Parlament: Ha a Margitszigetet elvehetik, nem szüntetik meg Csepelt?

Átkerülhet a Margitsziget a XIII. kerülettől a Fővárosi Önkormányzat - erről kezdődött vita szerdán késő este a Parlamentben. A kormány nevében Répássy Róbert államtitkár azt mondta: a kormány célja az, hogy a Margitsziget minél zöldebb maradhasson. Egy némileg váratlan fordulattal a következő mondatában már arról beszélt, milyen rossz az, hogy az extrémen magas parkolódíjak miatt szinte lehetetlen autóval bejutni oda - Tóth József, a XIII. kerület MSZP-s polgármestere erre válaszolva megjegyezte, hogy a parkolódíj már most is a főváros reszortja.

A kormánypárti érvek közt elhangzott az is, hogy a turisztikailag kiemelt jelentőségű helyeknél fontos, hogy ne egy kerületi, hanem a központi önkormányzat kezelje őket - erről hangzott el többször is az az ellenzéki kérdés, hogy akkor a Városligetet miért nem veszik el a fideszes Papcsák Ferenc vezette Zuglótól. Azt is felhozták a kormányoldalról, hogy egy szigetet másképp kell kezelni, mint a város többi részét. A független Schiffer András erre válaszként megjegyezte, hogy ennyi erővel meg kéne szüntetni a csepeli önkormányzatot - az ő felszólalására érkező fideszes reakció már Grönland Budapesthez csatolásán gúnyolódott, jól jellemezve a késő esti vita komolyságát. Arra a már valóban komolyan felvetésre ellenben, hogy mi a kormány vagy a főváros terve a szigettel, és nem az-e a baj, hogy MSZP-s vezetésű önkormányzat az angyalföldi, már nem érkezett érdemi reakció.

Változhatnak a vasárnapi munkáért járó bér és a szabadság szabályai

A távollétidíj-számítással összefüggő változásokról is megkezdődött a vita. Szatmáry Kristóf gazdaságszabályozásért felelős államtitkár expozéjában elmondta: az előterjesztés célja, hogy távolléti díj igénybevétele esetén ne csökkenjenek a keresetek az adott hónap napjainak számától függően. Változnak a szabadság kiadásának szabályai is: a munkavállalók évente legalább egyszer jogosultak 14 napnyi egybefüggő távollétre.

Az államtitkár arról is beszámolt: a javaslat szigorítja a stabilitási törvény azon előírásait, amely az önkormányzatok eladósodását szabályozza, és lehetőséget teremt a korábban felvett működési hitelek egyszeri futamidő-hosszabbítására.

Az előterjesztés tartalmazza a teljes egészében állami tulajdonban lévő gazdasági társaságok költségvetési szervvé alakításának szabályait is.

A fideszes Patay Vilmos az államtitkár szavait azzal egészítette ki, hogy az előterjesztés pontosítja, kik jogosultak vasárnapi pótlékra.

Gúr Nándor (MSZP) arról beszélt: a javaslat az elmúlt években elkövetett hibák "halvány korrekciója" csak. A szintén MSZP-s Varga Zoltán az önkormányzatok eladósodásához kapcsolódó szabályváltoztatást kritizálta. A törvényjavaslat szerinte gúzsba köti a helyhatóságokat, ezért mindenképpen módosítani kell.

A jobbikos Bertha Szilvia rákérdezett, kompenzálják-e január 1-jéig visszamenőleg azokat, akik rosszul jártak az év elejétől érvényes változtatás miatt. Kitért arra, hogy bár a kormányoldalon pontosításról beszélnek, valójában csökken azoknak a száma, akik igénybe vehetik a vasárnapi munkavégzésért járó pótlékot. Szólt arról is, hogy a javaslat bizonyos közalkalmazotti munkakörök betöltésénél nem szabná feltételül az általános iskolai végzettség meglétét. Szerinte ez tovább rombolja majd a közszféra megbecsülését.

