Parlament: lefolyt a késő esti, elrejtett vita Varga megszorításairól

Képviselő- és sajtóbarátnak aligha nevezhető az időpont, amikor a parlamentben lefolyt a legújabb megszorító csomag általános vitája. Már este hét óra után jártunk, amikor megindult a vita, és negyed tizenegy körül ért csak véget.

Volt pedig mire figyelni. A kormány - arra hivatkozva, hogy nem szabad visszakerülni a túlzottdeficit-eljárás hatálya alá - kezdeményezte a pénzügyi tranzakciós illeték módosítását. Eddig 0,3 százalék volt az illeték mértéke, ez 0,6 lesz, és megszűnik a 6000 forintos felső limit is. A számlák közti utalásnál a 0,2 százalékos mérték 0,3-ra nő. A 6000 forintos korlát itt megmarad.
 
A távközlési adó módosul: 2 forintról 3 forintra nő a céges vállalkozásokat terhelő adó, a felső korlát 2500-ról 5000 forintra nő. A bányajáradék 12-ről 16 százalékosra nő. Az egészségügyi hozzájárulás 6 százalékos lesz a kamatokra vonatkozó tőkejövedelmek esetében.

A kormányt ezúttal Orbán Gábor államtitkár képviselte a vitában. Igaz, szerinte nagy baj nincsen az új csomaggal - mint mondta, az ellenzék "elég nagy feneket kerít neki ahhoz képest, hogy a paraméterek utólagos igazításáról van szó". A fideszes Ékes József azzal indokolta a megszorítások szükségességét: “tisztelt képviselőtársaim, 2002-2009 között államadósság mértéke hatalmas, infláció mértéke hatalmas, költségvetési hiány mértéke hatalmas”. Szerinte ha az EU kegyesebb Magyarországgal és már korábban döntött volna a deficiteljárás megszüntetéséről, nem lett volna szükséges mindaz, ami most történik.

Az ellenzék sokáig azt sem volt hajlandó elismerni, hogy az esti vita jogszerű - jó másfél órán át szinte csakis arról volt szó, hogy a Költségvetési Tanács véleményének közzététele nélkül szabad-e vitát folytatni a büdzsé módosításáról. Végül ezen továbbléptek és érdemi vita is kezdődhetett. A legtöbb kritika arról szólt, hogy mi szükség van egyáltalán egy ekkora megszorításra, illetve hogy a kormány miért nem mond pontos számot, mekkora eredményt vár ettől. Számtalan vád érte a kormányt amiatt is, mert idén már ötödször kell módosítani a költségvetést - persze időarányosan ezzel még mindig elmaradnak a tavalyi, tucatnyinál is több módosítástól -, az MSZP-s Gúr Nándor ezt egyszerűen kormányzati impotenciának nevezte. Azt sem hagyták szó nélkül, hogy a javaslatot, amelyet ma tárgyalnak, csupán a délelőtt ismerhették meg, addig még csak sejtése sem lehetett senkinek, hogy ilyen terv egyáltalán létezik.

Több mint ezer állami ingatlant kaphatnak meg ingyenesen önkormányzatok

Több mint ezer használaton kívüli ingatlant ad át az állam ingyenesen az önkormányzatoknak - ez volt az este két zárószavazásának egyik témája. Erről az év végéig kell szerződést kötniük a helyhatóságoknak a Magyar Nemzeti Vagyonkezelővel. A térítésmentes átadás feltétele, hogy az önkormányzatoknak tizenöt éven át kötelező feladataikra kell használniuk az ingatlanokat, önként vállalt feladatokra pedig csak kérelem esetén, egyedi elbírálás alapján használhatják.

Elfogadták Recsk, Auschwitz és a Terror Háza iskolai látogatásáról szóló javaslatokat

Az Országgyűlés elfogadta a recski és az auschwitz-birkenaui emlékhely, valamint a Terror Háza iskolai látogatásáról szóló határozati javaslatokat.
Az elfogadott határozatok közül a szocialista képviselőké arra kéri fel a kormányt: augusztus végéig gondoskodjon arról, hogy a kerettanterv ajánlásként írja elő minden köznevelési intézményben tanuló fiatal számára az auschwitz-birkenaui haláltábor helyén létrehozott emlékhely és múzeum, továbbá a Holokauszt Emlékközpont vagy a korszak más, jelentős hazai emlékhelyének meglátogatását. A Terror Háza Múzeum meglátogatására KDNP-s képviselők nyújtottak be javaslatot. Ez szintén a kormányt kéri fel arra: gondoskodjon róla, hogy a Terror Háza felkeresését ajánlásként írják elő az általános és középiskolák tanulóinak. Ebben az esetben a parlament felkérte a kormányt, hogy a látogatást szervező iskola teljes költségtérítésre legyen jogosult - Auschwitz esetében ilyen támogatást nem kapnak az iskolák. A recski Nemzeti Emlékpark iskolai felkeresését célzó javaslatot jobbikos képviselők terjesztették elő. E szerint a kormánynak kell gondoskodnia arról az ajánlásról, hogy minden közoktatásban tanuló diák egyszer, kötelező iskolai foglalkozás keretében eljusson a recski emlékhelyre. Ebben az esetben a parlament az iskoláknak járó részleges költségtérítésről döntött.

