Szijjártó: beneveztünk a szövetségkötési versenybe

A Miniszterelnökség külügyi és külgazdasági államtitkára kiemelte: e tényezőkből indult ki a magyar külgazdasági stratégia, amelynek része a keleti nyitás, és a benevezés a szövetségkötési versenybe. A vetélytársak már korábban megkezdték ezt a stratégiát.

Négy pillére van a keleti nyitásnak: a Távol-Kelet, az arab országok, a Nyugat-Balkán, valamint a Kaukázus. Ezt a négy pillért kiegészítettük az afrikai jelenlét erősítésével - mondta Szijjártó Péter. Afrika növekvő gazdasággal piacokkal rendelkezik. A nigériai nagykövetséget újranyitják, hogy fokozzák a jelenlétet a szubszaharai térségben. Dél-Amerikában is erősítik a külképviseleti jelenlétet. 

A kivitel 76 százaléka az EU-ba, 12,6 százaléka az EU-n kívüli európai országokba, míg 11,9 Európán kívülre irányul jelenleg. Öt éven belül egyharmadra növelnék az Európán kívüli exportot. A magyar kkv-k jelenleg a magyar munkavállalók 75 százalékát foglalkoztatják, de csak az export 20 százalékát adják. Ezt is növelné jelentősen a kormányzat. Ezen belül az exportban is emelnék a magyar kkv-k arányát, amely jelenleg 12 százalék.

A magyar export erősítését szolgálja a gazdasági vegyesbizottságok tevékenységének fokozása, a kereskedőházak létrehozása, valamint a beszállítói programok és a kötött segélyhitelek rendszerének használata. Három kereskedőház (Baku, Moszkva, Asztana) állt fel már. Júliusban nyitjuk meg Pekingben a kereskedőházat, ezt egy magyar és egy kínai cég hozza létre közösen. Rijádban lesz idén ősszel az arab-magyar üzleti fórum második felvonása, ekkor nyílhat egy kereskedőház Szaúd-Arábiában is.

Stratégiai együttműködési megállapodásokról elmondta: azok kitérnek a beszállítói együttműködésre. Ezek a nagy nemzetközi cégek döntően exportra termelnek, így azok segíthetik a magyar cégek külpiaci terjeszkedését is. Az Audi 450 milliárd forintot fizet ki magyar beszállítóknak évente, ez komoly bevétel a magyar kkv-k számára. A Suzuki 70-80 magyar beszállítóval dolgozik, ez a beszállítóinak harmada. A világ húsz elsőkörös autóipari beszállítójából 16 itt van Magyarországon. Ez a Daimler és az Audi itteni beruházásinak köszönhető.

A kötött segélyhitel rendszeréről elmondta: három vietnámi projekt fut jelenleg. Javaslat készül arra, hogy az afrikai jelenlét erősítésénél is felhasználják a kötött segélyhitel rendszerét.

Eximbank

A tavalyi stratégiaváltást követően idénre megteremtették a lehetőségét annak, hogy jelentős expanzió legyen az exportfinanszírozásban – mondta Nátrán Roland, az Eximbank vezérigazgatója a konferencián. Kiemelte: az Eximbank gazdaságpolitikai eszközrendszerré vált, ezért más rendszerben kell dolgoznia.

Tavaly nyár eleji 196-ról 270 milliárd forintra nőtt az Eximbank mérlegfőösszege. A hitelállomány pedig 30 százalékkal növekedett egy év alatt. Több mint 200 milliárd forint hitelt folyósított a bank az év első öt hónapjában, ami példa nélküli a magyar vállalatfinanszírozási piacon.

A refinanszírozásról elmondta: az Eximbank kereskedelmi banki partnerei között számos pénzintézet található, 400 millió euró a jelenlegi kerete ennek az együttműködésnek, ami tovább emelkedhet.

Kárpát Régió Üzleti Hálózat

A következő évtizedben a kelet-közép-európai régió lesz a legdinamikusabban fejlődő európai térség, amelynek közepén helyezkedik el a kárpát-medencei régió - mondta Radetzky Jenő, a Kárpát Régió Üzleti Hálózat vezérigazgatója a konferencián. Ezt a potenciált pedig ki kell használnia a magyar külgazdaságnak. A magyar aktívum az utóbbi években évente 8-10 százalékkal növekszik a kárpát-medencei országokkal szemben. 2012-ben 5,8 milliárd euró többletünk volt a kárpát-medencei régióban. Külgazdasági szempontból ez a térség növekvő, itt lehetne a leggyorsabban a kkv-k exportpiacát bővíteni. Az Oroszországgal szembeni 3,8 milliárd eurós deficittel szemben ebben a térségben megtermelt többlet nyújtja a fedezetet. Különleges magyar érdek, hogy a kisvállalkozói körből váljanak ki az arra alkalmasak cégek, és legyenek erős nemzeti nagyvállalatok, majd aztán regionális nagyvállalatok.