Schiffer András arra hívta fel a figyelmet, hogy előre lehetett látni: az új távollétidíj-számítási mód más-más bért fog eredményezni az egyes hónapokban, így a változás szükségessége is nyilvánvaló volt, a kormány azonban nem látott mindebben problémát. Összegzése szerint az alacsony keresetűek jelentős részének hátrányos volt az új munka törvénykönyve bevezetése, mert azzal további pénzt vettek ki a zsebükből.

Így kerül be a Varga-csomag a költségvetésbe

Megkezdődött a költségvetés újabb módosításának tárgyalása is a mai ülésen. A változtatásokkal a Varga-csomagot teszik be a büdzsébe.

Orbán Gábor, a Nemzetgazdasági Minisztérium adó- és pénzügyekért felelős államtitkára előterjesztői expozéjában hangsúlyozta: az Európai Bizottság költségvetési prognózisával ellentétben a kormány szerint nem 0,2 százalékos, hanem 0,7 százalékos lesz a gazdasági növekedés 2013-ban és prognózis óta beérkezett adatok is a kormány által várt pályát támasztják alá. Hangsúlyozta: a kormány álláspontja szerint az elfogadott 2013-as költségvetés a jelentős tartalékokra is figyelemmel az Európai Bizottság által várt egyensúlyjavító intézkedések nélkül, biztonságosan teljesíteni tudja a 2,7 százalékos hiánycélt.

Nyikos László (Jobbik) szerint az Országgyűlés kényszerpályán van, "a képviselőknek csak a gombnyomogatás maradt" a költségvetéssel kapcsolatban. A javaslat hiányosságai között említette, hogy vizsgálatok nem kapcsolódnak hozzá. A képviselő hiányolta a Költségvetési Tanács ellenvetéseit, konkrét megállapításait. Vajon mire megy az Országgyűlés azzal, hogy egy diplomatikus megfogalmazást kap segítségül? - tette fel a kérdést. Szerinte a folyamatos zárolások nem értelmes pénzköltésre, hanem pazarlásra ösztönzik az intézményeket.

Frakciótársa, Z. Kárpát Dániel azt mondta: tisztességes, ésszerű kereteken belül támogatják a stadionépítéseket, és felelőtlenség ezeknek a beruházásoknak az azonnali leállítása. Nem fűnyíróelvszerű megszorításokra van szükség, hanem a multikat kellene közteherviselésre kényszeríteni, mert jelenleg évente 4500 milliárd forint folyik ki Magyarországról a révükön - hangoztatta. Úgy vélte: a tárgyalt javaslat arról tanúskodik, hogy egy brüsszeli diktátum akadály nélkül átmegy az Országgyűlésen.

Kolber István (független) emlékeztetett arra, hogy negyedik alkalommal módosítják az idei költségvetést. Szóvá tette, hogy a javaslat indoklásában is feleslegesnek tartja ezt az előterjesztő. Kifogásolta, hogy az oktatás, az egészségügy és a kultúra szenvedheti el a legnagyobb kárát az elvonásoknak, annak ellenére, hogy ezek a területek már eddig is súlyos megszorításokon estek át. Épp ezért elutasítják az előterjesztést.

Schiffer András független képviselő felszólalása nyomán hosszas vita alakult ki a foglalkoztatási adatokról és a gazdaság egészséges szerkezetéről. Schiffer ugyanis azzal érvelt, hogy az elsődleges munkaerőpiacon megszűnnek a munkahelyek, miközben a kormány a közfoglalkoztatási adatokkal kozmetikázza a statisztikákat. Erre reagálva fideszes képviselők az elmúlt időszakban országszerte megvalósult munkahelyteremtő beruházásokra hívták fel a figyelmet. Schiffer ugyanakkor úgy vélte: Magyarországnak nem összeszerelő országnak kellene lennie, hanem közösségi gazdaságfejlesztési alapot kellene létrehozni a hazai vállalkozások fejlesztésére. A jobbikos Z. Kárpát Dániel demográfiai földprogramot és szintén a hazai kis- és közepes vállalkozások megerősítését sürgette, frakciótársa Gaudi-Nagy Tamás pedig azt mondta: Brüsszel ne adjon diktátumokat Magyarországnak.
   