Árvíz, oktatásügy és közbiztonság napirend előtt

A nap első felszólalásában Orbán Viktor az árvízi védekezésről számolt be. A miniszterelnök nem meglepő módon az összefogást dicsérte. "Újra van öntudat és van elszánás az országban" - mondta Orbán, aki szerint "ennek az árvíznek az igazi leckéje, hogy Magyarország megmutatta az igazi arcát, megmutattuk, milyen nemzet a mienk".

Az előző napok sablonját pontosan követő Orbán-beszéd utáni reakciókban többen már elkezdtek politizálni is - Balczó Zoltán a Jobbikból azt fejtegette, hogy felül kell vizsgálni a dunai vízlépcsők ügyét, Harrach Péter a mobilgátak építése mellett állt ki, Rogán Antal pedig hosszasan támadta azokat, akik szerint baj, ha a miniszterelnök sokat van kint a gátakon. Épp Mesterházy Attila volt az egyetlen, aki a felszólalásában nem foglalkozott semmi ilyesmivel, szinte szóról szóra megismételve Orbán mondandóját csupán köszönetet mondott a védekezésben részt vevőknek.

A békés téma után komolyabbra váltott a vita. Hiller István (MSZP) saját napirend előttijében Hoffmann Rózsával csapott össze: a volt oktatási miniszter szerint ami a most véget érő tanévben történt, az egy régmúlt kor oktatáspolitikájának visszatérése, az államtitkár pedig azzal válaszolt, hogy a diákok sikeresen teljesítenek, az pedig a sokszínűséget jelenti szerinte, hogy az iskolák az oktatás tíz százalékában maguk határozhatják meg a tantervüket. Hoppál Péter Fidesz-szóvivő a rezsicsökkentés kapcsán Bajnai Gordont támadta, majd egészen odáig is eljutott, hogy az MSZP az áfacsökkentésért csak azért gyűjt aláírásokat, hogy megszerezzék az emberek személyes adatait, és nem tudni, nem, adják-e át Bajnainak az adatokat. A jobbikos Mirkóczki Ádám a közbiztonságot választotta napirend előtti témának, ő azt kérte, hogy legyenek önfenntartó börtönök és több rendőr - Kontrát Károly államtitkár a rendőrök árvízi védekezési munkájával példázta, hogy miért látja jónak a helyzetet.

Pálffy István napirend előtti felszólalását a megírása óta felülírta az élet, de a KDNP-s képviselő erről kevés tudomást vett. Arról beszélt ugyanis, hogy ideje lassan elgondolkozni azon, a túlzottdeficit-eljárás után kitáguló gazdasági mozgástérben mire költene többet a kormány, "mit kezdjünk azzal a nemzetközi mozgástérrel, amit a magyar kormány és a magyar emberek együtt teremtettek meg az elmúlt három évben”. Varga Mihály három órával korábban jelentette be újabb megszorító csomagját, épp arra hivatkozva, hogy a deficiteljárás várható vége után sem lehet lazítani, nem szabad visszakerülni oda.

A napirendi módosítások közt a legfontosabb az, hogy a ma délelőtt bejelentett újabb megszorító csomag vitája már ma megkezdődött - ez tart jelenleg is. Az eredeti terv szerint pénteken elkezdődött volna a nyári szünet a parlamentben, de most még a jövő hétre is kitolták a munkát. A ma délutáni szavazások közt igazán nagy voksolásokra még nem kell felkészülni, a legtöbb fontos döntés pénteken következik.

Magyar Zoltán (Jobbik) a földtörvény-javaslatot bírálva azt mondta: a megválasztott kétharmad nem védi meg a másik egyharmad földjét, hanem átengedi azt egyes érdekeltségi köröknek. Miért hív kicsiknek a Fidesz 1700 hektáros gazdaságokat? - tette fel a kérdést, bírálva, nincs maximalizálva, hogy egy személynek hány érdekeltsége lehet, és foglalkoztatási kötelezettséget sem tartalmaz a földtörvényjavaslat. Szerinte hat érdekeltség visz el több tízmilliárd forintot, a kormány pedig csak a maffiacsaládokkal őszinte. Budai Gyula agrárállamtitkár visszautasította, hogy a kormány átjátszaná a földeket, és azt mondta: az elmúlt húsz évben egyetlen politikai párt sem tett annyit a magyar föld érdekében, mint ez a kormány. Bírálta a Jobbikot, mert szerinte konkrétumok nélkül fogalmaznak meg kritikát.

