BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Parlament: elcsúsztak a brókertörvénnyel

Némi csúszással ma este tárgyalták, holnap pedig meg is szavazhatják a brókerbotrányok miatt megírt törvényjavaslatot. A parlamenti ülés fő témája a Quaestor-ügy, holnap pedig újra nekikezdenek a vasárnapi zárvatartáshoz kapcsolódó törvénymódosításokhoz.

Megcsúsztak a hét nagyágyújának vitájával. Ma este megtartják az összevont általános és részletes vitát a brókerbotrányok törvényéről - a tervezet hivatalos neve szerint a brókerbotrányok áldozatainak kártérítését szolgáló vagyon biztonságba helyezéséről szól. A törvényt azonban olyan rohamtempóban próbálják összerakni, hogy a törvényalkotási bizottság nem végzett időre vele. Jó háromnegyedóra szünetet kellett elrendelni, ugyanis nem tudták addig befejezni a bizottsági tárgyalást, amíg az előző napirendi pont befejeződött.

Tuzson Bence (Fidesz) azzal kezdte a tervezet bemutatását: a brókercégeket eddig liberális módon ellenőrizték, ezen akar a kormánypárt változtatni, ahogy már korábban is nagy változtatásokat indítottak el. (Ezen a ponton szaladt ki a képviselő száján a nap legdurvább nyelvbotlása: "elindítottuk a devizahitelesek kivezetését Magyarországról.") Az ellenőrzések úgy szemléletben történnek meg ezután - mondta. A teljes szektoron végig akarnak menni, végignézve, hogy hol voltak visszaélések. A mostani egy eljárásjogi javaslat - azt teszi lehetővé, hogy visszamenőlegesen is be lehessen vonni vagyonokat a kártérítési körbe. Minden cég vagyonát zár alá helyeznék, amely kapcsolódhatott a brókerbotrányhoz, és minden személyét, aki részt vett a bűncselekményben.

Répássy Róbert államtitkár azt tette ehhez hozzá: a teljes magánvagyonokat bevonhatják a kártalanításba. A büntetőjogi felelősség megállapítása természetesen a bíróságok feladata - emlékeztetett.

Vécsey László a törvényalkotási bizottság nevében arról beszélt: javaslatuk egyértelműen meghatározza azt a bűncselekményi kört, amelyre érvényes lehet a vagyonzárolás.

Tóth Bertalan, az MSZP vezérszónoka azzal kezdte: a szocialista párt meg fogja szavazni ezt a javaslatot. Ettől függetlenül azonban abban nem hisznek, hogy a kisbefektetők számára ez jelentené a megoldást. A javaslat ugyanis arról nem rendelkezik, hogy a zárolt összeg hogyan kerülne a károsultakhoz. Nincs válasz arra sem, hogy ha a miniszterelnök tudott arról, hogy baj van, míg a kisbefektetők nem, akkor mi a teendő. Vejkey Imre, a KDNP első felszólalója szerint a Buda-Cash ügyfeleinek kártérítése rendben halad, a Quaestornál viszont még nem kezdődött el a kártérítés. A jobbikos Volner János azt mondta: minden törvény annyit ér, amennyit betartatnak belőle. A független Szelényi Zsuzsanna is azt állította: a javaslat egy elterelő hadművelet, egy blöff, a Btk. mostani formájában is lehetővé teszi, hogy meglépjék, amit a kormány ezzel a törvénnyel szeretne. Az MSZP-s Szakács Lászlót az ügyben a legjobban az zavarta, mintha mindenki sajtónyilatkozatokat tenne a vitában, a megoldás helyett a bűnöst keresik. Schiffer András (LMP) pedig azzal nyitott: nem kéne ötleteket adni a Fidesznek, hátha jövő héten beadnak egy törvényt a Nemzeti Brókerházról.

Orbán válaszolt az azonnali kérdésekre

Igen vagy nem? Ezzel a sokatmondó címmel tett fel a jobbikos Mirkóczki Ádám Orbánnak. A képviselő azt kérdezte a kormányfőtől: készített-e jelentéseket a sorkatonasága alatt. Orbán visszautasította még a kérdést is - mint mondta, soha nem tett egyetlen magyar állampolgár ellen sem, de még a kérdés feltevését is nevetségesnek tartja.

