Offshore ügyek: milliárdokat fizethetnek vissza

A kamatokkal együtt 15-20 milliárd forintra rúghat az a visszakövetelt európai uniós támogatási összeg, amelyet az átláthatósági vizsgálaton megbukott cégeknek kell befizetniük. További 2000 cég ellen folyik még vizsgálat, amelyeknél „többszörös külföldi tulajdonosi láncokat kell visszafejteni” – nyilatkozta a közelmúltban az MTI-nek Csepreghy Nándor helyettes államtitkár.

A tavaly augusztus óta a fejlesztéspolitikát is koordináló Miniszterelnökség az átláthatósági vizsgálatot az Alaptörvényre hivatkozva indította, amely szerint a központi költségvetésből csak olyan szervezet kaphat támogatást, amelynek tulajdonosi szerkezete, felépítése, valamint a támogatás felhasználására irányuló tevékenysége átlátható. Az akkor még létező Nemzeti Fejlesztési Ügynökség tavaly ősszel küldött ki a 2007 és 2013 között uniós támogatást elnyert mintegy 46 ezer magáncégnek egy úgynevezett „átláthatósági nyilatkozatot”, amelyben azok tulajdonosi struktúrájára kérdezett rá.

Elsőként annak a 64 szervezetnek a nevét hozták nyilvánosságra, amelyek nem küldték vissza a nyilatkozatot, mondván, ezzel megnehezítették, „hogy a pályázati forrás közvetítője ellenőrizni tudja a szervezetek átláthatóságát”. Ezeket a cégeket már tavaly értesítették a szerződésbontásról, amelynek eredményeként állítólag lehetővé válik a korábban kifizetett támogatások visszakövetelése, mégpedig kamatostul.

Ez után került fel a honlapra az igazi feketelista, amelyen jelenleg 276 uniós pályázati támogatás, illetve az azokat elnyert cégek szerepelnek (ezek száma valójában kevesebb, miután több olyan cég is van, amely több pályázaton nyert.)

A végső döntést, hogy a vizsgált szervezet átlátható vagy sem, illetve az utóbbi esetben milyen szankciót alkalmaznak vele szemben, a támogatóként eljáró irányító hatóságok hozzák/hozták meg egy szabálytalansági eljárás keretében – közölték lapunkkal a Miniszterelnökségen. „Több száz ügyről lévén szó ezek a szabálytalansági eljárások jelenleg is zajlanak”.

Megerősítették: azzal a vállalkozással, amely ezek során nem képes igazolni az átláthatóságát, felbonthatják a támogatási szerződést, és visszavonhatják tőle a támogatást. Ez történhet úgy, hogy annak visszafizetésére kötelezik, vagy – ha voltak ilyenek - érvényesítik a támogatási szerződésben kikötött biztosítékokat, de ha ez sem vezet eredményre, akkor akár adók módjára is behajtathatják az adóhatósággal a követelt összeget.

Három uniós pályázaton összesen több mint 120 millió forint támogatást kapott az ugyancsak több projektben érintett a Szeplast Zrt., így akár több mint 120 millió forintot is követelhetnek vissza a szegedi székhelyű cégen, amelynek tulajdonosa Csíkos Attila és felesége, Csíkosné Bakos Boglárka. Ők a trafiktendereknél váltak országosan ismertté, mint a hódmezővásárhelyi székhelyű Continental-csoportot vezető Sánta János rokonai és többszörös trafiktulajdonosok.

Ott van a listán Csányi Sándor érdekeltségébe tartozó Bonafarm Bábolna Takarmány Kft. is, amely több mint 220 millió forint uniós támogatást kapott.

Három uniós pályázaton összesen több mint 120 millió forint támogatást kapott az ugyancsak több projektben érintett a Szeplast Zrt., így akár több mint 120 millió forintot is követelhetnek vissza a szegedi székhelyű cégen, amelynek tulajdonosa Csíkos Attila és felesége, Csíkosné Bakos Boglárka. Ők a trafiktendereknél váltak országosan ismertté, mint a hódmezővásárhelyi székhelyű Continental-csoportot vezető Sánta János rokonai és többszörös trafiktulajdonosok.

Ott van a listán Csányi Sándor érdekeltségébe tartozó Bonafarm Bábolna Takarmány Kft. is, amely több mint 220 millió forint uniós támogatást kapott. -->