, az új alkotmányra, valamint a romák védelmére vonatkoznak majd. "Azt várjuk a magyaroktól, hogy a kérdéseket világosan és kielégítően válaszolják meg" - fűzte hozzá. A biztos ennek kapcsán meg nem nevezett "hiányosságokról" beszélt. Szavai szerint nem "kibúvókra", hanem konkrét politikai perspektívákra van szükség e "hiányosságok" megszüntetése érdekében. Úgy vélte, hogy nem "apróságokról" van szó, mint fogalmazott: "az európai politika alapjait érinti, ha a véleményszabadság, a hatalmi ágak szétválasztása vagy a kisebbségek védelme kapcsán merül fel kétség".

Löning szerint a médiatörvény még mindig tartalmaz olyan előírásokat, amelyek "a nemzetközi szabványokba ütköznek". Ennek kapcsán utalt a médiatanácsra, amely "kizárólag a miniszterelnök pártjának híveiből áll". Különösnek nevezte azt is, hogy "a közszolgálati médiumok híreiket kizárólag az állami hírügynökségtől szerezhetik be", továbbá azt, hogy az újságíróknak fel kell fedniük forrásaikat. "Ez aggodalomra és kérdések feltételére ad okot" - fogalmazott a biztos.