Gúr Nándor (MSZP) arról interpellált: a kormány a dohánypiachoz hasonlóan most a felszámolói piacot osztja újra, "nem számítanak azok, akik eddig ezen a területen dolgoztak". Bár korábban pályázatot hirdettek - emlékeztetett -, később azt visszavonták, szerinte azért, mert nem volt elég fideszes jelentkező. Miért kell ilyen trafikos módszereket alkalmazni a felszámolók kiválasztásánál, és miért a szubjektív elemek döntenek - kérdezte. Rétvári Bence úgy válaszolt: ami például a Hajdú-Bét ügyben történt, nem azt mutatja, hogy a legtisztességesebb emberek végezték a felszámolásokat. Szerinte nem visszaélésekről, hanem a cégek talpra állításáról kellene szólni a felszámolásokról szóló híreknek.

A nap hátralévő részében, már jócskán a késő estébe csúszva, megkezdődött a vita a közszolgálati tisztségviselőkről szóló törvény módosításáról. A javaslat amiatt érdekes, mert eredetileg ennek a részletes vitája lett volna a keddi ülésnap egyetlen napirendi pontja, csak emiatt hívták volna össze az ülést keddre is, mégpedig úgy, hogy a részletes vitára bocsátás miatt az összes képviselőnek ott is kellett volna lennie. A javaslat a jegyzői poszt betöltésének alkalmassági követelményeit változtatja meg - a különös tárgyalási rendből az ellenzék azt a következtetést szűrte le, hogy jön a Lex Valaki, egy egyelőre beazonosíthatatlan személyre próbálnák szabni a követelményeket. A szocialisták Balatonalmádit fedezték fel olyan helyként, amelynek régóta nincs jegyzője, és amihez közel élnek a javaslat benyújtói. A fideszes válasz erre annyi volt, hogy a tartalommal kéne foglalkozni, nem azzal, hogy ki jár vele jól.

Magyar Zoltán (Jobbik) a földtörvény-javaslatot bírálva azt mondta: a megválasztott kétharmad nem védi meg a másik egyharmad földjét, hanem átengedi azt egyes érdekeltségi köröknek. Miért hív kicsiknek a Fidesz 1700 hektáros gazdaságokat? - tette fel a kérdést, bírálva, nincs maximalizálva, hogy egy személynek hány érdekeltsége lehet, és foglalkoztatási kötelezettséget sem tartalmaz a földtörvényjavaslat. Szerinte hat érdekeltség visz el több tízmilliárd forintot, a kormány pedig csak a maffiacsaládokkal őszinte. Budai Gyula agrárállamtitkár visszautasította, hogy a kormány átjátszaná a földeket, és azt mondta: az elmúlt húsz évben egyetlen politikai párt sem tett annyit a magyar föld érdekében, mint ez a kormány. Bírálta a Jobbikot, mert szerinte konkrétumok nélkül fogalmaznak meg kritikát.

Gúr Nándor (MSZP) arról interpellált: a kormány a dohánypiachoz hasonlóan most a felszámolói piacot osztja újra, "nem számítanak azok, akik eddig ezen a területen dolgoztak". Bár korábban pályázatot hirdettek - emlékeztetett -, később azt visszavonták, szerinte azért, mert nem volt elég fideszes jelentkező. Miért kell ilyen trafikos módszereket alkalmazni a felszámolók kiválasztásánál, és miért a szubjektív elemek döntenek - kérdezte. Rétvári Bence úgy válaszolt: ami például a Hajdú-Bét ügyben történt, nem azt mutatja, hogy a legtisztességesebb emberek végezték a felszámolásokat. Szerinte nem visszaélésekről, hanem a cégek talpra állításáról kellene szólni a felszámolásokról szóló híreknek. Orbán nem szólna bele Vitézy Dávid fizetésébe Vannak alkotmányos szabályok, amelyeket még a miniszterelnöknek is tiszteletben kell tartania - mondta Orbán Viktor arra az azonnali kérdésre válaszolva, miért keres Vitézy Dávid többet nála. Mint elmondta, azt nem rajta kell számonkérni, hogy egy önkormányzat milyen döntéseket hoz, abba nem szólhat bele a kormányfő sem. Ha a Jobbik szerint Vitézy magas fizetése probléma - ami "lehet, hogy jó helyzetértékelés" Orbán szerint - akkor forduljanak a Fővárosi Közgyűléshez. A jobbikos Volner János erre azt mondta: a Fidesz kormányra kerülése után a BKV-nál is 98 százalékos extra adót vetett ki. Orbán úgy felelt erre, hogy azt a végkielégítésekre vetették ki, nem a fizetésekre, tehát nem lehet mondani, hogy korábbi lépéseikkel ellentétesen cselekednének most. -->