Nem teljesül Orbán terve

Orbán Viktor miniszterelnök kívánsága és jóslata ellenére is úgy tűnik, áprilisban még nem lesz meg Horvátország uniós csatlakozási céldátuma. Ezzel együtt a magyar elnökség célkitűzésének teljesítésére, a tárgyalások júniusi lezárására még mindig van némi remény, a schengeni célokat viszont már elbuktuk.

Valószínűsíthető, hogy áprilisban még nem közli Horvátország uniós csatlakozási céldátumát az Európai Unió – értesült a Világgazdaság. A horvát fél ugyanis csak május közepére vállalta annak a dokumentumnak az elkészítését, amely a tárgyalások legnehezebb részének tartott 23-as fejezetben elért konkrét előrelépéseket összegzi majd, elsősorban a korrupció elleni küzdelem és az igazságszolgáltatás terén. Ha azok kielégítik az EU kívánalmait, akkor ezen fejezet és egyben a csatlakozási tárgyalások lezárására legkorábban a következő miniszteri szintű uniós ülésen, június 21-én kerülhet sor.

Mindez azt jelenti, hogy a jelen állás szerint nem teljesül Orbán Viktor miniszterelnök céldátummal kapcsolatos jóslata és kívánsága. A magyar miniszterelnök február közepén tett zágrábi látogatása során ugyanis úgy fogalmazott: áprilisban végre el kellene hangoznia a „bűvös” belépési dátumnak, majd hozzátette: nem szükséges jósolni, hogy meddig halasztódhat a csatlakozás, „mert áprilisra lesz dátum”.

Hannes Swoboda, az Európai Parlament (EP) horvát csatlakozás ügyében illetékes raportőre, egyben szociáldemokrata képviselő már akkor kritizálta a kormányfő kijelentését. „Felelőtlenség, amit Orbán tesz. Nem mondhatja azt, hogy áprilisig minden el lesz intézve” – mondta még februárban a Jutarnji list nevű horvát napilapnak. Szerinte a magyar miniszterelnök nyilatkozatával hamis reményeket kelt a horvátokban, és hozzátette, hogy a balkáni állam előtt még mindig „hosszú út” áll a csatlakozás tekintetében. Az általunk megkérdezett szakértők úgy vélik, hogy az uniós belépésre legjobb esetben 2013–14-ben kerülhet sor.

Ennek egyik feltétele lenne, hogy – a magyar elnökség célkitűzésének megfelelően – június végéig sikerüljön befejezni a csatlakozási tárgyalásokat. A 35 fejezetből eddig 28-at sikerült lezárni, az április 19-i egyeztetési fordulón pedig valószínűleg újabb két fejezetre – mezőgazdaság, regionális fejlesztés – kerül majd rá a pecsét, mondta el a Világgazdaságnak Polner Gergely elnökségi szóvivő. A fennmaradó öt fejezetről – a már említett igazságszolgáltatás és alapjogokon kívül idetartozik a versenypolitika, a pénzügyi és költségvetési rendelkezések, valamint az intézmények témaköre – csak a június 21-i ülésen születhet megegyezés. Eddig az időpontig el kell majd hangoznia a belépési céldátumnak is, mivel – az uniós alapok forrásainak tervezhetősége miatt – ez szükséges a költségvetési fejezet lezárásához.

Míg a horvát csatlakozás terén még van némi esély arra, hogy teljesüljön a magyar elnökség terve, addig a schengeni bővüléssel kapcsolatos eredeti célkitűzését már biztosan elbukja az elnökség. Az ugyanis már februárban világossá vált, hogy Románia és Bulgária márciusban nem csatlakozhat a schengeni zónához, erre legkorábban a légitársaságok újabb menetrendváltásakor, október végén kerülhet sor.

Igaz, a csúszás egyik okát azóta helyi politikusok szerint orvosolták „Bulgária az utolsó technikai követelményeket is teljesítette a schengeni belépéshez” – mondta még március közepén Cvetan Cvetanov bolgár belügyminiszter. Ennek részeként bekamerázták a határszakaszokat, közelebb telepítették hozzájuk a helikopteres egységeket, a bolgár–török szakaszon pedig olyan technikai újításokat vezettek be, amelyek segítségével könnyebben lefülelhetik az ember-, drog- és fegyvercsempészeket.

A fejlesztéseket a múlt héten mutatták be az EU kontrollcsoportjának, amelynek esetleges pozitív véleménye azonban még nem lesz elég a sikerhez. Néhány tagország – Németország, Franciaország, Finnország, Hollandia – ugyanis politikai feltételekhez köti a balkáni államok csatlakozását, azaz csak akkor hajlandó rábólintani a belépésükre, ha a két ország konkrét előrelépést tud felmutatni a korrupció elleni harc és az igazságszolgáltatás gyakorlati működése terén.

Hozzátette, hogy a magyar szerepvállalás az európai közös kül- és biztonságpolitikában, legfőképp Líbia kapcsán nem volt eléggé erős, de emlékeztetett arra, hogy a lisszaboni szerződés ezen a téren megköti a soros elnökség kezét.

Azzal kapcsolatban, hogy a magyar elnökség díszének tervezett keleti partnerségi csúcstalálkozót végül nem tartják meg, annyit jegyzett meg: értelmetlen lett volna egy hétvégére megbénítani Budapestet (bár az eseményt eredetileg Gödöllőn tartották volna – a szerk.), miközben egy igazán fontos politikai szereplő sem jött volna el.

Hozzátette, hogy a magyar szerepvállalás az európai közös kül- és biztonságpolitikában, legfőképp Líbia kapcsán nem volt eléggé erős, de emlékeztetett arra, hogy a lisszaboni szerződés ezen a téren megköti a soros elnökség kezét.

Azzal kapcsolatban, hogy a magyar elnökség díszének tervezett keleti partnerségi csúcstalálkozót végül nem tartják meg, annyit jegyzett meg: értelmetlen lett volna egy hétvégére megbénítani Budapestet (bár az eseményt eredetileg Gödöllőn tartották volna – a szerk.), miközben egy igazán fontos politikai szereplő sem jött volna el. -->