Új törvény, új tisztviselők
A jövőben sem a csillagos ég lesz az állami cégvezetői fizetések határa, és a kormánytisztviselőkké váló köztisztviselőknek indoklás nélkül búcsút lehet majd mondani. Többek között e rendelkezésekről is dönt a T. Ház a héten, amikor szavaz az új állami vagyontörvényről és a kormánytisztviselők jogállásáról szóló törvényjavaslatról.
A vagyontörvény módosítását az új típusú nemzeti vagyongazdálkodás egységes rendszerének kialakítása indokolja. Az állami vagyongazdálkodás a jövőben önálló, a Magyar Nemzeti Fejlesztési Minisztérium által felügyelt ágazatként jelenik meg. A tulajdonosi jogok gyakorlója a nemzeti fejlesztési miniszter, aki feladatát a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-n (MNV), a Magyar Fejlesztési Bank Zrt.-n, illetve miniszteri rendelettel felhatalmazott más vagyonkezelőkön keresztül látja el. Az MNV igazgatósági és felügyelőbizottsági tagjait is a miniszter nevezi ki és mentheti fel.
A dokumentum hatályon kívül helyezi a köztulajdonban álló gazdasági társaságok vezetőinek, vezető tisztségviselőinek fizetési plafonjára vonatkozó tavaly született szabályozást, amely szerint az érintett cégekkel munkaviszonyban álló dolgozó havi személyi alapbére, a vezető tisztségviselők havi díjazása legfeljebb a Magyar Nemzeti Bank elnöke keresetének az egynegyede lehet. Az ez év október elsejétől érvényes új fizetési maximumra bonyolultabb számítási módot ír elő a javaslat.
A leendő kormány-tisztviselői törvény értelmében annak hatálybalépésével a köztisztviselői törvény hatálya alá tartozó kormányzati munkáltatóknál a foglalkoztatottak közszolgálati jogviszonya kormány-tisztviselői jogviszonnyá, a vezetők megbízása vezetői munkakörré alakul át. A kormánytisztviselőknek az állam mint munkáltató indoklás nélkül megszüntetheti a munkaviszonyát. (Bár nyújtottak be módosító javaslatot az indoklási kötelezettségre, azt elvetették.) Az előterjesztők szerint ezzel megnyílik a lehetőség a szükséges átalakítások racionális költségvetési terhek melletti végrehajtásához.
Az ominózus szabály semmilyen tekintetben nem felel meg az európai követelményeknek, és vélhetően nem állja ki a hazai alkotmányosság próbáját sem. Sérül a hátrányos megkülönböztetés tilalma és az indoklás nemzetközi egyezményekbe foglalt – így hazánkra is vonatkozó – kötelezettsége – hangsúlyozta a Világgazdaságnak Fehér József, a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének főtitkára. Hozzátette: ha nincs indoklás, az érintett a jogorvoslat lehetőségével sem tud élni.
A törvény – az érdekképviseletekkel történő egyeztetés nélkül – több mint 60 ezer közigazgatási munkavállaló jogi helyzetét és státusát változtatja meg gyökeresen. A szakszervezetek levélben kérték a köztársasági elnököt, ne írja alá a törvényt, ha azt – várhatóan – megszavazza a Ház. Amennyiben az államfő aláírja, az Alkotmánybírósághoz fordulnak. Bár kilátásba helyeztek érdekérvényesítő akciókat, tüntetést, sztrájkot, aligha remélhető átütő fellépés, mivel a munkavállalók félnek.
TERVEK. Ma és holnap tizenkilenc napirendi pont megtárgyalásával folytatja erőltetett ütemű munkáját a parlament. Az interpellációk, azonnali kérdések órája – illetve a cikkünkben már részletesen kifejtett, az állami vagyonról, továbbá a kormánytisztviselők jogállásáról szóló javaslat – mellett az általános vita lezárásáig folytatják az alkotmány-előkészítő eseti bizottság létrehozásáról szóló határozati javaslat megtárgyalását. Nagy szóbeli összecsapások várhatók a választási eljárásról szóló törvény módosítása kapcsán, hiszen a fideszes képviselők azt szeretnék, ha lerövidülne a kampány, ez pedig megnehezítené a kisebb pártok, szervezetek indulását. Hasonló a helyzet az önkormányzati képviselők, polgármesterek választásáról szóló törvénnyel kapcsolatban is, amelynek már a zárószavazása lesz. Az új jogszabály alapján mintegy 40 százalékkal csökken a városatyák létszáma, továbbá a 10 ezer főnél népesebb településeken kevesebb képviselőt lehet listáról megválasztani, ez pedig nagyon hátrányos lesz a vesztes pártok számára. A részletes vitája zajlik majd annak a törvényjavaslatnak, amely alapján ősztől már nemcsak a képviselő-testület tagjai közül, hanem „kívülről” is lehetne alpolgármestert, főpolgármester-helyettest, illetve megyei közgyűlési alelnököt választani.
A kormánypártok egyik legfontosabb kampánytémája eleddig az úgynevezett három csapás bevezetése volt. Holnap betarthatják az ígéretüket, hiszen döntenek a büntető törvénykönyv szigorításáról. Ugyancsak ilyen szimbolikus jelentőségű téma az állami vezetői mulasztások, illetve az állam nevében elkövetett jogsértések áldozatait megillető kártérítésekről szóló országgyűlési határozati javaslat, amelynek szintén a zárószavazása lesz. S téma lesz a családtámogatási, gyermekvédelmi jogszabály módosítása, valamint a közoktatási törvény megváltoztatása is. ABCs–KK
Új számítás
A módosult vagyontörvény szerint az új fizetési plafon kiszámításának alapjául az érintett szervezeteknél az elmúlt négy évben kifizetett bérköltség és egyéb személyi jellegű juttatás együttes összegének éves átlaga szolgál.
