BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Új örökösödési és családjogi szabályok jönnek - elfogadták az új Ptk-t

Elindult a parlamenti tavasz: Orbán Viktor napirend előtt nagy sikerként értékelte az Európai Unió 2014 és 2020 közti költségvetésének Magyarországra vonatkozó számait. Az első felszólalások közt nagy Fidesz-MSZP számháború folyik, mindkét fél különböző számításokkal igyekszik bizonyítani azt, hogy a saját kormányzása idején kapott többet az ország Brüsszeltől.

Elfogadták az új Polgári törvénykönyvet. Ezzel jelentős változások léptek életbe a pénzügyek több területén is. Az örökösödés az egyik legfontosabb téma volt : a jövőben a végrendeletben elő lehet írni, hogy a vagyonnal rendelkező halála után minden vagyon a vagyonkezelőhöz kerüljön, amely köteles azt az örökös nagykorúságáig kezelni, a hasznot pedig a gyermek, a kedvezményezett javára fordítani. Változtak a vagyonkezelés szabályai is: ezentúl bárki átruházhatja a vagyonának egy meghatározott részét a vagyonkezelőre, aki aztán teljes joggal, a saját tulajdonaként kezeli azt, a nyereséget pedig köteles a szerződésben meghatározott kedvezményezett javára fordítani.

A cégjogot is sokban megváltoztatja az új Ptk. Így például a társaságok tagjaira bízza, hogy milyen széles hatáskört telepítenek e testülethez, a taggyűlés és az ügyvezető közé. Ez a regionális és multinacionális cégek számára lehet fontos, mivel lehetővé teszi, a cégcsoport helyi és külföldi vezetése közötti döntési jogosítványok optimális elosztását.

Az élettársi kapcsolat az utolsó pillanatos módosítókkal kikerült a családjogból. Az élettársi kapcsolatnak lesznek családjogi hatásai, de csak akkor, ha a legalább egy évig fennálló életközösségből gyermek született. Így ez lesz a feltétele annak, hogy a kapcsolat megszűnésekor valaki tartást követeljen korábbi élettársától. Az viszont kikerült az indítványból, hogy az élettárs az örökhagyóval közösen lakott ingatlanon holtig tartó használati jogot örököl, ha kapcsolatuk legalább tíz évig tartott.

Számháború Orbán és az ellenzék közt

A nap első felszólalásaként Orbán Viktor miniszterelnök köszönetet mondott azoknak a kormányzati tisztviselőknek, akik segítettek jó pozíciót kialkudni Brüsszelben az EU 2014-2020 közötti költségvetéséről szóló tárgyaláson. Orbán elmondta: az egy főre jutó nettó támogatás (vagyis a mostani korábbi hétéves EU-költségvetésből eredő támogatás összege Magyarország számára egy főre 660 ezer forint, 2014-től ez 712 ezer forint lesz. Egy főre számítva Magyarország a második helyen végzett a pénzekért folyó versenyben – mondta.

Orbán komoly eredménynek nevezte, hogy sikerült megőrizni a fejlesztésekre nyújtott támogatások 85 százalékos uniós részarányát, holott korábban az Európai Bizottság ezt 75 százalékra akarta csökkenteni. Megmaradt ugyanakkor az a lehetőség, hogy az áfa is elszámoltatható a fejlesztéseknél. Ezek együttesen a miniszterelnök számításai szerint éves szinten 210 milliárd forint megtakarítást jelentenek a költségvetésnek. Szintén sikernek nevezte, hogy nem csökkent az agrártámogatások mértéke, ebben Orbán szerint nagy segítség volt, hogy működött a francia-lengyel-román-magyar tengely.

Kiemelte, négy halmozottan hátrányos régió pedig 1,56 milliárd eurós különtámogatást kap. Aláhúzta, hogy a fiatalok munkanélküliségi problémáinak kezelésére 48 millió eurót kap Magyarország. Orbán közölte, hogy a fejlesztési pénzek 60 százalékát gazdaságfejlesztésre fogja fordítani Magyarország.

Orbán szerint a sikert oka az volt, hogy Magyarország kiállt magáért, az uniós tagállamok pedig elismerték a magyar emberek áldozatvállalását.

Ön pontosan annyit ért el, amennyit elérhetett ezzel a konfrontatív politikával - reagált Mesterházy Attila. Az MSZP elnöke szerint annak tudható pe a sikerpropaganda, hogy az euró árfolyama rosszabb, mint 2005-ben, és a lakosságszám is kisebb most. 2007 és 2013 közt 25 milliárd, most 20,4 milliárd áll csak rendelkezésre.

Az egyik szemem sír, a másik nevet, mert abban igaza van a miniszterelnöknek, hogy még rosszabb is lehetett volna a magyar helyzet - tette hozzá Mesterházy. Az MSZP-elnök szerint az Európai Parlamentben ülő magyar képviselőket kell megkérni arra, hogy az EP-ben növeljék a költségvetés főösszegét. Ebben azonban tévedett: az EP-nek nincs jogosultsága a főösszegen módosítani, csak igent vagy nemet mondhat a büdzsére.