Így szavazhatunk jövőre - változik a választási törvény

Megkezdődött a parlamenti vita a választási törvény átírásáról és a kampányfinanszírozásról. Az előterjesztő Cser-Palkovics András (Fidesz) vitaindítójában arról beszélt: nagyobb átláthatóságra és a tisztaságot biztosító szabályozásra van szükség - az ellenzéki vezérszónokok szerint épp ezt nem biztosítja a törvény.

Az átláthatóság kritériumát biztosítja az előterjesztő szerint, hogy a közérdekű választási anyagok azonnal és a lehető legszélesebb körben hozzáférhetővé válnak. A javaslat rögzíti, hogy valamennyi ilyen adatot nyilvánosságra kell hozni a Nemzeti Választási Iroda honlapján. Ilyen az egyes külképviseleteken szavazóként megjelenő választópolgárok száma, vagy a napi beszámolók a regisztráltak számára országonkénti lebontásában.

A szavazások tisztaságát biztosító módosításként említette, hogy a szavazási iratok ellenőrzését a Nemzeti Választási Bizottság tagjai, a listát állító pártok 5-5 megfigyelője, nemzetközi megfigyelők, és az adatvédelmi előírások betartásával a sajtó is figyelemmel kísérheti. A külhoni szavazás átláthatósága érdekében a számlálás ugyanilyen kör által kísérhető figyelemmel. Így trükközés és manipuláció teljes mértékben kizárható - mondta.

A nemzetiségi listák állítására és ajánlására vonatkozó szabályokat szintén pontosítják, hogy 2014-től országgyűlési képviselőt is delegálhassanak a parlamentbe. Cser-Palkovics András jelezte: a külhoni szervezetek egyértelmű kérésére biztosítják, hogy a magyarországi lakcímmel nem rendelkezők a szavazási levélcsomagot személyesen átvehessék. Erre az országgyűlési egyéni választókerületek székhelyén, a miniszter által kijelölt egyéb településeken, vagy a kijelölt külképviseleteken lesz lehetőség. A levélcsomag személyes leadására is lehetőség lesz a névjegyzékben szereplő választási irodákban.

Módosítás, hogy időközi választásra már a jövő évi országgyűlési választásokig nem kerül sor - tette hozzá.

Cser-Palkovics András az országgyűlési képviselők választása kampányköltségeinek átláthatóvá tételéről szóló törvényjavaslatról szólva azt mondta, az tisztább, átláthatóbb és olcsóbb kampányt eredményez, életszerűbbek, alkalmazhatóbbak lesznek az új szabályok. Ezentúl nem készpénzben, hanem kincstári számlán keresztül bankkártyás fizetéssel lehet elkölteni a kapott összegeket.

Az olcsóbb kampányt szolgálja szavai szerint az a változtatás, hogy a választások évében a pártok a működésükre nem kapnak támogatást, emellett a voksolás egyfordulós lesz és a szabályozott hirdetési felületek is hatékonyabbá teszik a folyamatot.  A módosítás megakadályozza, hogy a választások eredményére, illetve a parlament összetételére, a törvényhozásra, a kormányzati döntéshozatalra az állampolgárokon kívül bárki más befolyást gyakoroljon - szögezte le.

Ismertette, hogy az egyéni választókerületi jelölteknek egymillió forintos költségvetési támogatást biztosítanának kampányköltségeik fedezésére azzal a megkötéssel, hogy a választókerületi szavazatok legalább 2 százalékát meg nem szerző jelölteknek kamattal megnövelve kell visszafizetni a támogatást.

Szólt arról is, hogy az országos listát állító pártok a jelöltjeik számával arányos mértékű költségvetési támogatásra lesznek jogosultak, amelyet a költési limit maximális összege alapján számítanak ki. Ezzel jelentősen mérséklődik a pártok kampánnyal kapcsolatos forrásigénye - fejtette ki. Valamennyi nemzetiségi listát állító, országos nemzetiségi önkormányzat arányos mértékű költségvetési támogatásra lesz jogosult. A javaslat azonban megtiltja, hogy a pártok külföldről származó, és belföldi jogi személyiséggel nem rendelkezők által nyújtott adományokat fogadjanak el. Répássy Róbert államtitkár ehhez hozzátette: a választási eredmények jogerőre emelkedése után 15 napon belül be kell nyújtania a jelölő szervezeteknek az elszámolásukat, és ha ezek nem felelnek meg az előírásoknak, akkor az állami támogatás kétszeresét kell visszafizetniük.

