A rászorulók számára ingyenességet biztosító, ám a gyászoló család aktívabb részvételét feltétellé tévő szociális temetésről kezdődött vita ma a Parlamentben.
Tállai András államtitkár vitaindítójában arról beszélt: a több százezer forintos kiadást jelentő temetés gyakran megterhelő a hozzátartozóknak, ezért a változtatás alanyi jogon mindenkinek lehetővé teszi az ingyenes temetés választását. Ennek azonban feltétele, hogy a temettető vagy egy általa felkért ember közreműködik a temetésben.
A szociális temetés esetén a temető fenntartójának ingyenesen kell sírhelyet biztosítania, erre a célra külön parcellát kell fenntartania. Erről a fenntartó megállapodás útján is gondoskodhat, ilyenkor egy egyházi fenntartású temető köztemetőként működik majd. Ebben az esetben a temetési kellékeket az állam biztosítja, és a holttest előkészítése sem jelent költséget a hozzátartozóknak, ezt maga, vagy az egészségügyi intézmény végezheti. Ugyancsak térítésmentesen jár a szállítás vagy a hamvasztás.
A köztemetés szabályai nem változnak - közölte Tállai -, a jogszabály ugyanakkor pontosítja a hamvakkal való rendelkezés szabályait is. Ezek között szerepel, hogy a hamvasztóüzemnek félévente kell közzétenni egységes árait.
Balla György (Fidesz) szakszerűnek, átgondoltnak, az emberek érdekére összpontosító tervezetnek minősítette az előterjesztést. A szociális temetéssel kapcsolatban a legfontosabbnak azt nevezte, hogy az minden családnak ingyenes temetési formát kínál, jövedelmi helyzettől függetlenül, vagyis nem előír, hanem lehetőséget ad.
A képviselő visszautasította, hogy szégyenparcellákat hozna létre a jogszabály, hangsúlyozva: a sírok gondozása pedig a család feladata. Szerinte az ellenzék degradálja a szegényeket, amikor arról beszélnek, hogy szégyent jelentene a nekik kialakítandó parcellákba temetni. "Szintén benne van a törvényben, hogy az elhunyt rokonainak kell gondoskodniuk a koporsóról. Baj ez? Koporsót vinni a legnagyobb megtiszteltetés” - tette hozzá. Azt üdvözölte, hogy a kórházaktól 200 méterre nem lehet temetésfelvételi irodát működtetni.
Lendvai Ildikó (MSZP) szerint "nem kellően átérzett" a temetkezésről szóló előterjesztés. Bírálta, hogy szociális temetés esetén szabályszerű sírásást várnak el a hozzátartozótól. Úgy vélte: számos hozzátartozó nem képes erre. Kijelentette: "bevégeztetett, eljutottunk a társadalom megosztásának végpontjáig", hozzátéve: poraikban is máshová kerülnek a szegények.
Vitatta, miért van szükség a külön parcellára. Bírálta a tárca korábbi válaszát, miszerint azért, mert a már használt parcellákban a szakképzetlen sírásók akár emberi maradványokkal is találkozhatnának.
Álszentnek nevezte, hogy a közös sírásás erősítené a családi összetartozást. Közölte: ne fegyelmezzék a szegényeket, segítsenek, ezért vonják vissza a javaslatot, amely sérti az emberi méltóságot.
Frakciótársa, Varga Zoltán azt kérdezte, miért célja a kormánynak a köztemetés visszaszorítása. Szerinte az állam az önkormányzatok döntő többségét magára hagyta, a nehezebb helyzetben lévő önkormányzatok pedig szűkebb szolgáltatást tudnak majd nyújtani.
Varga László (KDNP) arról beszélt, hogy 52 évi lelkészi szolgálata során mintegy 2500 temetésen volt, és szerinte legfeljebb a városi ember botránkozik meg azon, hogy a családnak kell a halottat felöltöztetni, kiásni a sírt, ez természetes dolog a falvakban, "arra büszke a család, ha minél több férfi van ott a sírásásnál". Jelezte, módosító indítványban kezdeményezi, hogy minden fekvőbeteg intézményben legyen kötelező létrehozni egy kisebb helyiséget, ahol a hozzátartozók kegyelettel búcsúzhatnak az elhunyttól.
Sneider Tamás (Jobbik) szerint a törvényjavaslat kis része támogatható, vannak benne pozitívumok, de mégis azt javasolta, hogy vonják vissza és újból terjesszék be valódi társadalmi egyeztetés után. A pozitívumok között említette az urnaelhelyezéssel kapcsolatos rendelkezéseket, mivel ez a terület korábban szabályozatlan volt. Felhívta arra a figyelmet, hogy sokan anyagi nehézségek miatt viszik haza az urnát.
