A piacokon nem okozott komolyabb kilengéseket az Egyesül Királyság kilépése az Európai Unióból, mert erre számítani lehetett, de az angol fontot negatívan érintette – mondta Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője.
Szerinte az Egyesült Királyság távozásának hatásairól majd akkor lehet pontosabbat mondani, ha az uniós döntéshozók ismertetik a brexites forgatókönyvet, hogy milyen feltételekkel egyeznének meg a brit kormánnyal. Ez bizonytalanságot okoz az angol font piacán, és ezért a deviza, amely már a szerdai bejelentés után is gyengült az euróval szemben, a következő hetekben is gyengülő pályán maradhat” - tette hozzá a szakember.
[caption id="" align="alignleft" width="600"] A brit gazdaság is beleremeghet a Brexit - Fotó: AFP[/caption]
A Brexit a brit gazdaság szempontjából is további kockázatokat jelent, több mamutcég pedzegeti, hogy más uniós országba viszi a jelenleg Nagy-Britanniában működő központját. Emellett a lakossági hitelfelvétel és bizalom is kedvezőtlen irányba változott. A font gyengülése gyorsítja az inflációt az Egyesült Királyságban, arról nem beszélve, hogy a beruházásokra és a munkaerőpiacra is inkább negatív hatással lesz a folyamat a jelenlegi kilátások szerint.
Ráadásul nagy az esély arra, hogy Nagy-Britanniának mintegy ötvenmilliárd fontot - körülbelül hatvanmilliárd eurót kell fizetnie a Brexit következtében - mondta korábban Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke. Kiemelte, nem akarják megbüntetni a briteket a kilépés miatt, de kötelességük, hogy megelőzzék további országok kilépési szándékát.
Pozitív változás lehet viszont az, hogy az amerikai Mondelez csoporthoz tartozó Cadbury bejelentette: a Brexit után sem hagyja el Nagy-Britanniát, az importanyagok várható drágulása miatt viszont erősen "tömöríti" kínálatát. Vagyis ugyanazért a pénzért kevesebb édességet tartalmaz majd a csomagolás. A cég a Toblerone fogközeinek szélesítésével már utalt a Brexit következményeire, de most a húsvéti csokitojások hagyományos hatos kiszerelését is ötösre változtatta.
Theresa May brit miniszterelnök szerint a Lisszaboni Szerződés 50. cikkelyének aktiválásáról Brüsszelben szerdán átadott értesítés azt jelenti, hogy immár "nincs visszaút", az Egyesült Királyság kilép az Európai Unióból. Ezt néhány perccel azután mondta a londoni parlament alsóházában, hogy Sir Tim Barrow, az Egyesült Királyság EU-nagykövete átadta az 50. cikkely aktiválásáról szóló értesítést Donald Tusknak, az Európai Tanács elnökének.
Beszédében May az alsóházi képviselőket tájékoztatta arról is: a brit EU-tagság megszűnése azt jelenti, hogy a brit törvényeket a jövőben "nem Brüsszel, hanem a londoni, az edinburghi, a belfasti és cardiffi parlamentek" hozzák. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a brit kormány a kilépési tárgyalások korai szakaszában megállapodást szeretne elérni az Egyesült Királyságban élő külföldi EU-állampolgárok jogainak garantálásáról, de ezzel egy időben, viszonossági alapon egyezségre akar jutni az EU-tagállamokban élő britek jogosultságainak garantálásáról is.
Ennek ellenére még adódhatnak nehézségek a Brexit-tárgyalások folyamán, a feleknek érdemes lehet felkészülniük a sikertelen végkifejletre is. Ez megkövetelné, hogy a kormány külön terveket dolgozzon ki a következmények kezelésére. Nincs azonban jele annak, hogy a minisztériumok komolyan foglalkoznának az ilyen helyzet esetére szükséges készenléti tervek elkészítésével.
A londoni alsóház külügyi bizottságának korábban ismertetett 86 oldalas jelentése felidézi, hogy a bizottság egy tavalyi állásfoglalásában súlyos hanyagsággal vádolta az akkori brit kormányt, mivel az EU-tagságról rendezett népszavazás előtt nem készültek tervek a kilépést pártolók győzelmének esetére. A testület tanulmánya szerint ha a mostani kormány hasonló horderejű hibát követne el azzal, hogy nem készít terveket az esetleg megállapodás nélkül záruló kilépési tárgyalások lehetőségére, az már "súlyos kötelezettségszegéssel" érne fel.
Végül a Brexit során problémát jelenthet, hogy 2019 márciusa után drasztikusan csökkenhet a Nagy-Britannia és a kontinens közötti légijáratok száma, ha a brit kormány nem köt külön egyezményt Brüsszellel ebben a kérdésben. A légiközlekedést ugyanis jelenleg az EU és az Egyesült Államok közötti „nyitott égbolt” egyezmény szabályoz, amely Európa területén szabad reptérhasználatot garantál a tagállamok (és a külön bilaterális egyezménnyel csatlakozott országok, mint Norvégia) légitársaságainak és ez vonatkozik a transzatlanti járatokra is. Nagy-Britannia kilépésével azonban ezt az egyezményt is felmondaná, és az Unión kívüli központú és tulajdonú cégek nem részei az EU és az Egyesült Államok közti légiforgalom liberális rendszerének sem. A Ryanair központja ugyan Dublinban van, így a cég maga mindenképpen az unióban marad, viszont a forgalma jelentős részét teszi ki az Egyesült Királyságon belüli hálózata, amelyről a kilépés után gyakorlatilag le kellene mondania.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.