Gyakorlati problémát vetett fel a fideszes Szakács Imre szerint, hogy a közalkalmazottak nem vehetnek részt a választások lebonyolításában, holott eddig pedagógusok a helyi választási bizottságokban nagy számban voltak jelen. A javaslat ezért kiveszi a pedagógusokat a tiltott körből - mondta.

Molnár Zsolt, az MSZP vezérszónoka arról beszélt: a Nemzeti Választási Iroda átláthatóbb működését a sajtó részvétele némileg teszi csak átláthatóbbá, a folyamatok nagyrészt átláthatatlanok. A szavazók névjegyzékének megismerése is csak némileg nyújt betekintést, a visszaélésekre továbbra is van mód - értékelte. A kampányfinanszírozásról szólva kijelentette: az nem választható el a pártfinanszírozástól. A dologi kiadásokkal kapcsolatos elszámolások ugyan támogathatóak lennének, a javaslat világos iránya azonban az, hogy nincs szükség többpártrendszerre - mondta.

Vejkey Imre (KDNP) érthetetlennek tartotta, hogy miért ne az állampolgárok érdekeit szolgálná, ha kevesebb pénz megy a pártok finanszírozásra. Szerinte az MSZP azt fájlalja, hogy kevesebb pénzt kap majd, az előterjesztők viszont úgy gondolják, hogy jelen helyzetben továbbra is takarékoskodni kell az adófizetők pénzével.     
Szabó Gábor (Jobbik) az indítványt "csapnivalóan rossznak" minősítette, amellyel drágább lesz a pártok kampányának finanszírozása, és amely a pártokat ésszerűtlen költési spirálba viszi bele, hiszen két hónap alatt 703 millió forintot tudnak majd elkölteni azok szervezetek, amelyek minden körzetben jelöltet tudnak állítani. Szerinte a pazarló támogatás miatt gombamód fognak szaporodni az új pártok, amelyek mintegy 6 milliós befektetéssel 149 millió forintos állami támogatáshoz juthatnak. Nagy veszélynek tartotta, hogy szervezett bűnözői körök használhatják ki ezt a lehetőséget. Ugyanakkor a Jobbik nevében támogatta, hogy külföldi gazdasági és politikai érdekkörök, illetve belföldi jogi személyek ne támogathassanak pártot.

Hoffmann: át kell alakítani az érettségi szabályait

Át kell alakítani az érettségik rendszerét - jelentette be Hoffmann Rózsa szerda reggel napirend előtt a parlamentben. Az oktatási államtitkár szerint sikeresen haladnak az érettségik, és nem mutatkoznak a néhány évvel korábbiakhoz hasonló anomáliák. Mégis el kell indítani a rendszer felülvizsgálatát, hogy logisztikában, adminisztrációban és a pénzügyekben is hatékonyabb legyen. Hozzátette azonban: 2017 lehet a változás kezdetének legkorábbi időpontja.

Az MSZP-s Tóbiás József úgy reagált: örömteli, hogy az oktatási államtitkár 2017-es időpontról beszélt, és végre belátta, hogy az oktatásban nem szabad rohanva bevezetni a változásokat. Kár, hogy akkor nem így gondolkoztak, amikor a mostani változásokat bevezették, és napról napra írják át az oktatásügy szabályait - tette hozzá. Pálffy István (KDNP) azt emelte ki, hogy egyre többen választanak reál tárgyakat. Az érettséginek egyre nagyobb az értéke - fogalmazott. A jobbikos Farkas Gergely pedig arról beszélt, hogy a kormány tudatosan nem jelezte, hányan jelentkeztek felsőoktatásba, és milyen arányban vannak ők az érettségizőkhöz képest. Egyben számolják ugyanis azokat, akik az alap-, valamint mesterképzésre jelentkeznek. Azt is megemlítette, hogy mintegy tízezer olyan diák lehet, aki érettségi után meg sem próbál Magyarországon továbbtanulni, hanem a kivándorlással próbálkozik.