BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Orbán: az a magyar érdek, hogy Nagy-Britannia az EU tagja maradjon

A miniszterelnök beszédével indul a mai parlamenti ülés, amelyen később órákon át a kormányt kérdezhetik a képviselők.

Orbán Viktor felszólalásával indult a mai parlamenti ülés is A miniszterelnök beszédével kezdték a képviselők már az előző hetet is - ma az EU-csúcson hozott döntésekről számolt be a kormányfő.

Az EU-csúcs következményei messzehatóak - kezdte Orbán a felszólalását. Mint mondta, abban egyetértenek a britekkel, hogy nagyobb versenyképességre és kevesebb bürokráciára van szükség, valamint hogy a nemzeti parlamentek szerepét meg kell növelni, és a "brüsszeli lopakodó hatáskörelvonás" gyakorlatának véget kell vetni.

A kellemetlen kérdésekre ezután tért ki Orbán: mint mondta, a nagy kérdés az, hogy lehet-e az Egyesült Királyságban dolgozó, nem brit állampolgársággal rendelkezők szociális juttatásain változtatni. Ő úgy értékelte az eredményt, hogy sikerült megvédeni azt az elvet, amely szerint a szabad munkavállalás minden uniós polgárra kiterjed. Sikerült megvédeni azt az elvet is, hogy ha Nagy-Britanniában dolgozik egy magyar, ott fizet járulékot, akkor a szociális ellátás járjon érte mindenféle korlátozás nélkül. Az igazi vita az volt, hogy mi legyen azokkal a szociális ellátásokkal, amelyekért nem fizet a munkavállaló ott járulékot. Ezeket elvenni nem lehet, csak arra lesz lehetőség, hogy megfelelő indoklással kezdeményezzés a felfüggesztését, ha ezt a gazdaság helyzete indokolja - Orbán ezt is úgy értékelte, mint a juttatások megvédését. A családi pótlékról folyt nagyobb vita - Orbán ennek az élét azzal próbálta elvenni, hogy azt mondta: a kormány úgy számolt, hogy 220-224 magyar család érintett, ahol mindkét szülő kint dolgozik, de a gyerekeik Magyarországon vannak. Ha a gyerek nem a munkavégzés helyén él, akkor az utána járó juttatást a tartózkodási helyének létfenntartási költségéhez alakítják át.

Orbán üzent a briteknek is: mint mondta, a magyar érdek az, hogy az Egyesült Királyság az EU tagja maradjon.

Ami a menekültügyi döntéseket illeti, Orbán szerint az EU most kezdi el követni azt az utat, amin Magyarország már egy éve jár. A helyzet szerinte sürgető, Magyarország a többi visegrádi állammal együtt óriási nyomás alatt van, a kérdés az, hogy "sikerül-e a közép-európai országok torkán legyömöszölni egy olyan menekültügyi, migránsrendszert", amellyel egy kötelező betelepítési kvótarendszert telepítenének be az uniós jogba - mondta a kormányfő. Ez teljesen független attól a korábbi egyedi döntéstől, amelyet a magyar és a szlovák kormány bíróságon támadott meg, és addig nem hajlandó betartani - magyarázta a miniszterelnök.

Vona Gábor, a Jobbik elnöke úgy reagált a kormányfő felszólalására: az, hogy a nyugatra vándorolt szülők keleten maradt gyerekei után keleti juttatás váljon, elfogadható, de ennyi erővel a nyugatról keletre érkező multikat is kötelezzék arra, hogy nyugati béreket adjanak.

Ami az állítólagos eredményeket illeti, aki Moszkván keresztül utazik Brüsszelbe, ne sok jóra számítson - így kezdte kritikáját az LMP-s Schiffer András. ő úgy gondolja: "meg kell változtatni az Európai Uniót, hogy a tőke Európája helyett az emberek Európájáról lehessen beszélni". Szerinte a mostani egyezség a brit nagy bankoknak jelent jót, arra pedig semmi garancia nincs, hogy a szociális juttatások kapcsán az osztrákok nem lépnek hasonlóan, amivel nagyot vesztene sok nyugat-magyarországi család.

"A magyar embereket lefokozták, és ön ehhez asszisztált" - vádolta a miniszterelnököt Tóbiás József. Az MSZP elnöke arról beszélt: a több nemzetállam - kevesebb integráció politikájának bumerángja most érkezett vissza. Egyre nagyobb a kétsebességes Európa veszélye, amely a magyar érdekekkel ellentétes - fogalmazott.

Harrach Péter (KDNP) arról beszélt: bár komoly hibák és tévedések vannak az EU vezetőinél, ez az egység a legjobb a kultúránk megvédésére. A brüsszeli csúcs eredménye jó volt - mondta. Kósa Lajos Fidesz-frakcióvezető szerint Ausztria biztosan nem tud vérszemet kapni a britekkel kötött megállapodás kapcsán, mert az nem vonatkozik az ingázókra. "Ha egy magyar elmegy dolgozni Nagy-Britanniába vagy Németországba, akkor ő nem kivándorol, hanem él az európai jogával" - tette hozzá.

