Nézze meg, mit kezdhet a Fidesz a kétharmadával!
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságA Heti Válasz összeállítása szerint, ha a Fidesz megszerzi az áhított kétharmadot, akkor az MSZP-nek még egyötödnyi (77) mandátuma sem marad, hiszen a 386 mandátum maradékán, a 120-130 képviselői helyen a Jobbikkal és a Lehet Más a Politikával is osztoznia kell.
Márpedig az egyötöd bűvös parlamenti szám; ennek híján politikai vitanapot, vizsgálóbizottságot és rendkívüli ülésszakot sem kezdeményezhetnek. Az MSZP-nek és az LMP-nek vélhetően még együtt sem lesz egyötöde, így a szocialisták a fenti ügyekben együttműködésre kényszerülhetnek a Jobbikkal.
Mire használhatja a Fidesz a kétharmadát?
Alkotmánybírákat a parlament kétharmados többséggel választja, ezért mostanában gyakran hallani a felvetést: a Fidesz majd pártdelegáltakra cseréli le a testület tagjait. Ez azért sem lehetséges, mert a jelenlegi kilenc bíró közül egynek sem jár le a mandátuma a második Orbán-kormány idején.
Az alkotmányos "őrség" további tagjai az ombudsmanok: közülük legkorábban Kállai Ernőnek, a kisebbségi jogok biztosának kell leköszönnie, de neki is csak 2013 júniusában.
Ugyanakkor az első parlamenti döntések közé tartozik majd a köztársaságielnök-választás. Ám ebben nincs döntő szerepe a kétharmados többségnek; éppen Sólyom László öt évvel ezelőtti sikere példázta, hogy az elnökválasztáshoz - harmadik körben - elég a képviselők felének szavazata is.
A legfontosabb ügyek, amelyek kétharmados többséget igényelnek:
1. A határon túli magyarok állampolgársága2. Az egészségügy rendbetételéhez a kórháztulajdonosok jogait és kötelességeit rögzítő önkormányzati törvény módosítása
3. A választási körzetek kiigazítása (az egykor kétmilliós Budapest mára másfél debrecennyi lélekszámmal kisebb lett - 1,7 milliósra zsugorodott, mégis ugyanannyi képviselője van)
4. A parlamenti és az önkormányzati képviselők létszámának csökkentése
5. A helyhatóságok törvényességi felügyeletének helyreállítása
6. A mentelmi jog felfüggesztése
7. A pártok gazdálkodásáról szóló törvény módosítása
8. A sztrájktörvény átalakítása
9. Új bevezetőt kaphat az Alkotmány, megszűnhet végre ideiglenes jellege
10. A média- és az adatvédelmi törvény módosítása
2. Az egészségügy rendbetételéhez a kórháztulajdonosok jogait és kötelességeit rögzítő önkormányzati törvény módosítása
3. A választási körzetek kiigazítása (az egykor kétmilliós Budapest mára másfél debrecennyi lélekszámmal kisebb lett - 1,7 milliósra zsugorodott, mégis ugyanannyi képviselője van)
4. A parlamenti és az önkormányzati képviselők létszámának csökkentése
5. A helyhatóságok törvényességi felügyeletének helyreállítása
6. A mentelmi jog felfüggesztése
7. A pártok gazdálkodásáról szóló törvény módosítása
8. A sztrájktörvény átalakítása
9. Új bevezetőt kaphat az Alkotmány, megszűnhet végre ideiglenes jellege
10. A média- és az adatvédelmi törvény módosítása -->
