Parlament: szavaztak a határzárról és az olimpiáról is

Vakációhangulatban indult a rendkívüli nyári ülésszak utolsó parlamenti napja, jó húsz perccel a tervezett kezdési időpont után nyitották meg az ülést. Miután megemlékeztek a múlt héten elhunyt Szabad Györgyről, a demokratikusan választott Országgyűlés 1990 és 1994 közti elnökéről, közel kéttucat törvényt vitatnak és szavaznak meg.

A mai első napirendi pontként a magyar-szerb határra tervezett fal építésével, valamint a migrációval összefüggő törvényjavaslat összevont vitáját tartották meg. Ezt a javaslatot múlt pénteken vették fel csak a napirendre, de kivételes eljárásban tárgyalva már ma meg is szavazhatják. Pintér Sándor belügyminiszter indítványa elsősorban a kerítéshez kapcsolódó kisajátításokat rendezné: az érintett 175 kilométeren nagyjából 3500 telek található, ebből 2300 van most magánkézben - a javaslat ezeket adná át az államnak. Megtudhattuk azt is, hogy mit gondol Kósa Lajos a Magyar Kétfarkú Kutya Párt plakátjairól: szerinte "a bevándorláspártiak kitörő örömmel üdvözölték azt a plakátot, amin annyit írnak: Welcome to Hungary. ők azt szeretnék, ha még többen jönnének, százezrek, milliók". (Azt már nem tette hozzá, hogy azon a bizonyos plakáton a pontos szöveg: Welcome to Hungary! Closed on Sundays.) Az MSZP-s Bárándy Gergely röviden reagált minderre vezérszónoki felszólalásában: szerinte a Fidesz rasszista és idegengyűlölő. A kormánypártiak állítják: ők nem rasszisták, csak Magyarországot akarják megvédeni. A Jobbik megerősített határőrizetet kér, a függetlenek közt ülő Szabó Timea pedig azt kérdezte, hogy mit keresnek gazdasági bevándorlók a felcsúti focicsapatban. Schiffer András azt vetette fel: mivel a kerítés néhány méterrel már Magyarországon belül lesz, aki arra legalább egy kis részen fel tud mászni, már kérhetne Magyarországtól menekültstátuszt, tehát elképzelhető, hogy jogilag sem lesz értelme a határzárnak.

Szél Bernadett (LMP) arról beszélt napirend előtt: a 2016-os költségvetésben 500 milliárd forintot dobtak ki az ablakon, miközben a bérrendezést nem oldották meg. Az LMP képviselői ezen a ponton nagy papírokat tartottak fel, rajtuk olyan feliratokkal, mint "kivándorolni kényszerülő százezrek", vagy "közszféra dolgozói, óvodai, iskolai dolgozók, köztisztviselők", mire Kövér László megvonta tőle a szót.

A kerítésépítés vitája előtt már Harrach Péter, a jobbikos Z. Kárpát Dániel és a Fideszből Rogán Antal is a bevándorlásról beszélt - mindhárman nagyobb szigort kértek. Rogán elemezte a görög helyzetet is: szerinte "a görögök elutasították az IMF-féle válságkezelést, de (...) ilyen népszavazás Magyarországon is volt, 2010 áprilisában". A görögök sokáig mindent megcsináltak, amit az IMF kért, Magyarország nem - folytatta. Ehhez kapcsolódott Szijjártó Péter is: a külgazdasági és külügyminiszter néhány mondatban lerendezte a görög helyzetet, majd a válasza további perceiben a magyar gazdaság teljesítményét dicsérte.A kerítésvita után az MFB-törvényről tárgyaltak. Ezt a javaslatot két hete már elfogadták, de Áder János formai okokra hivatkozva visszaküldte: az eredeti verzióban ugyanis két 23. paragrafus volt. A törvényalkotási bizottság átdolgozta a tervezetet, így ma már az új szövegről tárgyalnak.

Ezután, már kora délután kezdődtek el a szavazások.

- Elsőként az MFB-törvény új verziójára bólintott rá a kormánytöbbség, immár egyetlen 23. paragrafussal.

- A 2024-es olimpiarendezési pályázat támogatásáról is szavaztak - bejött a papírforma, a többség támogatta azt, hogy Budapest pályázzon az olimpiarendezésre.

