"Orbán tudatosan szítja az ellenségeskedést" - A pökhendi stílus a baja a Fidesznek

Nagy szavak, nacionalista szimbólumok, és a képesség, hogy a hallgatóságához igazítsa beszédei  hangnemét: Orbán Viktor karizmatikus beszédeivel tűnt fel politikai pályára lépése óta - írja az Eubusiness elemzése a magyar kormányfőről.

Az elmúlt 20 évben többnyire hazai közönség előtt használta retorikai képességeit, ám mióta tavaly visszatért a kormányzati hatalomba, retorikája egyre többször (például a médiatörvény vagy a most elfogadott új alkotmány kapcsán) került nemzetközi reflektorfénybe.

"Megosztó személyiség, valaki, aki nagyon tudatosan szítja az ellenségeskedést saját szavazótábora mozgósítása érdekében" - vélekedett Anton Pelinka, a CEU politikai szakértője az AFP-nek.

Az Eubusiness emlékeztet arra, hogy januárban Orbán egy német képviselő kritikáját azzal gúnyolta ki, hogy burkoltan célzott Németország náci múltjára. Március 15-én pedig az EU soros elnökeként beszélt arról a Nemzeti Múzeum előtt, hogy Magyarország nem engedi meg, hogy Brüsszelből diktáljanak neki.

Paul Lendvai szerint beszédei rendszerint közmondásokat, frázisokat és a távoli jövőre vonatkozó ködös ígéreteket tartalmaznak, valamint az egész kormányt igyekszik magyar zászló mögá bújtatni. Így aki a kormányt vagy esetleg őt magát bírálja, az egész nemzet ellensége lesz - teszi hozzá Lendvai.

Magyarország megvédése - Brüsszeltől, a külföldi befektetőktől, a kritikáktól - a kormányfő kedvenc témája. Orbán magát "nemzeti szabadságharcosnak tekinti, aki nem tűr semmiféle kioktatást, de kiáll a magyar érdekekért" - véli Filippov Gábor, a Progresszív Intézet elemzője.

Retorikája nemzeti mítoszokkal van átitatva, így a nemzet dicsőséges forradalmi múltjától az államalapító Szent Istvánig szerepel benne sok minden.

Az antikapitalista és elitellenes kirohanásokkal együtt mindez megkedveltette őt az átlagmagyarokkal, a cigányellenes és antiszemtia beszédmódtól azonban távol tartja magát.

Filippov szerint a nép nyelvét beszéli, ismeri a gyökereit.

A lap mindazonáltal ismerteti a Medián legutóbbi közvélemény-kutatását, amely szerint 45 pontjával még mindig Orbán Viktor a legnépszerűbb magyar politikus.

Takács Gábor, a Nézőpont Intézet munkatársa szerint a kormányfő igyekszik a napi ügyek fölött állni, és ez megmagyarázza személyes elfogadottságát. Stratégiai szereplőként a fájdalmas reformok bejelentését minisztereire hagyja.

Ráadásul, még abban az esetben is sikerül megúsznia a népszerűségvesztés, ha ellentmondásos üzeneteket közvetít - mint például tette az a médiatörvény nemzetközi és hazai vitája kapcsán, amikor a magyar parlamentben arról beszélt, hogy megvédte azt, miközben engedett az Európai bizottság kéréseinek.

Külföldön alkalmazkodik az EU által képviselt állásponthoz, míg odahaza inkább ellentmond annak, jegyzi meg Filippov. A szakértő szerint Orbán arra számít, hogy az európai partnerei tudják, hogy politikusként valamit mondani kell a választóinak, de igazából a tettei számítanak.

Takács szerint népszerűségét nem lehet elválasztani attól a ténytől, hogy Orbán - akit a lengyel Kaczynski fivérekhez és Nicolas Sarkozy francia államfőhöz is szoktak hasonlítani - nagyon jó szónok.

Mindazonáltal a kormányfőt ritkán lehet hallani a parlamentben - Orbán nem szereti a vitát, zárul a cikk.

A "mindenható, pökhendi stílust" el kell felejteni

A Fidesz 600 000 szavazót veszített tavaly április óta a közvélemény-kutatások szerint – írja a Népszabadság. Akkor még 2,7 millióan szavaztak a Fideszre, most pedig 2,1 milliós a támogatási bázisuk az Ipsos felmérése szerint.

A Népszabadság által megkérdezett egy kormánypárti politikus azt mondta, hogy az némiképp aggasztó lenne, ha folytatódna a csökkenő tendencia, ami könnyen megeshet, mert a sokak számára kellemetlen változások még csak ezután jönnek.

Harrach Péter, a KDNP frakcióvezetője elismerte, hogy lehetnek olyanok, akik azért távolodhattak el a kormánypártoktól, mert az egykulcsos, 16 százalékos személyi jövedelemadó miatt rosszul jártak.

Más politikusok is hangsúlyozták, hogy a népszerűség csökkenésnek egyik oka lehet, hogy az egykulcsos adóval nem mindenki járt jól, és ezt a népszerűségvesztés egyik okaként jelölték meg. Azt is elismerték, hogy késlekedik a Nemzeti Eszközkezelő Alap felállítása, bár a kormány rendre meghosszabbította a kilakoltatási moratóriumot, a devizahitelesek egy része most is bajban van.

„A népszerűségvesztésben fideszesek szerint komoly szerepe van a médiatörvények miatti európai szintű botránysorozatnak, amely a mérsékelt centrumszavazókat elbizonytalaníthatta vagy eltávolíthatta tőlük. Hasonlóan negatív hatással lehetett a nem jobboldali Fidesz-szavazókra az új alkotmányt ostorozó ellenzéki kritika és az a módszer, ahogyan a kormánypártok igyekeznek „elgyengíteni” az Alkotmánybíróságot” – írja a lap.

Kormánypárti politikusok azt mondták, ha a költségvetés helyzete stabilizálódik és elindul a gazdasági növekedés, akkor a kormánypártok népszerűsége újra felívelhet.

Általános vélemény viszont az, hogy a „mindenható, pökhendi stílust” el kell felejteni, mert „ezzel nem vagyunk szerethetőek”. Ehhez azonban hozzáteszik: az nyilvánvaló, hogy a Fidesz–KDNP-kormányzásnak nincs alternatívája, hiszen az ellenzéki pártok népszerűsége a tavalyi választásokhoz képest nem változott.