Miért nem támogat egyes szakokat az állam? – Válaszolt a minisztérium

„A kormányzat azokat a szakokat nem támogatja állami ösztöndíjjal, amelyek jó piacképességgel rendelkeznek, vagyis a munkaerő-piacon magas jövedelemmel lehet velük elhelyezkedni” – válaszolta a Világgazdaság Online-nak az Emberi Erőforrások Minisztériumának Oktatásért Felelős Államtitkársága.

Csütörtöki közleményében azt írta az EMMI, hogy „a felsőoktatási intézmények a 2013. évi általános felvételi eljárás során kizárólag teljes magyar állami ösztöndíjas képzéseket, illetve önköltséges képzéseket hirdethetnek majd meg”. Egyes szakok tehát csak önköltséges formában indulnak, vagyis az állam nem fizeti a képzést.

Aki közgazdász szeretne lenni, annak mindenképpen fizetnie kell, és annak is, aki jogi pályára készül. Az igazságügyi igazgatási, valamint a munkaügyi és társadalombiztosítási igazgatási szakot is önköltséges formában hirdetik meg. A kommunikáció és médiatudomány és a nemzetközi tanulmányok szak sem indul állami ösztöndíjas képzési formában. A bölcsészettudományi képzések közül pedig az andragógia szakra jelentkezőknek kell a zsebükbe nyúlniuk.

240 pont kell minimum

„2013-ban a felvételi jelentkezés feltételéül szabott minimális ponthatár alapképzésben és egységes, osztatlan képzésben valamennyi szak esetében 240 pont, felsőoktatási szakképzésben 200 pont. Természetesen az egyes intézmények adott szakra érvényes felvételi ponthatárai az intézményi kapacitás függvényében – a korábbi évek gyakorlatának megfelelően – a felvételi eljárás során alakulnak ki, és a minimális pontszámnál magasabbak is lehetnek” – írta közleményében az Emberi Erőforrások Minisztériuma.

A közlemény leszögezi, hogy Balog Zoltán miniszter – a hallgatók új felvételi eljárásra való biztonságos felkészülése érdekében – 2013-ban nem kíván élni azzal a jogkörével, amelyet a most módosított felsőoktatási törvény biztosít számára, mely szerint az egyes szakoknál a felsőoktatási felvételi eljárásról szóló kormányrendeletben rögzítettnél magasabb minimális ponthatárt is meghatározhat. A tárcavezető ezt a jogkörét – a felsőoktatási törvénnyel összhangban a kellő felkészülési idő biztosításával – a 2014-es általános felvételi eljáráskor kívánja majd gyakorolni.

„A felsőoktatási felvételi tájékoztató 2012. december 31-én történő online meghirdetésével kerül sor” – írták. Ez a tájékoztató tartalmazza majd a megszokott módon az egyes szakok intézményi meghirdetésének részleteit is.

A kormány nyílt lapokkal játszik

Nagyszerű dolognak nevezte a diákmozgalmakat pénteki rádióinterjújában a miniszterelnök, hangsúlyozva ugyanakkor azt is, hogy mindenkinek meg kell őriznie a tisztánlátását, így reméli, a diákok is tudják, meddig alakítják ők az eseményeket, és mikortól manipulálják őket.

Orbán Viktor a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában a felsőoktatás átalakításáról szólva kifejtette: a kormány nyílt lapokkal játszott, volt elképzelése arról, hogy miként jut el a kitűzött célokhoz, azonban a diákok nem értettek egyet ezzel, félelmet keltett bennük. A kabinet ezért a rendszer egyszerűsítése, a különböző kedvezmények összevonása mellett döntött.

Félelem alakult ki a diákok körében

A korábbi koncepciót idézve a távirati iroda szerint elmondta, lett volna mintegy tízezer teljes ösztöndíjas hely, továbbá részösztöndíjas helyek és diákhitel, amelyet valójában szintén az állam fizetett volna, "de mire ennek a rendszernek a teljes képe kibontakozott a hosszú szakmai viták után a kormánydöntésekkel, addigra a diákok már (...) elsöpörték, nem kellett nekik".

A miniszterelnök kiemelte, nem akarták eladósítani a fiatalokat, mert fel kellett volna venniük ugyan az állami diákhitelt, de azt a tanulmányok után a közszférában való elhelyezkedés esetén az állam azonnal kiváltotta volna, a magánszektorban pedig a munkaadónak kellett volna fizetnie a kölcsönt, úgy, hogy ezt az állam elismeri az adó- és járulékfizetésnél. Ezeknek az elképzeléseknek a megvitatása azonban elmaradt a diákok körében kialakult félelem miatt - ismételte meg.

A diákmozgalom nagyszerű dolog

A diákok tüntetéseiről azt mondta, minden diákmozgalomnak - amelynek szervezésében neki is volt része már 1982-ben az ELTE-n - megvan a természetrajza, életérzések adódnak össze: jó társaság van, az ember úgy érzi, neki van igaza, "ráadásul fiatalok vagyunk, egészségesek, szerelem van, együtt vagyunk". A diákmozgalom tehát nagyszerű dolog - folytatta Orbán Viktor -, amely sohasem parancsszóra kezdődik, de nem is áll le parancsszóra, és mindig megjelenik benne a politika, az ellenzék ugyanis megpróbálja felhasználni a megmozdulásokat, hogy uszítson a kormány ellen.

A KISZ-esek mondhattak, amit akartak

A kormányfő szerint az a fontos, hogy mindenki megőrizze a tisztánlátását, "a diákok is biztosan tudják, mi az a pont, amíg ők alakítják az eseményeket, és mikor (...) manipulálják őket".

Megjegyezte azt is, pontosan tudja, hol van az értelmes párbeszéd határa, majd az említett 1982-es megmozdulást felidézve úgy fogalmazott: "ahogy mi is akkor belendültünk, nekünk ott az egyébként okos KISZ-esek mondhattak, amit akartak. Egész egyszerűen elmentünk mellettük. Ugyanígy jártunk mi is. Ilyenkor - szemben a kommunistákkal - nem érdemes erőltetni a dolgokat".

Az interjúban a felsőoktatás átalakításának céljai között említette a kormányfő a minőség növelését azért, hogy a hallgatók ne olyan diplomákat szerezzenek, amelyeket a való életben nem tudnak használni. Emellett öt százalék alá akarják csökkenteni a lemorzsolódást, nem szerencsés ugyanis, hogy száz fiatalból 25-30 nem végzi el az egyetemet, főiskolát - folytatta, majd - utalva a hallgatói szerződés intézményére - arra is kitért, hogy Magyarország nem engedheti meg magának azt a luxust, hogy közpénzből képezzen diplomásokat például a németeknek, az osztrákoknak vagy éppen a norvégoknak.