Megválasztották Orbán Viktort - Nagy Imrével és Wekerle Sándorral egy névsorban

A képviselők egyetlen napirendi pontként a miniszterelnök megválasztásáról döntöttek, amihez az Országgyűlés több mint felének szavazata volt szükséges.

Az új kormány, bár kétharmados többségen áll, a háromharmadot fogja képviselni - ígérte Orbán Viktor első beszédében. Nem csak azokra tért ki, akik nem rá szavaztak, külön hangsúlyozta azt is, hogy a határon túliakra is figyelni fog. "Akik részt vesznek a választáson, hazánk szabadságharcos hagyományait viszik tovább" - fogalmazott.

A megtett út nem volt sem könnyű, sem kényelmes - nézett vissza Orbán az előző négy évére. Negyven évig tilos volt vitázni, aztán amikor már szabad lett, huszonöt éven át mást sem tettek Magyarországon, mint vitáztak - folytatta. Szerinte a választók azt mondták ki áprilisban: nem viták kellenek, ideje dolgozni.

Nincs értelme vitatkozni azon, hogy a leadott szavazatok aránya hogyan arányul a végeredményhez. Hallgatás beleegyezés - mondta Orbán arról, hogy az összes választónak kevesebb, mint a fele választotta a Fideszt. (Valójában szinte senki nem ezt emelte ki problémaként: az igazán furcsa az, hogy ha a távolmaradókat nem is számítjuk, csupán a leadott szavazatok 45 százalékával lett meg a kétharmad. Az egyértelmű, hogy bármilyen választási rendszer szerint a Fidesz nyerte volna a választást, de például a 2010-ig érvényes számítási módszerrel 55-60 százalákuk lett volna.)

Üzent Orbán az ellenzéknek - és egyben Brüsszelnek is. Mint mondta, szélsőségesnek tekinti azokat, akik "valamiféle Európai Egyesült Államok" elve szerint "feláldoznák Magyarországot", de azokat is, akik kiléptetnék az országot az EU-ból. Magyarország a nyugati szövetségi rendszer része, efelől nem is lesz kétség, de tagok vagyunk, nem túszok - jelezte Brüsszelnek és Moszkvának egyszerre, mit várhatnak. Nem akarunk bevándorlásra alapuló politikát, de akarunk gyarapodást - folytatta. Szintén beszélt arról is: nem akarja a család fogalmának relativizálását és kiterjesztését.  

Jólét csak olyan országban lehet, amely tisztában van a lehetőségeivel, senkinél nem tartja magát alábbvalónak, és komoly teljesítményen nyugszik az öntudata - mondta. Ehhez erő kell, mert a békét csak az erős adhatja meg, békét csak az erős teremthet - folytatta.

Középre tartunk - ígérte Orbán. Ennek kettős jelentése is van: egyrészt egy olyan Közép-Európát szeretne építeni, amely elkezd felzárkózni a Nyugathoz, másrészt az életszínvonalban is szeretné közelíteni a nyugati szintet.

Ez a harmadik alkalom Magyarországon, hogy egy miniszterelnök a harmadik kormányát is megalakíthatja. A korábbi két időszak történelmünk véres napjaiban történt. Először 1917 nyarán alakíthatott kormányt egy miniszterelnök harmadszor – Wekerle Sándor kabinetje alig több, mint egy évet töltött csak a hatalomban, ez idő alatt pedig bele kellett törődni a világháború elvesztésébe, egy nappal a kormány lemondása után pedig kitört az őszirózsás forradalom. A második eset 1956-os: Nagy Imre november 3-án alakította meg valóban koalíciós kormányát (amelyet ezért meg is különböztetünk a korábbi, 1956. október 24. és november 3. közti második kormányától), ám érdemi munkára alkalom már nem volt, másnap a szovjetek és Kádárék megbuktatták.

Orbán Viktor tehát az első olyan miniszterelnökünk, aki békeidőben alakíthat háromszor is kormányt. Ami a kormányzás hosszát illeti, abban is az elsők közt jár. Jelen pillanatban az élen Tisza Kálmán áll, aki 15 éven át, 1875 és 1890 között egyhuzamban volt miniszterelnök. Bethlen István 1921-től 1931-ig, 10 éven keresztül volt kormányon, őt már megelőzheti Orbán, ha eljut a ciklus feléig. Hogy Lázár György elé befér-e, az 2018 tavaszán néhány napon dőlhet el – Lázár 1975 és 1987 közt, 12 évet töltött el a minisztertanács elnökeként, igaz, a valódi hatalom akkor Kádár Jánosé volt.

