Új alkotmány új módosításokkal

Igent mondott az Országgyűlés kormánypárti többsége az új alaptörvényre, amely így 2012-ben lép életbe. Az utolsó módosításokkal több szigorra számíthatnak az önkormányzatok, betiltották a génmódosított élelmiszereket, a politikai szleng pedig a lex Polt elnevezéssel gazdagodott.
A Fidesz–KDNP igen szavazataival, a Jobbik ellenző voksaival szemben, az MSZP és az LMP kivonulása mellett elfogadták a 2012-től hatályos alaptörvényt. Néhány órával a szavazás előtt még 15 kormánypárti módosító indítványt nyújtottak be, így ezekkel is módosult az alkotmány szövege.
Az önkormányzatok nem tehetik meg többé, hogy a rendelethozatalban elszabotálnak törvényi előírásokat – érdekesség, hogy az erről is szóló módosító javaslatot épp egy önkormányzat vezetője, Lázár János hódmezővásárhelyi polgármester nyújtotta be. Mindeddig az államnak nem volt mozgástere, ha egy helyhatóság nem hozott meg olyan rendeletet, amelyre törvény kötelezte volna, a későbbiekben azonban ezt a megyei kormányhivatal vezetője megteheti helyette. Mivel pedig a kormányhivatalok első embereit a miniszterelnök nevezi ki, biztosított, hogy érvényesülni fog a kabinet akarata.
Az is bekerült az alaptörvénybe, hogy az országban tilos lesz a genetikailag módosított növények és állatok előállítása. Ennek a módosításnak a különlegességét az adja, hogy Lázár János még korábban benyújtott egy pontosan ugyanerről szóló indítványt, ám azt a kormánypárton belüli viták után visszavonta.
Az ügyészekre is kiterjesztették a nyugdíjkorhatárról szóló rendelkezést, így már nem csak a bíróknak kell kötelezően viszszavonulniuk, amikor elérik az öregségi nyugdíjhoz kellő életkort. Mind az ügyészek, mind a bírák esetében egy-egy kivétel marad: a legfőbb ügyész és a Kúria – ez lesz a Legfelsőbb Bíróság új elnevezése – elnöke még a nyugdíjkorhatár elérése után is hivatalban maradhat. A változtatás legnagyobb nyertese így Polt Péter legfőbb ügyész, aki 2017-ben éri el a 62 éves korhatárt, a mandátuma viszont 2019-ig szól. Sőt, ha az akkori Országgyűlés nem tudja majd az utódját kétharmados többséggel megválasztani, akkor egészen 70 éves koráig, azaz 2025-ig maradhat a hivatalában.

A TI állásfoglalásában, amelyet a módosító javaslatok benyújtása után tettek közzé, jelezték: az állampolgároknak nem lesz lehetősége arra, hogy az Alkotmánybíróság vizsgálatát kezdeményezzék, ha azt sejtik, hogy egy jogszabályt úgy fogadtak el, hogy a jogalkotót korrumpálták. Aggályosnak tartja a korrupcióellenes szervezet az adatvédelmi biztos intézményének megszüntetését, s azt is, hogy nehezebben hozzáférhetők a közérdekű adatok.

A TI állásfoglalásában, amelyet a módosító javaslatok benyújtása után tettek közzé, jelezték: az állampolgároknak nem lesz lehetősége arra, hogy az Alkotmánybíróság vizsgálatát kezdeményezzék, ha azt sejtik, hogy egy jogszabályt úgy fogadtak el, hogy a jogalkotót korrumpálták. Aggályosnak tartja a korrupcióellenes szervezet az adatvédelmi biztos intézményének megszüntetését, s azt is, hogy nehezebben hozzáférhetők a közérdekű adatok. Buktathat-e kormányt a Fidesz? Komoly jogi vitákat okozhat még az a pontja az alkotmánynak, amely a költségvetés elfogadásához köti a parlament működését. Sokak szerint ez magában hordozza azt a lehetőséget, hogy ha a 2014-es választást nem a Fidesz nyerné, a jelenlegi kormánypárt megbuktassa az utódját.

A költségvetés elfogadásához ugyanis az új alaptörvény szerint már a Költségvetési Tanács, azaz Járai Zsigmond, Domokos László és három év múlva a 2013-ban megválasztott MNB-elnök helyeslése is kell – ha viszont nincs kész a büdzsé, a köztársasági elnök feloszlathatja a parlamentet.

Nem biztos azonban, hogy a képlet ennyire egyszerű. Nem világos ugyanis, hogy ha az Országgyűlés alkotmányellenesen megszavaz egy büdzsét, akkor az elnöknek lenne-e mozgástere, vagy kénytelen lenne aláírni. Nem elhanyagolható a politikai kockázat sem: legalábbis kétséges, hogy egy frissen ellenzékbe szorult párt felvállalná-e az új választást. -->