BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Megszavazták, pályázat nélkül nyithatnak ki a megbízható kaszinósok

A miniszterelnök ismét megjelenik a parlamentben: Orbán Viktornak ezen az ülésen kell válaszolnia a hozzá címzett azonnali kérdésekre. Rogán Antal bejelentette, hogy már ma lefolytatják a vitát a devizahitelesek újabb mentőcsomagjáról, holnap pedig akár már szavazhatnak is. Ma tartják a szavazást a szerencsejáték-szervezőkkel kapcsolatos törvényről is, amely szerint miniszter jelölheti ki, kik kaphatnak kaszinókoncessziót pályázat nélkül.

Nem a Parlament vagy a kormány tetszését kell, hogy kivívja a Bankszövetség devizamentő javaslata, hanem a hitelesekét - mondta Rogán Antal napirend előtt. Ezért arra kérik a Bankszövetséget, hogy hozzák nyilvánosságra és bocsássák társadalmi vitára a javaslatukat. A Fidesz pedig azt javasolja, hogy még a mostani ülés napirendjére vegyék fel azt a tervet, amelyet ők maguk nyújtottak be. Ez alapján április 30-ig nem lesz kilakoltatás, és az árfolyamgátat megnyitják minden devizahiteles számára. Mindenki számára megnyitják a védelem lehetőségét, az összes eddigi korlátot eltörlik. A javaslatról még ma tárgyalhatnak, holnap pedig már meg is szavazhatják. Módosító javaslatok benyújtására mindössze három órájuk van a képviselőknek.

A nap egyik leglátványosabb pontja az lett a parlamenti ülésen, amikor Orbán Viktor válaszol az azonnali kérdésekre. Tudja, hogy miért a Jobbik a legnépszerűbb a fiatalok körében? - kérdezte a jobbikos Dúró Dóra a kormányfőt. Szerinte a kormányfő megbélyegezte azokat a fiatalokat, akik a Jobbikra szavaznának, amikor azt mondta, nem ez a Jobbik 16 százaléka számít igazán, hanem az, hogy annak a 84 százaléknak, aki nem rájuk szavazott, jobb legyen. Orbán válaszában arról beszélt: ha elfogadjuk azt a logikát, hogy Magyarországot azért minősítik többen rasszistának, mert 16 százalékon áll a Jobbik, nézzék inkább azt, hogy az elsöprő többség a mérsékelteket választotta. "Ön azt mondja, hogy a Jobbik szavazói nem rasszisták, nem kirekesztők. Szerintem sem azok, ha azok lennének, esélyünk sem lenne, hogy ránk szavazzanak" - mondta Orbán, hozzátéve, azon is dolgozik, hogy minden magyarnak jobb legyen, de azon is, hogy a Jobbik szavazói inkább a Fideszt válasszák.

Milyen ornitológiai és botanikai ismeretei vannak? Ezt a címet adta az Orbánhoz címzett azonnali kérdésének Schiffer András - mint kiderült, az egykori MSZP-SZDSZ koalíciók logójára utalt. Az LMP frakcióvezetője a Strabag-ügyről kérdezte a kormányfőt, mit tettek az ügy felderítése érdekében, és milyen kötődése van a botránynak a Fideszhez. A mostani kormányzó pártok mindig is betartották az ide vonatkozó törvényeket, ezért a kormánypártokat nem lehet ezzel semmilyen összefüggésbe hozni - válaszolta Orbán. Az ügy felderítésével kapcsolatban pedig szerinte inkább az ügyészség felé kellene azonnali kérdést feltenni. A Strabag a Közgéppel együtt 70 milliárdnyi, Mészáros Lőrinc cégével együtt 1,5 milliárdnyi, egyedül pedig több, mint 200 milliárdnyi közbeszerzést nyert 2010 óta, elszámoltatás azért nem történt, mert a narancsosok fedezik a madarakat és a virágokat - vágott vissza Schiffer. Orbán erre azt mondta: ha komolyan vesszük a kérdést, hogy milyen mértékben részesednek külföldiek a magyar közbeszerzéseken, akkor a kormány javára kell írni, hogy bár a Strabag még mindig a legerősebb, de az előnye csökken.

Miniszterelnök úr, valljon színt! - mondta a jobbikos Szávay István Orbánnak. Azt kérdezte, a koszovói szerbek autonómiája lehet-e minta a szerbiai magyarok autonómiájára, valamint szabna-e Orbán nemzetpolitikai feltételeket Ukrajna EU-társulási szerződéséhez. A kormányfő azt felelte: a magyar diplomácia sikeres, ezt mutatja például, hogy a kettős állampolgárságot el lehetett fogadtatni szinte minden szomszédunkkal. Az EU néhány feltételén túl most még nem érdemes újakat támasztani, inkább engedjük őket közelebb, és majd később kérjünk tőlük többet - vetette fel. Szerbiával kapcsolatban pedig a legfontosabb, hogy a Magyar Nemzeti Tanács 100 százalékban ki tudja használni a törvényi lehetőségeket.