A kétsebességes Európa valóban nagy veszély volna, ez azonban a szocialista pártcsaládból indul ki - így vágott vissza Orbán az MSZP-nek. Schiffer Andrásnak azt mondta: a politikai diszlexiával ő nem tud mit kezdeni, a zárónyilatkozatokat el kellett volna olvasni. A mostani zárónyilatkozat azért utal vissza a decemberire, ott jelezték a magyarok és a szlovákok, hogy nem fogadják el a kötelező betelepítést. "Önök rendszeresen megtámadják a külföldön dolgozó magyarokat" - szúrt oda még egyet az ellenzéknek. Szerinte a brit reformokkal távolabb kerültünk az Európai Egyesült Államoktól, de a márciusban tárgyalásra váró menekültügyi javaslat közelebb vinne hozzá. A jobbikos Dúró Dóra az oktatásügyről tartott napirend előtti felszólalást - mint mondta, "lehet, hogy a magyar reformok működnek, de a fűtés az iskolákban nem működik". Rétvári Bence államtitkár azt kérdezte tőle: a Klik megszüntetésével "hogyan számolnák fel azokat a társadalmi különbségeket, amelyek megvoltak már a Klik létrehozása előtt. Hogyan máshogyan tudnák kiegyenlíteni az esélyeket a különböző élethelyzetű fiatalok között?" Az LMP-s Schmuck Erzsébet szintén arról beszélt: ami az oktatás területén elemi erővel tért most a felszínre, az egyenes következménye a kormány mindent felélő politikájának. Minden ország, ami az elmúlt fél évszázadban fel tudott zárkózni a legjobbakhoz, radikálisan felemelte az oktatásra fordított kiadásait, ehhez képest nálunk az OECD-átlag fele az egy tanulóra fordított összeg - mondta. Rétvári neki is azt válaszolta: többet költenek most a pedagógusok fizetésére, mint 2010 előtt. Az MSZP-s Tóbiás József pedig arról beszélt: az állam olyan helyekről vonult ki, ahol feladata van: az oktatás, az egészégügy, a szociális rendszer és a közigazgatás is romokban áll.

A kormányoldalról a KDNP-s Szászfalvi László volt az első, aki nem az oktatásügy miatt szólalt fel: ő azt sorolta, mekkora összegekkel és pályázati lehetőséggel támogatták a vidéket. Végül a fideszes Németh Zsolt visszatért a britekkel kötött megállapodásra. Szerinte magyarok munkahelyeinek tízezrei kerülhetnek veszélybe, ha a britek kilépnek az EU-ból, a kilépés pedig a kétsebességes Európához vezethetne. Neki válaszolva Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter említette meg azt: Európának is érdeke, hogy nagyobb legyen a versenyképességünk, ehhez pedig egység kell.

Ma nem szavaznak meg egyetlen törvényt sem - az egyedüli pont a kormány kérdezése lesz. Miután elmondták a napirend előtti felszólalásokat, előbb másfél órán át a kérdések jönnek, majd további egy órán keresztül az azonnali kérdésekre kell válaszolniuk a kormánytagoknak.

Hány dolgozó elbocsátására készül a kormány? Ezt kérdezte az LMP-s Szél Bernadett Csepreghy Nándortól. Mint mondta, a 73 beolvasztásra vagy megszűnésre váró minisztériumi háttérintézmények és költségvetési szervek kiválasztásánál szakmai szempontok helyett a fűnyíróelvet választották. Az államtitkár azt válaszolta neki: egyelőre nyitott kérdésről beszélnek, a döntéseket a szerdai kormányülésen fogják meghozni.

Ugyanő kérdezte Tállai Andrást a CSOK-os lakások energetikai követelményeiről is. A miniszter azt válaszolta neki: az új szabályozásban eltörölték a támogatás összegénél az energetikai hatékonyság szintjét, az előírt energetikai szabványokat azonban ugyanúgy be kell tartani, mint eddig.

Ami az állítólagos eredményeket illeti, aki Moszkván keresztül utazik Brüsszelbe, ne sok jóra számítson - így kezdte kritikáját az LMP-s Schiffer András. ő úgy gondolja: "meg kell változtatni az Európai Uniót, hogy a tőke Európája helyett az emberek Európájáról lehessen beszélni". Szerinte a mostani egyezség a brit nagy bankoknak jelent jót, arra pedig semmi garancia nincs, hogy a szociális juttatások kapcsán az osztrákok nem lépnek hasonlóan, amivel nagyot vesztene sok nyugat-magyarországi család.

"A magyar embereket lefokozták, és ön ehhez asszisztált" - vádolta a miniszterelnököt Tóbiás József. Az MSZP elnöke arról beszélt: a több nemzetállam - kevesebb integráció politikájának bumerángja most érkezett vissza. Egyre nagyobb a kétsebességes Európa veszélye, amely a magyar érdekekkel ellentétes - fogalmazott.

Harrach Péter (KDNP) arról beszélt: bár komoly hibák és tévedések vannak az EU vezetőinél, ez az egység a legjobb a kultúránk megvédésére. A brüsszeli csúcs eredménye jó volt - mondta. Kósa Lajos Fidesz-frakcióvezető szerint Ausztria biztosan nem tud vérszemet kapni a britekkel kötött megállapodás kapcsán, mert az nem vonatkozik az ingázókra. "Ha egy magyar elmegy dolgozni Nagy-Britanniába vagy Németországba, akkor ő nem kivándorol, hanem él az európai jogával" - tette hozzá.

A kétsebességes Európa valóban nagy veszély volna, ez azonban a szocialista pártcsaládból indul ki - így vágott vissza Orbán az MSZP-nek. Schiffer Andrásnak azt mondta: a politikai diszlexiával ő nem tud mit kezdeni, a zárónyilatkozatokat el kellett volna olvasni. A mostani zárónyilatkozat azért utal vissza a decemberire, ott jelezték a magyarok és a szlovákok, hogy nem fogadják el a kötelező betelepítést. "Önök rendszeresen megtámadják a külföldön dolgozó magyarokat" - szúrt oda még egyet az ellenzéknek. Szerinte a brit reformokkal távolabb kerültünk az Európai Egyesült Államoktól, de a márciusban tárgyalásra váró menekültügyi javaslat közelebb vinne hozzá. -->

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.