Itt a megszorítások: megszavazták a Varga-csomagot
Az Országgyűlés ma délelőtt elfogadta az idei költségvetés negyedik módosítását, amely az európai uniós túlzottdeficit-eljárás megszüntetése érdekében meghozott intézkedések egy részének végrehajtását tartalmazza. A Varga-csomag költségvetésbe illesztése az összes minisztériumot érinti, a legnagyobb vágás az Emberi Erőforrások Minisztériumánál jelentkezik. A második legnagyobb tétel a Vidékfejlesztési Minisztériumra vonatkozik. A stadionépítések leállítása legkorábban 2014-ben jöhet szóba.
Családi napköziben is teljesíthető lesz az óvodáztatási kötelezettség
Családi napköziben is teljesíthető lesz az óvodáztatási kötelezettség a gyermek hároméves korától - döntött a parlament kedden, egyhangúlag elfogadva az LMP-s képviselők javaslatát a köznevelési törvény módosítására. Ertsey Katalin és Osztolykán Ágnes indítványa szerint az óvodáztatási kötelezettség annak az évnek a szeptemberéig teljesíthető családi napköziben, amelyben a gyermek betölti az ötödik évét. Ennek feltétele, hogy a családi napköziben a gondozó rendelkezzen az óvodapedagógus munkakör betöltéséhez előírt szakképzettséggel, és figyelembe vegye az óvodai nevelés országos alapprogramjában foglalt követelményeket.
A jogszabály 2014. szeptember 1-jén lép hatályba, mivel a köznevelési törvény ettől fogva vezeti be a hároméves kortól kötelező óvodoztatást. A független képviselők indoklásukban emlékeztetettek arra: korábban a kormány a férőhelyek hiányában ugyancsak javasolta, hogy családi napköziben is teljesíthető legyen az óvodáztatási kötelezettség, de ez akkor végül nem került be a törvénybe.
Megismerhetőek maradnak-e a közérdekű adatok?
Újra elfogadta a parlament a közérdekű adatközlést újraszabályozó, az információszabadságról szóló törvény módosítását, amelyet Áder János köztársasági elnök májusban visszaküldött megfontolásra az Országgyűlésnek.
Kikerült az előterjesztésből az a passzus, hogy a közérdekű adat megismerése iránti igény teljesítése nem eredményezhet a számvevőszék és a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal jogosítványaival azonos mélységű és terjedelmű adatbetekintést és -kezelést. Erre érkezett gyakran az a kritika, hogy a törvény kreatív értelmezésével szinte semmilyen információt nem kérhetnének ki sem a polgárok, sem a sajtó. A végeredmény csak egy fokkal biztatóbb: az szerepel a törvénymódosításban, hogy a közfeladatot ellátó szerv gazdálkodásának átfogó, számlaszintű, illetve tételes ellenőrzésére irányuló adatmegismerésekre külön törvények rendelkezései az irányadók.
Újra elfogadták az agrárkamarai vezetők összeférhetetlenségi szabályainak lazítását is. Áder szerint az előző módosítással szabályozatlan maradt, hogy a több tisztséget betöltő vezetők hogyan gyakorolhatják jogaikat. A most elfogadott módosítás fenntartja az agrárkamarai elnök és alelnökök személyes feladatellátási kötelezettségét, de két tisztség betöltése esetén lehetővé teszi a helyettesítést.
Már a tegnap este is a szavazások sorozatáról szólt. Elfogadták a választójogi törvény módosítását, így szeptembertől már nem lehet időközi választást tartani az új parlament megalakulásáig. Módosították a kampányfinanszírozás szabályait is, ez alapján azz egyéni képviselőjelöltek egymilliós keretből kampányolhatnak. Megszavazták a sokat vitatott javaslatot a Margitsziget átadásáról, ezután a XIII. kerület helyett a fővárosi önkormányzaté lesz a sziget. Módosult az utalványok szabályozásának kibocsátása is. Meghosszabbították az árvízi veszélyhelyzetet (ezt eredendően a kormány hirdeti ki, ám a meghosszabbításhoz parlamenti megerősítés kell), és több rendészeti, illetve menekültügyi szabályról is döntöttek. A mai nap a szociális temetkezésről szóló törvényjavaslat vitájával, valamint részletes vitákkal folytatódik.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.