Megszavazták: elvették a Margitszigetet Angyalföldtől

A fővárosi önkormányzat közvetlen irányítása alá kerül a Margitsziget, miután az Országgyűlés hétfőn 252 igen, 54 nem szavazattal, 44 tartózkodás mellett elfogadta Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter erre vonatkozó javaslatát. A gépjárműadót és a környezetterhelési díjat továbbra is a XIII. kerület szedheti be. Az eddig a XIII. kerülethez tartozó terület Navracsics Tibor indoklása szerint kiemelt idegenforgalmi jelentőségű, a fejlesztése túlmutat egy kerületi önkormányzat stratégiai tervezésében rejlő lehetőségeken.

Meghosszabbították az árvízi veszélyhelyzetet

Hozzájárult a parlament az árvízi veszélyhelyzet meghosszabbításához. Pintér Sándor belügyminiszter indítványának egyhangú elfogadásával az Országgyűlés felhatalmazta a kormányt, hogy a múlt kedden a Duna áradása miatt elrendelt veszélyhelyzetet július 19-éig meghosszabbítsa. Veszélyhelyzetben a településeken a katasztrófavédelmi munka irányítását a polgármestertől a katasztrófavédelem területi vezetője által kijelölt megbízott veszi át, korlátozható a járműforgalom, valamint a lakosság közterületi tartózkodása, továbbá szükséges esetben elrendelhető a kitelepítés is. Veszélyhelyzetben emellett ideiglenes polgári védelmi szolgálat rendelhető el.

Szeptembertől nem tartanak időközi parlamenti választásokat

 Idén szeptember 1-jétől a jövő tavaszi általános választásig nem tartanak időközi országgyűlési képviselő-választást - döntött a parlament hétfőn a kormánypártok javaslatára.

Az új eljárási szabályok szerint a Nemzeti Választási Iroda a honlapján a választást megelőző időszakban naponta közzéteszi a névjegyzékkel, majd a szavazással és a választás eredményével összefüggő közérdekű adatokat, köztük a levélben szavazók névjegyzékére és a külképviseleti névjegyzékre feliratkozók számát.

Levélben csak a magyarországi lakcímmel nem rendelkező állampolgárok szavazhatnak majd, az itt élő, de külföldön tartózkodó szavazópolgárok a külképviseleteken adhatják le voksukat.

Egymillió forintot kapnak az egyéni képviselőjelöltek

Az állam a jövő évi választások előtt az egyéni képviselőjelölteket és a listát állító pártokat is támogatja majd: az előbbieket egymillió forinttal, a pártokat pedig, ha minden egyéni körzetben állítanak jelöltet, ezen felül maximum 600 millióval.

Az egyéni jelölteknek az államkincstár egy kártyát ad, amelyről készpénzt nem vehetnek fel, csak számla ellenében juthatnak hozzá a pénzhez. A jelöltek legfeljebb ötmillió forintot költhetnek kampányra, míg a pártok 995 millió forintot, ha mind a 106 egyéni körzetben jelöltet állítottak.

A kormánypártok eredeti terveivel szemben mégis kaphatnak működési támogatást a pártok jövőre is a központi költségvetésből. Erről az MSZP javaslatára már a múlt héten döntött a parlament. Más államtól, jogi személyektől, külföldiektől és névtelen adományozótól nem fogadhatnak el támogatást a pártok.

Így büntethet Kövér

A jövőben pénzbírság kiszabása helyett a havi tiszteletdíját csökkentik azoknak a képviselőknek, akik megsértik az Országgyűlés tekintélyét - döntött a parlament hétfőn kormánypárti szavazatokkal  a mentelmi bizottság KDNP-s elnökének javaslatára. Az országgyűlési törvény alapján azokat a képviselőket büntethetik meg, akik a Ház tekintélyét vagy valamely személyt, illetve csoportot - nemzeti, etnikai, faji vagy vallási közösséget - kirívóan sértő kifejezést használnak. A büntetés összege továbbra sem haladhatja meg a képviselő havi tiszteletdíjának harmadát.

Csökken a fiatalkorúakra kiszabható pénzbírság

Az Országgyűlés döntése szerint alapesetben ötvenezer, elzárással szankcionálható szabálysértésnél százezer forint lehet a fiatalkorúakat sújtó pénzbírság összege az eddigi százezer és százötvenezer forint helyett. A helyszíni bírság maximális összegét ötvenezerről legfeljebb huszonötezer forintra csökkentették. A jogszabály emellett megteremti a kártalanítás és a visszafizetés lehetőségét a szabálysértési eljárásokban, ha a jogerős döntést követő felülvizsgálat során az elkövetővel szemben megszüntetik az eljárást.

Új szabályok a menekültekől

Július 1-jétől alkalmazható a menekültügyi őrizet, amelyre a Belügyminisztérium szerint az országba illegálisan érkező menekültek által elkövetett jogsértések számának növekedése miatt van szükség. A menekültügyi őrizet rövidebb az idegenrendészeti eljárásban elrendelt őrizetnél, és azt a jelenlegi őrzött szállásoktól eltérő, speciális körülményeket biztosító intézményben kell végrehajtani, ahol biztosított például az épületen belül szabad mozgás lehetősége.

Módosul az utalványok szabályozásának kibocsátása

Az Országgyűlés hétfőn elfogadta az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot, amely kiegészítő pénzügyi tevékenységnek minősíti a forgatható utalványok kibocsátását, és bővíti az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) kártalanítás esetén igénybe vehető forrásait, emiatt pedig változtat a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló törvényen is.