- Megszavazták a határzár új szabályait. A magyar államot schengeni külső határokon a határvonaltól számított 10 méteres sávon belül közérdekű használati jog illeti meg. Ez a honvédelmi, nemzetbiztonsági és rendvédelmi szerveket "sajátos építményfajták létesítésére és üzemeltetésére" - azaz például ideiglenes biztonsági határzár létesítésére - jogosítja fel. Ennek megvalósítása érdekében rendelkeznek a határ menti ingatlanok tulajdonosainak kártalanításáról, a használati jog tartalmáról, valamint a joggyakorlás egyes kérdéseiről. A jogszabály változtatásával korlátozzák az ismételt menedékkérők területen maradási jogát, ami azt jelenti, hogy ismételt kérelem előterjesztése esetén a kérelmezőt nem illeti meg automatikusan, hogy korlátlanul Magyarországon maradjon. A jelenleg kétfokozatú - előzetes és részletes vizsgálati - szakra bontott eljárás a két szakasz összevonásával egyszerűsödik, ezzel az eljárási idő lerövidül. A menekültügyi eljárás a kérelemről hozott döntés végrehajthatóvá válásáig tart, így a kérelmező a bírósági eljárás végéig menekültügyi őrizetben maradhat. A hatóság megszünteti az eljárást, ha a kérelmező a neki kijelölt szálláshelyet vagy tartózkodási helyet 48 óránál hosszabb időre engedély nélkül elhagyja. (A javaslatot a baloldal mellett egyetlen fideszes képviselő, Kovács Zoltán szavazta le, a Fidesz-frakció azóta jelezte, hogy ő tévedésből nyomott nemet.)

- Kihirdették az Európai Közjogi Szervezetet létrehozó egyezményt, és az ENSZ Gyermekalapjával között megállapodást is.

- Döntöttek arról is, hogy az állami vezetői juttatásokat csökkentik. A módosítás célja, hogy a kormányzati irányítás vagy felügyelet alatt álló szervek vezetőinek juttatásai ne valamely állami vezető juttatásához igazodjanak, hanem a kabinet saját hatáskörben szabályozhassa azokat. Pontosították a miniszterelnöki megbízottakra vonatkozó passzust is: ők így a legfeljebb államtitkári illetménynek megfelelő összegű díjazás mellett kormányrendeletben meghatározott juttatásokra lesznek jogosultak.

- Szavaztak az e-kártya bevezetését megalapozó törvényekről. Az új okmányt - ami összevonja a személyi igazolványt, a lakcímkártyát, az adókártyát, a TB-kártyát és az útlevelet, kibővíthető közlekedési kedvezmények igénybe vételére jogosító kártyákkal és akár diákigazolványként is funkcionálhat - felmenő rendszerben vezetik be idén.

- Átírták az Országgyűlésről szóló törvényt. A továbbiakban a független képviselőkkel azonos működési és ellátási juttatásokra jogosultak a nemzetiségi szószólók. Új elem, hogy az üzemanyagkártyával felhasználható összeg mértékéig helyközi közösségi közlekedési jegyet vagy bérletet, helyi bérletet is lehet vásárolni. A módosítás kizárja, hogy párt tulajdonában vagy vagyonkezelésében lévő ingatlanra irodahasználati támogatást lehessen felvenni, a képviselőcsoportok pedig a működésükhöz felhasználható különböző keretek maradványait cikluson átívelően is felhasználhatják.

- Voksoltak az elektronikus hírközlés infrastruktúra-feljesztéséről. Az uniós célkitűzés szerint 2020-ig kell minden lakosnak elérhetővé tenni a szélessávú internetkapcsolatot, a kormány azonban azt tűzte célul, hogy ez már 2018-ra megvalósuljon.

- Módosították az egyesülési törvényt: ezután a helyileg illetékes önkormányzat jelölhet ki egy gazdasági társaságot az alapítói jogok gyakorlására, ha a közhasznú alapítvány alapítói nem lelhetőek fel.

- Változnak a házi segítségnyújtást érintő szabályok: a gondozottak a jövőben célzottabb szolgáltatásokat kapnak és erősödik az állami szerepvállalás a nagyobb ellátási szükséglettel rendelkező érintettek felé. A parlament azt is kimondta, hogy családsegítés és gyermekjóléti szolgáltatás 2016. január 1-jétől kizárólag egy szolgáltató keretében működtethető. Ezzel létrejönnek majd a család- és gyermekjóléti központok. Több, jelenleg pályázati úton finanszírozott szolgáltatás a hosszú távú fenntarthatóság érdekében visszakerül a normatív állami támogatási rendszerbe. Ezek közé tartoznak az úgynevezett támogató szolgáltatások, a közösségi ellátások, valamint az utcai szociális munka.

- Új egészségügyi törvényt is meghoztak. Az alapellátás továbbra is önkormányzati feladat marad. Előírjtk a kollegiális szakmai vezető intézményének újbóli bevezetését a háziorvosok, a házi gyermekorvosok és az alapellátást nyújtó fogorvosok esetében járásokhoz igazítottan, valamint megyei és országos szinten. A törvény kitér a területi ellátási kötelezettség (tek) nélküli háziorvosokra is, akik kiegészítő díjazásra jogosultak, azonban úgy rendelkezik, hogy a tek nélküli szolgáltatókra vonatkozó kedvezményeket és azok feltételeit kormányrendeletben indokolt szabályozni. A törvény lehetőséget biztosít a jövőben arra, hogy ha a háziorvos, házi gyermekorvos, az alapellátást nyújtó fogorvos a meglévő szakképesítésén kívül egyéb szakorvosi vizsgával is rendelkezik, akkor az egészségbiztosítóval arra is finanszírozási szerződést köthet, amennyiben azt kezdeményezi.

