Szétforgácsolt EU-csúcs

Az eredeti „forró” témák helyett a franciaországi romaügyek miatt keletkezett feszültség vonta el a résztvevők figyelmének jelentős részét a tegnapi informális uniós csúcson. Pedig a vitás kérdések száma, illetve a döntéshozatal megrekedése már a romaügyek előtt is súlyos mértéket öltött. Lapzártánkig mindössze a Dél-Koreával kötendő szabad kereskedelmi egyezmény jóváhagyása volt az egyetlen kézzelfogható eredménye az összejövetelnek.

A csúcsot eredetileg azért övezte nagy várakozás, mert ekkorra ígérte Herman Van Rompuy, az Európai Tanács elnöke, hogy szóbeli jelentés formájában tájékoztatja a tagállamokat az EU új költségvetési ellenőrző rendszerét tervező munkacsoport (Task Force) eredményeiről. A beszámoló szóbelisége is jelzi, mennyire óvatosan próbál Van Rompuy lavírozni a már amúgy is megosztott tagállamok és az Európai Bizottság között. Ráadásul utóbbi érzékenységére is figyelemmel kell lenni, tekintettel arra, hogy eredetileg a brüsszeli testület „előjoga” a kezdeményezés az EU-ban, és a Task Force időszakos testületként így a rendes ügymenet megzavarója lehet.

A lényegi vitapontok, vagyis a túlköltekező tagállamok uniós szankcionálásának módja körül azonban ha lehet, még reménytelenebb az előrejutás a mély ellentétek miatt. A két korábban felvetett büntetési javaslat, vagy-is a szavazati jog felfüggesztése, illetve az uniós támogatások megvonása egyaránt az alapszerződés módosítását tenné szükségessé. A tagállamok közötti nézeteltérések miatt azonban igen kicsi az esélye, hogy sikerülne valamelyiket megszavaztatni, ráadásul még siker esetén is hoszszadalmas és fárasztó folyamatot jelentene a módosítás.

A csúcsot megelőzően Van Rompuy és az unió külügyi főképviselője, Catherine Ashton között is vita alakult ki. A gazdaságpolitikai kérdésekben várható helybenjárás miatt ugyanis sokan arra készültek, hogy a csúcson részt vevő állam- és kormányfők, valamint külügyminiszterek az EU külső partnereivel, az ENSZ-szel, a G20-szal és az IMF-fel folytatandó együttműködésről tudnak majd tárgyalni. Ashton szerint viszont ehhez nem készítették elő kellőképpen a terepet a külügyi tárcavezetők, és Van Rompuy csapata sem tud eléggé lépést tartani a külkapcsolatok alakulásával – mutat rá az EurActiv. Lehet azonban, hogy ez nem az apparátus, mint inkább az időzítés problémája. Ahogy egy uniós diplomata fogalmazott: egyáltalán nem biztos, hogy az évi négy uniós csúcson kívül extra informális öszszejövetelekre is szükségünk van. JK

Botrány a romaügyek miatt

Indulatos vitába torkollott tegnap a romaügyek körüli feszültség Nicolas Sarkozy francia államfő és José Manuel Barroso európai bizottsági elnök között. Sarkozy továbbra is kitartott a mellett, hogy Viviane Reding igazságügyi biztos „megsértette” Franciaországot, amikor második világháborús időkkel állította párhuzamba a romák Romániába történő hazatoloncolását. Barroso igyekezett megvédeni beosztottja lépését, jóllehet a hangnemmel kapcsolatban ő is fenntartásának adott hangot.

Sarkozy kikérte magának ezenfelül, hogy Brüsszel jogsértési eljárás indítását fontolgatja a romák hazareptetése miatt. A francia elnök komoly ellenszenvet váltott ki lépésével számos uniós vezetőből, a luxemburgi Redinggel folytatott nyilatkozatcsata pedig a két szomszéd viszonyára is árnyékot vetett. VG