Emellett a bankoknak a jelenlegi három helyett hat évük lesz arra, hogy a felszámolási, illetve végrehajtási eljárások során megszerzett ingatlanokat eladják. A hitelintézeti törvény a szavatoló tőke 5 százalékában korlátozza a hitelintézetek nem banküzemi célú ingatlanbefektetéseinek értékét. Ebbe azonban nem tartoznak bele a felszámolási, illetve végrehajtási eljárások során megszerzett ingatlanok, amelyeket a jövőben hat éven belül kell értékesíteniük. 

A jogszabály a kiegészítő pénzügyi szolgáltatások körébe emeli a forgatható utalvány kibocsátására vonatkozó tevékenységet, de egyértelműsíti, hogy a cafeteria típusú utalványok nem tartoznak a hitelintézeti jogszabály hatálya alá.

Forgathatóutalvány-kibocsátás a Magyar Nemzeti Banknak (MNB) tett bejelentés mellett végezhető, az erre vonatkozó rendelkezések betartását az MNB ellenőrzi. Az elfogadott törvény szerint az utalványkibocsátó részvénytársaságként, kft.-ként, vagy szövetkezetként működhet, és legalább 10 millió forint vagy annak megfelelő összegű befizetett jegyzett tőkével kell rendelkeznie.

A fogyasztóknak nyújtott hitelről szóló törvény módosítása keretében a jogszabály pontosítja a hitelszerződés megkötését megelőzően a fogyasztónak biztosított tájékoztatásra vonatkozó előírásokat a fogyasztói hitelmegállapodásokról szóló uniós irányelv rendelkezéseinek való teljes megfelelés érdekében. Ha a hitelszerződés alapján többféleképpen is le lehet hívni a hitelt, és ezek eltérő hitelkamatokat vagy egyéb ellenszolgáltatást jelentenek a fogyasztónak, és a hitelező az adott hiteltípusnál leggyakoribb módot veszi figyelembe, a hitelező és a hitelközvetítő köteles jelezni, hogy más lehívási mód magasabb teljes hiteldíj-mutatót eredményezhet.

A hitelközvetítő köteles tájékoztatni a fogyasztót az általa a közvetítőnek fizetendő díj-, költség- és egyéb fizetési kötelezettségről, és ezt a hitelszerződés megkötése előtt rögzíteni kell a fogyasztó és a hitelközvetítő megegyezése alapján - tartalmazza a törvény.

A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló törvény úgy módosul, hogy az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) közreműködhet az Országos Betétbiztosítási Alap szabad pénzeszközeinek kezelésében, valamint annak hitelfelvételével, kölcsönfelvételével, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírjának kibocsátásával kapcsolatos feladatok ellátásában.

Gyakran írják külföldön rólunk, hogy nincs Magyarországon összefogás, most erre rácáfoltunk - így kezdte Pintér Sándor napirend előtti felszólalását ma délután. A belügyminiszter köszönetet mondott mindenkinek, aki részt vett és vesz az árvízi munkákban, és a későbbiekben is ez a téma dominált napirend előtt.

Még a szokásos politikai viták is nagyrészt elmaradtak - egyedül az MSZP-s Harangozó Tamás említette meg, hogy Orbán Viktor kampányol a gátakon, valamint hogy a szocialisták szerinte azzal is segítik a védekezést, hogy az árvíz alatt nem támadják a kormányt. A Fideszből Czunyiné Bertalan Judit komárom-esztergomi kormánybiztos arról beszélt, hogy milyen példás és megható az összefogás a gátakon, a KDNP-s Harrach Péter pedig azt emelte ki, hogy a védelem legnagyobb tanulsága a nemzeti összefogás. A jobbikos Magyar Zoltán napirend előttije volt az egyetlen, ami nem az árvízzel foglalkozott: ő a földtörvényt választotta témának. A javaslat, amiről este tartanak majd szavazást, szerinte oligarchák érdekei alapján készült, és mindössze hat cégcsoport kaphatja a magyar földek legnagyobb részét. Nyerges Zsolt, Leisztinger Tamás és Csányi Sándor földszerzéseit hozta fel példának. Reakciójában Fazekas Sándor államtitkár azt mondta: széles körű társadalmi egyeztetés folyt a földtörvényről, "sőt, még most is érkeznek a javaslatok".

A földmutyi és a trafikmutyi után a felszámolói jogosultság pályázatai következnek-e - erről interpellált az MSZP-s Burány Sándor. A pályázatok szerinte a frissen alakult cégeknek kedveznek. "Hogyan fogják távol tartani a friss koncra éhes fideszes háttérembereket" - kérdezte. A válaszoló Rétvári Bence arról beszélt: szakmai indokok alapján írtak ki új pályázatot.

Mikor lesz egymillió új munkahely? - kérdezte Gúr Nándor (MSZP) Czomba Sándort. Az államtitkár azt mondta: ha addig a Fidesz fog kormányozni, 2020-ra meglesz az egymilliós szám. (Dávid Ferenc egy fórumon ma azt mondta: beruházások nélkül nincs munkahelyteremtés, a beruházások növekedéséhez azonban bizalmi légkör kell.) A jobbikos Sneider Tamás a szociális szféra béreit kevesellte az interpellációjában, neki Soltész Miklós azt felelte, az IMF és az EU kérései ellenére sem csökkentek a bérek.