- Elkészült az online szerencsejáték törvénye is - ezzel tették lehetővé, hogy online kaszinót csak olyanok üzemeltethessenek, akiknek Magyarországon van kaszinójuk. Online sportfogadást kizárólag a Szerencsejáték Zrt. szervezhet. Ez alól kivétel a lóverseny, ahol kizárólag a százszázalékos állami tulajdonban lévő Magyar Lóversenyfogadást Szervező Kft. végezheti a távszerencsejáték-szervezést.

- Szintén ma szavaztak felsőoktatási törvényekről: az egyetemen kívül létrejöhet új intézményi kategóriaként az alkalmazott tudományok egyeteme, több helyen lehetnek közösségi képzőközpontok, megjelenik a hallgatók kompetenciamérése, bevezetik a mesteroktató kategóriát, valamint változnak a hallgatói átsorolás feltételei is.

- Módosították a sporttörvényt - ebben lehetővé tették, hogy az amatőr sportolók a jelenlegi évenkénti szerződéseik helyett hosszú távú kontraktusokat kössenek, ezzel is csökkentve a szövetségeik bürokratikus terheit.

- Döntöttek a nemzeti akkreditálás rendszerének átalakításáról: a parlament a jövő évtől megszüntette a Nemzeti Akkreditáló Testületet, amelynek munkáját az állam veszi át. Felhatalmazták a kormányt, hogy jelölje ki az új akkreditáló szervet, amely dönthet különböző termékek forgalmazásának engedélyezéséről.

- Ezek után visszatértek a sportra: a 2017-es vizes vb-hez kapcsolódva újabb törvénymódosítást fogadtak el. A vb-rekészülő, összesen 14 ezer nézőt befogadó ideiglenes lelátóra vonatkozó szabályokat írták át. Ez alapján a létesítmény legfeljebb 50 méter magas lehet, elkészítéséhez pedig nem lesz szükség építésügyi hatósági engedélyre, az ideiglenes lelátó tűzvédelmi szabályait ugyanakkor később rendeletben határozhatják meg.

- A szavazások végén döntöttek az információszabadság törvényéről, ami más olvasatban épp az információszabadságot korlátozza: ez a javaslat teszi fizetőssé a közérdekű adatigénylést.

- Miután ezen túljutottak, elfogadták az ombudsman, valamint az Állami Számvevőszék 2014-es beszámolóját is.

- A nap utolsó szavazásai közt az MNB-be választottak felügyelőbizottsági elnököt és tagokat, valamint a Monetáris Tanácsba új tagot. A testületet a fideszes Papcsák Ferenc vezeti, a parlament gazdasági bizottsága korábban a Fidesz (Madarász László), a KDNP (Szényei Gábor András), valamint a Jobbik (Nyikos László) jelöltjét támogatta a felügyelőbizottsági tagságra. A Monetáris Tanács új tagjának Báger Gusztávot választották meg.

Az eskütételek után egy órán át interpellációkat hallgathatunk, majd aki csak gombot nyomni ment be, meg is kezdheti a nyári szünetet. A többiek előbb az azonnali kérdéseken, majd a kérdéseken esnek át. Végül a szocialisták sikeres aláírásgyűjtése után két MSZP-s törvényjavaslat általános vitáját tarthatták volna meg, ám a Fidesz javaslatára ezeket levették a mai napirendről: előbb a Btk. embercsempészettel kapcsolatos szigorításáról, majd az idei költségvetés átírásáról tartottak volna vitát. A kellő számú ellenzéki aláírás összegyűjtése után ezeket fel kellett venni a napirendre, ám annyit megszavazhatott a többség, hogy ne ma tárgyalják ezeket - vagyis így legkorábban az ősszel vitázhatnak ezekről a képviselők.

Szél Bernadett (LMP) arról beszélt napirend előtt: a 2016-os költségvetésben 500 milliárd forintot dobtak ki az ablakon, miközben a bérrendezést nem oldották meg. Az LMP képviselői ezen a ponton nagy papírokat tartottak fel, rajtuk olyan feliratokkal, mint "kivándorolni kényszerülő százezrek", vagy "közszféra dolgozói, óvodai, iskolai dolgozók, köztisztviselők", mire Kövér László megvonta tőle a szót.

A kerítésépítés vitája előtt már Harrach Péter, a jobbikos Z. Kárpát Dániel és a Fideszből Rogán Antal is a bevándorlásról beszélt - mindhárman nagyobb szigort kértek. Rogán elemezte a görög helyzetet is: szerinte "a görögök elutasították az IMF-féle válságkezelést, de (...) ilyen népszavazás Magyarországon is volt, 2010 áprilisában". A görögök sokáig mindent megcsináltak, amit az IMF kért, Magyarország nem - folytatta. Ehhez kapcsolódott Szijjártó Péter is: a külgazdasági és külügyminiszter néhány mondatban lerendezte a görög helyzetet, majd a válasza további perceiben a magyar gazdaság teljesítményét dicsérte. -->