Schiffer András LMP-frakcióvezető a két évvel ezelőtti szavaival szembesítette Orbánt: akkor azt mondta a Közgép szerepét firtató kérdésekre, hogy oligarchák nincsenek, csak nemzeti nagytőkések. Orbán Viktor válaszának semmi köze nem volt a kérdéshez: mint mondta, 2010-től Magyarországon nem kormányzott sem az USA, sem az IMF, sem Moszkva, sem Gyurcsány Ferenc, sem Bajnai Gordon. Schiffer viszontválaszára már azt is mondta Orbán: "a mi kormányzásunk idején személyes vonatkozások a kormányzati munkában nem voltak, nem lehetnek, nem lesznek és nincsenek".

A Buda-Cash betéteseinek 96,5 százalékát kártalanították 30 millió forint erejéig - mondta Orbán a jobbikos Hegedűs Lórántné kérdésére. Ami a Quaestor-ügyet illeti, egy vagyonalapból kártalanítanák azt a mintegy 9500 embert, akit a Beva nem tudna.

Tizenkét nap telt el a miniszterelnöki utasítás és aközött, hogy a KKM kivette a pénzt a Quaestorból, mi történt ez idő alatt? Ezt kérdezte az MSZP-s Tóth Bertalan Orbántól. Megkérdezte azt is: tudta-e, hogy minisztériumoknak volt pénze a Quaestornál? A miniszterelnök azt felelte: csütörtökig elkészül az a vizsgálat, amely felderíti, milyen állami vagy önkormányzati pénzeket tartottak brókercégeknél. "Volt egy Hajdú-Bét-ügy. Senkit nem vittek el, senki egy fillér kártalanítást nem kapott" - tette hozzá.

Elrendeltünk egy Kehi-vizsgálatot, ez lezárult - válaszolta Orbán Viktor az MSZP-s Harangozó Gábornak. A szocialista képviselő a hortobágyi földpályázatokról tett fel azonnali kérdést, szerinte a pályázatok legalább negyedében csalás van, a kormányfő pedig nem intézkedett. Orbán azt válaszolta: a vizsgálatot már elrendelte, az intézkedések még folyamatban vannak. "Korábban az önök által kivételezett zöldbárók bérelhették az állami földeket, mi ezt megváltoztattuk" - mondta Orbán.

A brókerbotrány a középpontban

Összeérnek a szálak, ezért nem történt eddig elszámoltatás - ezzel kezdte a jobbikos Volner János a hét első napirend előtti felszólalását a parlamentben. A mai ülés fő témája egyértelműen a brókerbotrány: este vitáznak az ehhez kapcsolódó törvényjavaslatról, de már órákkal korábban is ez a legfontosabb ügy. Ahhoz, hogy a házszabálytól eltérve már holnap szavazhassanak a törvényről, négyötödös többségre volt szükség: végül 170 igen szavazat és 7 nem érkezett.

Volner persze még Quaestor-koalícióról beszélt, a neki válaszoló L. Simon László államtitkár már visszautasította, hogy a kormány tőzsdézett volna az állam pénzével. Azt is tagadta, hogy milliárdokat mentett volna ki a kormány bennfentes információkat ismerve - majd elmondta, hogy Orbán Viktor adta ki az utasítást, hogy a minisztériumok vegyék ki a pénzüket a brókercégektől.

Az LMP-s Szél Bernadett is a brókerbotrányról beszélt napirend előtt: ő a kisbefektetők kártalanítását választotta fő témájának. Szerinte el kell számoltatni Orbán Viktort, a "sáros kormánytagokat" és a Quaestor vezetőit is, akik miatt a kisbefektetők nem maradhattak a pénzüknél. A neki válaszoló Tállai András szerint "Orbán Viktor nem az esküjét szegte meg, hanem az esküje szerint járt el, amikor megvédte a közpénzt". Könnyű azt kiabálni, hogy mindenkinek mindent fizessenek ki - folytata az államtitkár.

Harrach Péter ezek után a gyűlöletről tartott egy napirend előttit. A KDNP-s képviselő arról beszélt, hogy "kivirágzott a gyűlölet kultúrája", "hazugságok és alaptalan gyanúsítgatások mérgezik a közéletet", a médiában és az interneten megjelent a gyűlölet és az alpári stílus, amelyben "élen jár a politikai bulvár és az internet", pedig a pártoknak és holdudvaruknak a magatartását a nemzeti érdek és a másik fél tisztelete kéne, hogy meghatározza. Ezúttal Harrach volt az a kormánypártokból, aki odaszúrt egyet Simicska Lajosnak - ő csak "nagyvállalkozóként" beszélt róla, amikor az alpáriságot emlegette.

