Nem kopognak az EU ajtaján

Nem valószínű, hogy felgyorsulnak a csatlakozási tárgyalások az EU és Törökország között a harmadik Erdogan-kormány megalakulása után. Isztambul már nem töri magát az EU-tagságért, inkább térségi hatalma kiépítésére és az új alkotmány megszületésére összpontosít.

Másodrangú kérdéssé vált az elmúlt években Törökország számára az EU-csatlakozás, és valószínű, hogy ez egy ideig így is marad. Jelzésértékű, hogy Recep Tayyip Erdogan miniszterelnök sem a választási kampányában, sem pártja, az AKP hétvégi választási győzelme után tartott beszédében nem érintette ezt a témát, és a közeljövő kormányzati prioritásai között sem szerepel a belépés. A hamarosan harmadik ciklusát kezdő kormányfő ehelyett az új alkotmány kidolgozását tűzte ki fő célként, a külpolitikában pedig a közel-keleti és az észak-afrikai térségre kíván koncentrálni.

A hatalomra jutásakor, 2003-ban még az uniós csatlakozást megcélzó Erdogan pálfordulásának egyik oka, hogy a 2005-ben megkezdett csatlakozási tárgyalások az elmúlt években megrekedtek. A 35 fejezetből eddig csupán 13-at nyitottak meg, és ebből 2010-re mindöszsze egy jutott. Az EU a fő problémák között említi, hogy Törökország továbbra sem tud vagy akar javítani a Ciprushoz fűződő elmérgesedett viszonyán, hiányos a politikai pártok közötti párbeszéd, sérül a sajtószabadság, és – például a nők vagy a kurdok esetében – más alapvető jogok érvényesülésével is komoly problémák vannak. A török kormánynak és ellenzéknek olyan új alkotmányt kell kidolgoznia, amely garantálja a kollektív és egyéni jogokat, ezen belül a média- és vallásszabadságot – mondta hétfőn a helyi Hürriyet Daily Newsnak Ria Oomen-Ruijten, az Európai Parlament Törökországért felelős rapportőre.

Jórészt kimondatlan, de jelentős probléma, hogy a két kontinensen elterülő állam politikailag túl nagy falat lenne az európai közösségnek. Egy 80 milliós államról van szó, amely a GDP-jét tekintve már a világ legnagyobb húsz országa között van. Egy ekkora állam felboríthatja az eddigi erőviszonyokat az EU-ban, néhány szövetségessel szinte bármilyen döntés keresztülvitelét blokkolhatja – mondta korábban a Világgazdaságnak

J. Nagy László, a Szegedi Tudományegyetem újkori egyetemes történeti és mediterrán tanulmányok tanszékének egyetemi tanára.

A sikertelen közeledés láttán a török kormány lelkesedése is alábbhagyott, és ma már azt tekinti elsődleges célnak, hogy gazdasági és geopolitikai nagyhatalommá építse ki az országot. „A két partner elidegenedett egymástól. Európa már csak egy projekt a sok közül. Az elkövetkező években egyre több olyan különutas lépése lesz Törökországnak, mint például az iráni atomüzlet” – írja a Spiegel elemzője.

Bár Erdogan májusban, José Manuel Barrosóval tartott isztambuli találkozóján a csatlakozási tárgyalások választások utáni felgyorsításáról beszélt, és hasonló tartalmú közleményt adott ki a választások után az Európai Bizottság elnöke is, mindez inkább csak kötelező udvariaskodásnak tűnik. Elemzők szerint a csatlakozás 10-15 éven belül nem reális, ezért inkább kisebb, de fontos kérdésekben – például a vízumkötelezettség enyhítése – kell áttörést elérni. Ezt az EU is felismerte, ezért a tervek szerint a tagállamok törökországi konzulátusai egyszerűsített és harmonizált vízumrendszert vezetnek be júliusban. „Ez ugródeszka lehet végső célunk, a vízummentesség eléréséhez” – mondta a közelmúltban Stefan Füle, az Európai Bizottság bővítésért és szomszédságpolitikáért felelős biztosa.

A két fél közötti kereskedelem 1995 óta megháromszorozódott, és 2010-ben már elérte a 100 milliárd eurót, az EU-ból érkező külföldi működőtőke-befektetések (FDI) értéke pedig mintegy 6,7 milliárdot tett ki. „A nagy európai és török cégek között régóta fennálló és jól kiépített kereskedelmi kapcsolatok vannak a gazdaság minden szektorában.

A török vállalatok egyre aktívabbak az EU-ban, az akvizíciók, fúziók száma növekszik” – mondta a közelmúltban Stefan Füle. Az Európai Bizottság bővítésért és szomszédságpolitikáért felelős biztosa kiemelte azt is, hogy Törökország biztonsági, stabilitási és energiaellátási szempontból is stratégiai jelentőségű partnere az uniónak.

A török gazdaság az elmúlt években látványos fejlődésen ment keresztül: a GDP tavaly kilenc százalékkal nőtt, az ország pedig a 17. helyet foglalja el a világ legnagyobb gazdaságainak rangsorában.

A két fél közötti kereskedelem 1995 óta megháromszorozódott, és 2010-ben már elérte a 100 milliárd eurót, az EU-ból érkező külföldi működőtőke-befektetések (FDI) értéke pedig mintegy 6,7 milliárdot tett ki. „A nagy európai és török cégek között régóta fennálló és jól kiépített kereskedelmi kapcsolatok vannak a gazdaság minden szektorában.

A török vállalatok egyre aktívabbak az EU-ban, az akvizíciók, fúziók száma növekszik” – mondta a közelmúltban Stefan Füle. Az Európai Bizottság bővítésért és szomszédságpolitikáért felelős biztosa kiemelte azt is, hogy Törökország biztonsági, stabilitási és energiaellátási szempontból is stratégiai jelentőségű partnere az uniónak.

A török gazdaság az elmúlt években látványos fejlődésen ment keresztül: a GDP tavaly kilenc százalékkal nőtt, az ország pedig a 17. helyet foglalja el a világ legnagyobb gazdaságainak rangsorában.-->