Nem csak Orbán szerepel az azonnali kérdések címzettjei közt. Hiller István (MSZP) arról kérdezte Balog Zoltánt, miért bukott meg a kötelező napközi terve. Mint kiderült, az Emmi is elismerte, a felső tagozatosok 70 százalékának szülei kérték, hogy ne kelljen a gyereküknek bent lenniük a tanítás után délután 4-ig. A miniszter válaszában újdonságot nem mondott, csak fogalmakat definiált: a köznevelési törvény nem vezette be az egész napos iskolát, csak 16 óráig foglalkoztatást kötelesek biztosítani az intézmények. A kevésbé tehetős családok körében ez a gyerekek érdekeit szolgálja - tette hozzá.

Forradalom, takarékok, tankönyvkáosz

Több napirend előtti felszólalás is november 4-re emlékezett, ahogy az ülés megnyitásakor Kövér László házelnök is rövidebb emlékező beszédet mondott a forradalom leveréséről. A jobbikos Murányi Levente saját 1956-os emlékeit idézte vissza, és kritizálta a kormányt, hogy az ügynöklisták még mindig titkosak. Pálffy István (KDNP) pedig arról beszélt, hogy az 1956-os keresztény indíttatású forradalom volt.

Vágó Gábor (LMP) arról beszélt napirend előtt: az elit számára az ország sorsánál fontosabb a sajátja, olyan gumicsontokról beszélnek csak, mint a bajai videó vagy a rezsicsökkentés. Az MSZP-s Steiner Pál pedig a Horthy-szobor avatásáról mondta azt: sunyi provokáció volt ez, különösen halottak napja után néhány nappal.

Tukacs István (MSZP) a takarékszövetkezetek kvázi államosításáról interpellált - mint mondta, nincs logikus magyarázat arra, amit a kormány csinált. Fónagy János államtitkár úgy válaszolt neki, minden fél érdekeit nézik, a takarékok és a posta összeolvasztását pedig nem tervezik, "de kihasználjuk a két szervezet lehetőségeit".

Az LMP-s Osztolykán Ágnes a tankönyvpiaci káoszról és a tankönyvkiadás államosításáról adott be interpellációt. Hoffmann Rózsa azt mondta neki: a kormánynak az a célja, hogy egységes legyen az oktatás, ebben pedig fontos szerepe van annak is, hogy a tankönyvek kiadásában is nagyobb legyen a központi szervezettség.

A délután több fontos törvényt is elfogadtak. A legnagyobb vitát kiváltó döntés a szerencsejáték-szervezéssel összefüggő törvénymódosítás. Kaszinót nyithat így pályázat nélkül ezután az, akit az illetékes miniszter megbízható szerencsejáték-szervezőnek jelöl ki.

Kivételes sürgős eljárásban tárgyalják a Btk. szigorítását a bajai videóval kapcsolatban, így a jövőben szigorúbban lehet büntetni azokat, akik hamis bizonyítékot terjesztenek. A javaslatról ma tárgyalhatnak, és holnap szavazhatják meg.

Szavaztak szociális és gyermekvédelmi intézmények állami átvételéről is. Több fogyasztóvédelmi szabályozást is módosítottak, ebben a legfontosabb változás az, hogy tilos lesz fogyasztói csoportokat szervezni. Ehhez a törvényjavaslathoz adott be a kormány egy utolsó pillanatos módosító indítványt, ami alapján az energiacégeknek kötelező lesz rezsipontokat fenntartaniuk, ahol informálhatják a fogyasztókat a rezsicsökkentéssel kapcsolatos hatásokról - azt pedig a kormány jelölheti ki, erre mennyit kell költeniük. Zárószavazást tartottak arról a javaslatról is, amellyel felkérik a kormányt, teremtse meg a forrást arra, hogy az iskolákat tudják támogatni a Holokauszt Emlékmúzeumhoz látogatásokat szervezni.

A szavazások után tartják meg a vitát a legújabb devizahiteles-mentőcsomagról, majd jön az általános vita a Magyarország és Koszovó közti adóelkerülést szabályozó egyezményről, a részletes vitát az adócsomagról, valamint az általános vitát a közgyűjteményekben őrzött, vitatott tulajdonú kulturális javak visszaadásáról. Este megkezdik a vitát a gyámügyi törvényről is.

Vágó Gábor (LMP) arról beszélt napirend előtt: az elit számára az ország sorsánál fontosabb a sajátja, olyan gumicsontokról beszélnek csak, mint a bajai videó vagy a rezsicsökkentés. Az MSZP-s Steiner Pál pedig a Horthy-szobor avatásáról mondta azt: sunyi provokáció volt ez, különösen halottak napja után néhány nappal.

Tukacs István (MSZP) a takarékszövetkezetek kvázi államosításáról interpellált - mint mondta, nincs logikus magyarázat arra, amit a kormány csinált. Fónagy János államtitkár úgy válaszolt neki, minden fél érdekeit nézik, a takarékok és a posta összeolvasztását pedig nem tervezik, "de kihasználjuk a két szervezet lehetőségeit".

Az LMP-s Osztolykán Ágnes a tankönyvpiaci káoszról és a tankönyvkiadás államosításáról adott be interpellációt. Hoffmann Rózsa azt mondta neki: a kormánynak az a célja, hogy egységes legyen az oktatás, ebben pedig fontos szerepe van annak is, hogy a tankönyvek kiadásában is nagyobb legyen a központi szervezettség. -->

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.