A Kárpát Régió Üzleti Hálózatnak a magyarországi központon kívül 11 irodája van a határon túli magyar területeken. Feladatuk, hogy a magyar gazdasági jelenlétet erősítse a térségben. A hálózat szorosan együttműködik a HITA-val és az Eximbankkal.

Citibank - az árfolyamkockázat fedezése

Az árfolyamkockázat az export külső kockázatainak egyike, mely adottságként kezelendő mondta Moczó Melinda, a Citibank Treasury osztályának értékesítési vezetője. Ez egy olyan üzleti kockázat, amely közvetlen hatással van a vállalkozás eredményességére, de kezelhető megfelelő kockázatkezelési technikákkal. A bank már az első lépéseknél segítséget tud nyújtani a vállalatoknak. A Citibank például rendszeresen tart előadásokat és szemináriumokat, amelyek keretében az ügyfelek megismerhetik a fedezési politika kialakításának alapelveit. A határidős ügylet a leggyakrabban alkalmazott és legegyszerűbb fedezeti eszköz.

Exportőr Kooperáció

A külpiacra lépésben számos szolgáltatás áll az exportőr cégek számára, amiről külön kerekasztal-beszélgetést tartottak a konferencián. A cégek által igénybe vehető lehetőségektől az Export Kooperáció társulás képviseletében az M27 ABSOLVO, a Coface Hungary; illetve a Próbakő Kommunikáció szakértői beszéltek.

Elmondták: külpiacra lépés előtt érdemes felmérni több szempontot is, mint például az adott célországok kulturális, gazdasági, kockázati hátterét vagy fogyasztási szokását. R. Nagy András, a Próbakő Kommunikáció ügyvezetője példaként említette, hogy számos országban hazánkkal ellentétben nem a televízió a fő hirdetési platform a cégek számára, amit figyelembe kell venni a reklámkampányoknál.

Kárpáti Gábor, a Coface Hungary ország igazgatója kiemelte: a vevőfizetési problémák kockázatkezelésének költsége elenyésző ahhoz képest, hogy mennyit veszíthet egy cég, ha rosszul választ partnert a külpiacon. Gyurácz Németh Iván, az M27 ABSOLVO partnere, exportszakértője szerint átlagosan néhány százmillió forintos árbevétel esetén már lehet tervezni a külpiacra lépést egy adott cégnek. Egyetértettek abban, hogy a külpiacra lépésnél alap az, hogy jó, eladható terméke legyen egy adott cégnek, de kiemelték a marketingeszközök használatának fontosságát is.

Gyakorlati tapasztalatok

Az exportőr cégek konkrét tapasztalatairól külön kerekasztal-beszélgetést tartottak a konferencián, amelyen Tesco Magyarország, a BauTrans, a Tesco Consulting és a Fémalk Zrt. vezetői vettek részt. A BauTrans logisztikai fuvarozó cég igazgatója, Papp Zoltán elmondta: az EU-n belül szűkülő piac miatt az EU-n kívüli térségek felé nyitott a cég az utóbbi időben, így például nemrégiben kazahsztáni, mongóliai, líbiai lehetőségekről tárgyaltak.

„Valójában keleti újranyitásról kell beszélni, hiszen Magyarországnak óriási referenciája van az 1990-es évek előtti időkből” – mondta Tesco Consulting külkereskedelmi szolgáltató cég igazgatója, Pados László. Sándor József, az autóipari beszállító Fémalk Zrt. vezérigazgatója elmondta: a rendszerváltás idején kényszerből kezdtek el exportálni a hazai cégek, miután a magyarországi ipar összezsugorodott. Szerinte jelenleg is kényszer az export, mert a hazai nagyvállalatoknak továbbra sincs felvevőképes kapacitásuk az általuk gyártott termékekre. Kisgergely Dániel, a Tesco Magyarország regionális kereskedelmi vezetője elmondta: a hazai Tesco beszállítóinak több mint 80 százaléka magyar cég. Közölte: a Tesco beszállítói fórumokat indított a kkv-knak, illetve szakmai segítséget ad azoknak a vállalkozásoknak, amelyek beszállítóvá szeretnének válni.

„Bukásra áll a magyar gazdaság függetlenségi harca, a függés a nemzetközi tőkétől a jövőben még nagyobb lesz” – mondta Raskó György, Magyar Külgazdasági Szövetség társelnöke. Kiemelte: tavaly az összese nemzetgazdasági export 80 milliárd euró volt, ennek mintegy 70 százalékát külföldi tulajdonú vállalkozások adták.