A Fidesz hazugságcumanit rendez, amióta a brókerbotrány rájukomlott - ezzel indított az MSZP-s Lukács Zoltán. Szijjártó Péter "normál postás vagy pénzes postás volt" Tarsoly Csaba és Orbán közt - kérdezte. Bejelentette: az MSZP ma kikéri a levelet, amit Tarsoly Orbánnak küldött, valamint a szóban forgó kormányülés hangfelvételét. Magyar Levente államtitkár azt mondta erre: semmiféle levelet a külügyminiszter nem kapott Tarsoly Csabától erre vonatkozóan. A KKM semmiféle közpénzt nem forgatott a Quaestorban - tette hozzá, majd a pénz kivételéről elmagyarázta, hogy "erkölcsileg is rendben van a dolog, mivel közvagyonról van szó". Csak azért március 1-jén döntöttek arról, hogy visszaveszik a Quaestorból az állampapírokat, mert addig Japánban voltak a minisztérium vezetői - mondta.

A szocialista kormányok idején már régen zajlottak a csalások, és mégsem sikerült egyre sem fényt deríteniük - mondta Rogán Antal. A Fidesz frakcióvezetője szerint az MSZP a felelős, most pedig a kártalanítás zajlik.

Jobban állunk, mint 2010-ben?

A mai ülésnapot kétórás interpellációs blokkal nyitották, majd további egy órán át az azonnali kérdések következtek. A brókerbotrány itt is központi téma volt: az LMP-s Sallai R. Benedek arról interpellált, hogy menesztik-e Szijjártó Pétert, Magyar Levente pedig válaszában újra elmondta, hogy nem történt semmi törvénytelen vagy erkölcstelen. A fideszes Bánki Erik a Buda-Cash ügyéről tett fel öninterpellációt - nem meglepő módon arról volt szó, hogy a felelősök saját vagyonukkal is elszámoltathatóak lesznek. Szóba került a földadó is - Fazekas Sándor elmagyarázta Sallai R. Benedek kérdésére, hogy valójában miért nem okoz ez problémákat. Polt Pétert is megkérdezte arról az MSZP-s Bárándy Gergely, hogy miért nem hallgatták ki korábban Tarsoly Csabát, a legfőbb ügyész azt válaszolta: "aki potenciális gyanúsított, az nem hallgatható ki előzőleg tanúként, ez minden emberi jognak ellentmond".

Az interpellációk kommunikációs bravúrját pedig a fideszes Mengyi Roland hozta el, amikor azt fejtegette, hogy a hitelminősítők szerint jobban áll Magyarország, köszönhetően a kormány 2010-ben elindult gazdaságfejlesztő politikájának - miközben valójában minden hitelminősítőnél rosszabbul állunk, mint 2010-ben.

Ezután átfutnak gyorsan két ellenzéki javaslatot: a három ellenzéki párt közösen a NAV hiányosságait vizsgálná az áfacsalások kapcsán, a Jobbik pedig az idősek otthoni gondozásáról szeretne törvényt. Valószínűleg egyik sem kerül napirendre, de az ellenzékieknek ilyenkor megvan a joguk, hogy egy rövid vitát kérjenek a tárgysorozatba vételről. ("Szerintem Schiffer András is tudja, hogy igazunk van, csak heccből tesz javaslatokat olyan vizsgálóbizottságok felállítására, amelyeket a törvény szerint nem lehet felállítani" - indokolta a fideszes Vas Imre, miért fogják leszavazni a javaslatot.)

Az estét a brókertörvénnyel kezdték, majd azzal a törvényjavaslattal folytatták, amely a 2017-es budapesti vizes vb előkészületeit gyorsítaná fel. Ezután bizottsági módosító javaslatok vitájával folytatták a munkát. Szóba került a környezetvédelmi termékdíj, az állatvédelmi törvény, a múzeumi törvény kisebb módosítása, valamint a következő tíz évre szóló országos fogyatékosságügyi program, az utasadat-információs rendszerhez kapcsolódó törvénymódosítások, valamint a földgázellátásról szóló törvény átírása.

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.