Az ellenzék által hiányolt kormányprogram ismertetésére a május 6-i alakuló üléshez hasonlóan ezúttal sem kerül sor. Mivel az előző parlamenti ciklusban módosították az alaptörvényt a kormányfőnek nincs olyan kötelezettsége, hogy kormányprogramot nyújtson be, vagy ismertessen. Korábban ugyanis a kormányprogramot a T. Ház megvitatta, majd utána szavaztak a miniszterelnök-jelöltről. Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője nemrég azt nyilatkozta, hogy a választási programjuk már ismert (igaz, ennek nincs írásos kidolgozott változata).

Orbán Viktor megválasztása után azonnal elfoglalta megújított hivatalát, új kormánya várhatóan csak június elején állhat fel. Ilyen hosszan még sosem húzódott el kormányalakítás a magyar demokráciában, pedig most még csak koalíciós alkukról sincs szó, ahogy az sem lehet akadályozó tényező, hogy új párt jönne a hatalomba, akik még csak ismerkednek a rájuk váró feladatokkal.

A minisztériumok felsorolásáról szóló törvényjavaslatot kedden tárgyalhatja a parlament, melynek az első meghozott jogszabálya majd a kilakoltatási moratórium végső határidő nélküli meghosszabbítása lesz hétfőn. A kormányzat struktúráról szóló törvényről a május 26-ai héten döntenek majd a képviselők. Ezt a törvényjavaslatot Orbán beszédének végén tették nyilvánossá.

Az origo úgy értesült: a Miniszterelnökség feladata lesz a kormányzati koordináció, valamint a kormányzaton belül a „politikai és a szakmai politikai irányítás”. A Miniszterelnökséghez tartozik majd az uniós pénzek koordinációja és a vidékfejlesztés. Vagyis így 8300 milliárd forint elosztása felett rendelkezik a majd várhatóan Lázár János vezette minisztérium.

A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumtól elkerül a közigazgatás. A területi közigazgatás a Miniszterelnökséghez kerül, a végrehajtási rész pedig a Belügyminisztériumhoz. Az Igazságügyi Minisztérium jogászminisztérium lesz.

Az Alapjogokért Központ szerint a hatályos magyar jogszabályok nem állapítanak meg kötelező határidőt az új kormány megalakulására. A szervezet szerint bár az új miniszterelnök a megválasztását követően, illetve a minisztériumi struktúrára vonatkozó törvények hatálybalépése után haladéktalanul köteles javaslatot tenni az új kormány tagjaira, az Országgyűlés bizottságait a miniszteri meghallgatás, a köztársasági elnököt pedig a kinevezés tekintetében nem köti határidő. A sokat emlegetett "40 napos szabálynak" a kormány megalakulásához nincs köze, mivel az nem a kormány, hanem a miniszterelnök megválasztásához kapcsolódik. Ez alapján a köztársasági elnöknek arra van lehetősége - de nem kötelezettsége -, hogy feloszlassa az Országgyűlést, ha az a miniszterelnök-jelölt személyére tett első javaslattól számított 40 napon belül nem választaná meg a miniszterelnököt. Ez az államfő számára csak lehetőség, és előtte köteles egyeztetni az Országgyűlés elnökével és a parlamenti frakciók vezetőivel. Jelenleg ennek lehetősége nem áll fenn, hiszen a parlament május 10-én fog miniszterelnököt választani.

A jelölés és a választás között eltelt időszak a korábbiakban jóval hosszabb volt, általában a két hetet is meghaladta. Egyrészt azért, mert a korábbi alkotmány rendelkezéseinek megfelelően a miniszterelnök-jelölt vitára terjesztette elő a valójában még meg sem alakult kormánya programját az Országgyűlésnek, másrészt pedig az elhúzódó koalíciós egyeztetések is a miniszterelnök megválasztásának kitolódását okozták. A legtöbb esetben ennek az egyeztetési folyamatnak az eredménye volt a kormány struktúráját megállapító törvényjavaslat beterjesztése is, azt általában még a miniszterelnök megválasztása előtt fogadták el. Az eddigiekben azonban a miniszterelnök megválasztásának napján vagy azt követően néhány napon belül meg is alakult a kormány, azaz megtörtént a miniszterek jelölése, meghallgatása, kinevezése és eskütétele is.