A kormány bevezetné az unortodox matematikát, a 25 milliárdról 20,4 milliárdra csökkenést növekedésnek beállítani elég érdekes szemszög - véli Schiffer András, az LMP frakcióvezetője. Ám szerinte nem is az a lényeg, hogy csökkentek a források, hanem az, hogy mire használják, a Fidesz "hűbéri rendszerének kiépítésére" vagy az ország erősítésére. Az sem mindegy, hogy közfoglalkoztatásra vagy képzésre, díszburkolatokra vagy a helyi gazdaság megerősítésére mennek el a pénzek.

Ha úgy tesszük fel a kérdést, hogy elértünk-e mindent, amit az ország mostani helyzetében el lehet érni, akkor igen a válasz: azt elérték, hogy Magyarországot nem felakasztják, hanem főbelövik - reagált Vona Gábor, a Jobbik elnöke. Pártja ezért népszavazást javasol arról, hogy akarunk-e tagállamok maradni, és akarunk-e az Európai Egyesült Államok útján tovább menni.

Azt kell megnézni, többet kapunk-e az EU-tól, mint amennyit befizetünk - összegzett Rogán Antal Fidesz-frakcióvezető. A kormánynak érdemes volt határozottan kiállnia az elmúlt években a magyar érdekek mellett - tette hozzá.

Magyarország két dolgot tehet most: erősíti pozícióit az EU-ban, emellett pedig jobban odafigyel a keleti nyitásra - véli Harrach Péter KDNP-frakcióvezető.

Orbán válaszában úgy fogalmazott, hogy péntek hajnalban még olyan pillanat is volt, amikor Magyarország egy főre jutó uniós támogatások tekintetében listavezető volt, de később a litvánok egy különalkuval megelőztek minket. De szerinte a magyar pozíció megítélésében ezt a második helyezést kell alapul venni. Mesterházy Attila felvetését elfogadta arról, hogy hívják haza és készítsék fel az Európai Parlament magyar képviselőit az ott várható költségvetési vita előtt.

Az energetikai felvetésekről szólva Orván azt mondta: nem volt tartható, hogy az Oroszországból Magyarországra érkező gáz árát egy orosz és egy német cég alkuja határozza meg. Ezért van szükség az E.on gázüzletágának megvásárlására. Szerinte el kell dönteni, ki támogatja a szuverenitást és ki az idegen államokat. Hozzátette, a kormány célja, hogy minden gáztároló magyar állami tulajdonba kerüljön. Orbán Pakssal kapcsolatban emlékeztetett e 2009-es parlamenti határozatra, amely új blokkok létesítését előkészítő tevékenység megkezdésére ad felhatalmazást a kormánynak. Ezt – mint mondta –, Mesterházy Attila is megszavazta. „Nemzetközi tendert írunk majd ki a bővítésre, de a találgatások, amelyek Paksi Atomerőmű tulajdonrészekről szólnak, hamisak. Magyarországon atomerőmű 100 százalékban magyar állam tulajdonban lesz.”

Vona Gábor felvetésére azt mondta, Magyarország nem tud más olyan kereskedelmi-gazdasági hálózatot kiépíteni, amely helyettesíteni az Európai Uniót, és amely olyan pénzeszközöket biztosítana, mint az EU.

Éhségmenet és rezsicsökkentés napirend előtt

"Volt önöknek három alapvető ígéretük: növekvő gazdaság - másfél százalékos a visszaesés. Új munkahelyek - kevesebb ember dolgozik, mint a válság előtt. Radikális adócsökkentés - megtették, a tehetős rétegeknek" - kritizált napirend előtt az MSZP-s Gúr Nándor. Szintén a gazdaságról beszélt a napirend előtti felszólalások közt Rogán Antal: a Fidesz-frakcióvezető azt vázolta, hogy a rezsicsökkentés hatására egy átlagos magyar család 7500 forintot spórol meg havonta.

A kormánytöbbség elfogadta azt, hogy kivételes sürgős eljárásban még ma este átírhassák a 2013-as költségvetést. A törvényjavaslat az E.On megvásárlására biztosítana lehetőséget az államnak. A vételár 875 millió eurónak megfelelő forint, valamint további maximum 90 milliárd forint lehet. A képviselőknek nem sok idejük lesz foglalkozni a javaslattal: a módosító indítványokat délután háromnegyed hatig lehet csak benyújtani.

Több százezer gyerek éhezik - mondta interpellációjában az MSZP-s Nyakó István. Sokan külföldre menekülnek, Szerinte a bajok fő okai az egykulcsocs adó, a munka törvénykönyve, valamint a rokkantsági segélyek mostani szabályozása. Czomba Sándor államtitkár válaszában arról beszélt: az MSZP eladósította az államot, most pedig a hősszerepben tetszeleg.

Kiemelt cél az állami tulajdonszerzés a stratégiai vállalatokban - erről már Fónagy János beszélt egy jobbikos interpellációra adott válaszban. Példaként a Molt és a Rábát említette, most pedig következhet az E.On. Mint mondta, ez kell a rezsicsökkentéshez.

"Amíg kormányon voltunk, önöktől korgó gyomrú gyerekekről hallottunk, akik kiesnek az iskolapadból. most államtitkár asszony azt mondja, hogy hájas gyerekeket neveltünk" - mondta a függetlenek soraiban ülő Vadai Ágnes. Halász János államtitkár válaszában arról beszélt: másfél milliárd forinttal több a pénz, szemben a Gyurcsány-Bajnai korszakkal. Ígéretet tett arra is, hogy már idén szeptembertől bevezetik a pedadógusok életpályamodelljét.

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.