Parlament: jönnek az új adótörvények

"Tisztelt Országgyűlés, legalábbis részországgyűlés" - őszintén kezdte egyik felszólalását Harangozó Tamás, valóban az ürességtől kongó padsorokkal zajlik a mai parlamenti ülés. A beszámolók napja a mai a, majd elkezdik tárgyalni az új adótörvényeket. Ma előbb a Kúria, majd az Országos Bírósági Hivatal, végül az ügyészség 2014-es évéről szóló jelentést tárgyalják meg - mindhárom szervezet elnökét meghívták, hogy saját maga mutassa be, mire jutottak tavaly.

Darák Péter, a Kúria elnöke úgy mutatta be a 2014-es beszámolót: az önkormányzati normakontroll, valamint a jogegységi eljárások jelentették a legfontosabb feladatokat. Kiemelte a hajléktalanok elleni rendelet visszautasítását is: a Kúria úgy döntött, hogy a közterületen való életvitelszerű tartózkodást csak különös esetekben lehet tiltani. Az önkormányzatok felé azt is gyakran jelezték, hogy a segélyrendszer új szabályait késve alkották meg. Ami a jogegységet illeti, egy bonyolult feladatot kellett elvégezniük, amikor életbe lépett az új Ptk. - mondta el. Növekvő ügyszámokkal küzdöttek, ennek ellenére az eredmények növekedtek - közölte az elnök. Az ítélkezés időszerűsége a régiónkban kiemelkedő, minden ügyet egy éven belül befejeznek - tette hozzá. A devizahiteles elszámolásban is fontos szerepet kapott a Kúria, az ő jogegységi elveikre támaszkodtak a törvényhozók - ezt a fontos témát alig két mondatban említette Darák. Mátrai Márta, a Fidesz vezérszónoka is azt emelte ki: a jogi tisztességtelenség értelmezését a Kúria döntése tette lehetővé. Harangozó Tamás (MSZP) sem a Kúriát kritizálta ebben a témában: mint mondta, a devizahitelesek nem miattuk érezhetik magukat becsapva. Ez elég is volt ahhoz, hogy újra kitörjön a devizahiteles-vita: a Kúria munkája helyett jó ideig szinte csak arról volt szó, ki a hibás a devizahitelezés elterjedéséért és a megugró árfolyamokért.

Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal elnöke azt mondta saját szervezetéről: összesen 1,46 millió ügy érkezett hozzájuk tavaly, ami 24 százalékos növekedés 2011-hez képest, miközben a bírák száma csak 0,8 százalékkal emelkedett. Ehhez képest 25 százalékkal több ügyet tudtak befejezni. Az OBH-elnök egy romantikus regényeket is idéző történetet is mesélt: "Ebben a tiszta épületben nem tudok mást mondani, csak az igazat" - mondta a vádlott látva a frissen felújított debreceni bíróságot, és beismerte bűneit. Azt is elmondta: vannak már olyan pontok, ahol itt van a 21. század, például már sms-ben és e-mailben is értesítést kaphatnak az érintettek arról, hogy hogyan áll az ügyük.

Polt Péter legfőbb ügyész is arról beszélt: a nyomozások száma csökkent, de a tárgyalások száma megnőtt annyival, hogy ezt kiegyenlítette. Emelkedett a tárgyalási szakaszban az ügyészi fellebbezések száma is. Az ügyészség egy szigorúbb büntetéskiszabási gyakorlatot pártol - tette hozzá Polt. A fellebbezések 55,7 százaléka volt eredményes tavaly. Külön szólt a korrupciós bűncselekményekről is. Jelentős változások következtek be tavaly: a 2012-es 828 után 2013-ban 1105-re, tavaly pedig már 3269-re nőtt. Ennek elsődleges oka Polt szerint az, hogy sikeresek voltak a bizonyításban, jobb a látens bűnözés felderítése. (A Fidesz vezérszónoka, Vitányi István még nála is tovább ment: szerinte a kormány lépései értelmetlenné tették a korrupciót.) Egyre többen indítottak pert az általános szerződési feltételek megszegése miatt is - így kommentálta Polt azt a számot, hogy tíz ilyen per indult. Mint mondta, nem a perek száma a lényeges, hanem az, hogy ezek több százezer fogyasztóra hatnak ki. Ő is kitért arra, hogy követik a technikai fejlődést - az már más kérdés, hogy örömteli, vagy szomorú-e, hogy ki kell emelni, 2014-ben már minden ügyész rendelkezett hordozható számítógéppel, aki tárgyaláson vett részt.

Itt azonban nincs vége: elkezdik tárgyalni a kormány adócsomagját, utána pedig a nemzetközi pénzügyi beszámolási standardok magyar bevezetéséhez kapcsolódó törvényt.