BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Tavares-válasz, takarékok, egyházak - erről szavaztak ma a Parlamentben

Véget ért a rendkívüli nyári ülésszak utolsó parlamenti ülése. Az utolsó napon még hosszas szavazáson estek túl a képviselők. Elfogadták a Tavares-jelentés elítélését, átrajzolták több választókörzet határait, és döntöttek azokról törvényről is, amelyet Áder János egyszer már visszaküldött. A takarékszövetkezeti és az egyházügyi törvény is sok kritikát kapott, jelentős változás mégsincs a visszadobott szöveghez képest.

Újra elfogadták a takarékszövetkezeti törvényt, amelyet Áder János egyszer már visszaküldött. Ennek a tervezetnek a célja elvileg a takarékszövetkezeti rendszer megerősítése, sok kritika szerint azonban a gyakorlatban az államosítást készítheti elő. A jogszabály egyik legvitatottabb része, hogy annak értelmében az állam többségi tulajdonba kerülne a Takarékbankban a Magyar Postán keresztül, amely 655 millió forintos tőkeemeléssel szerezne részesedést a hitelintézetből. A jelenlegi többségi tulajdonos takarékok nem sokat tehetnek ez ellen, az MFB ugyanis a jogszabály szerint vételi joggal rendelkezik a közgyűlésen a tőkeemelés ellen szavazó, vagy a szavazáson tartózkodó részvényesek tulajdonhányadára. A másik sokak számára megrökönyödést kiváltó pont a kötelező integráció volt. A jogszabály szerint az intézményvédelmi alapot az MFB hozza létre egymilliárd forintos tőkével, amelybe minden szövetkezeti formában működő hitelintézetnek kötelező belépnie, és részvényessé is kell válniuk a TakarékBankban. Azoknak a hitelintézeteknek, amelyek kilépnek, vagy kizárják őket az integrációból, elveszíthetik a működési engedélyüket.

Áder visszaküldte a negyedik alkotmánymódosítással összefüggő törvénycsomagot is, az NMHH átalakítását bírálva, ezt is megszavazták ma újra. A médiahatóság alelnökének a visszadobott törvényszövegben rendeletalkotási jogkört adtak, miután Szalai Annamária halála óta még mindig nem sikerült elnököt választani az NMHH élére. Az eredeti szöveghez képest módosítottak az NMHH-elnökséghez szükséges követelményeken is, már nem várnak el speciális médiaismereteket, elég lesz bármilyen felsőfokú végzettség. Miért zárnánk ki valakit például műszaki végzettséggel - kérdezte Navracsics Tibor a záróvitában, aki szerint egyelőre nincs konkrét jelölt, akire vonatkozhatna a kitétel.

Az egyházügyi törvényt is újraszavazták - az ellenzéki képviselők gúnyainak céltáblája lett mára a javaslat, amit már sokadszor írnak át a benyújtása óta. “Soha többé ne tessék előterjeszteni kodifikációs remekművet, elég lesz megmaradni a szokásos félselejtnél” - utalt Lendvai Ildikó a KDNP-s dicsérő szavakra. Jól jellemzi a vita színvonalát, hogy a legnagyobb felháborodás azt fogadta, amikor a függetlenek közt ülő Szabó Timea parasztvakításnak nevezte a javaslatot, a kormánypártiak szerint pedig ezzel megsértette a magyar parasztságot.

Ez a javaslat vezette be a bevett egyház fogalmát. Miután ugyanis az Alkotmánybíróság nem engedte, hogy a parlament dönthessen arról, mi számítson egyháznak, megadták a jogot minden egyháznak a névhasználatra, ám úgy, hogy külön jogokat csak a bevett egyházak gyakorolhatnának. A törvény miniszteri hatáskörbe utalta a bevett egyházzá kinevezést. A vallási tevékenységet végző szervezetek - amelyek külön jogok nélkül, de használhatják az egyház megnevezést - nyilvántartásba vételét a Fővárosi Törvényszék látja el.

Döntöttek a házbizottság frakcióalapításról szóló határozatáról is. Az indítvány azt teszi lehetővé, hogy az LMP szeptembertől újra frakciót alapíthasson, a PM és a DK azonban ne. Az indoklás nem nevesíti a három pártot, és nem a méretet veszik számításba (a DK nagyobb frakció lenne, mint a másik kettő), hanem azt teszi meg frakcióalapítási kritériumnak, hogy a párt induljon az előző választáson és így jusson be a parlamentbe.

Szavaztak a választókörzetek átrajzolásáról, több fővárosi körzet határait is módosították. A fideszes javaslat azért is lehetett különös, mert arról tegnap szavaztak csak, hogy erre június 30-a helyett július 1-e lehet a határidő.

A Tavares-jelentésre adott válasz eredetileg nem volt ott a mai napirend eredeti tervezetében, de utólag kiegészítették a programot vele, majd meg is szavazták. Az üzenet az: Magyarországot üzleti érdekből támadják, a rezsicsökkentés miatt.

Szavaztak a hulladékgazdálkodási törvényről is - ez teszi lehetővé, hogy az állam jelölje ki, melyik cég végezheti a hulladékkezelést ott, ahol enélkül leállna a rendszer. Elfogadták azt az indítványt is, amellyel lehetőséget teremtettek a Pekingi Magyar Intézet megnyitására.

Varga: nem szükséges most a reklámadó

A költségvetés a nemrégi egyenlegjavító lépések után nem teszi szükségessé a reklámadót - mondta a napirend után Varga Mihály. Nem kizárt mégsem, hogy ősszel mégis bevezetnék a reklámadót, mert ennek a kérdésnek nem csak gazdasági, hanem kulturális szálai is vannak - tette hozzá.

Varga szerint nem az ördögtől való a reklámadó bevezetése. Úgy fogalmazott: azt támogatják, hogy olyan szektorokat is bevonjanak a közteherviselésbe, amelyek eddig nem elég nagy súllyal vettek részt benne, de a kormány most azt mérlegelte, hogy ennek az adónak a bevezetésére szükség van-e vagy nincs.

Egy új képviselő is elkezdte ma reggel a munkát: a fideszes Hidvéghi Balázs, az NGM korábbi helyettes államtitkára ül be a május végén lemondott, KDNP-s Stágel Bence helyére.

Varga szerint nem az ördögtől való a reklámadó bevezetése. Úgy fogalmazott: azt támogatják, hogy olyan szektorokat is bevonjanak a közteherviselésbe, amelyek eddig nem elég nagy súllyal vettek részt benne, de a kormány most azt mérlegelte, hogy ennek az adónak a bevezetésére szükség van-e vagy nincs. -->

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.