Újabb rezsicsökkentést fogadott el a Parlament

Törvényben rögzítette a parlament a rezsicsökkentést: a hétfőn elfogadott jogszabály előírja a víz- és a szemétszállítási díjak tízszázalékos csökkentését július 1-jével.

A fideszes javaslatra elfogadott törvény alapján a díjcsökkentést kötelező feltüntetni a számlán. Ha az elmarad - és a fogyasztóvédelmi hatóság megállapítja a szerződésszegést -, a szolgáltatónak tízezer forint kötbért kell fizetnie a fogyasztónak.

A jogszabály értelmében a szolgáltatók júliustól a tavaly áprilisi ár legfeljebb 4,2 százalékkal megemelt összegének 90 százalékát kérhetik el a szemétszállításért, míg a víz- és a csatornadíjak az idén januári összeghez képest csökkennek tíz százalékkal.

Új kamarai szabályok

A Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara a jövőben területi szervezeteinek elnökei közül is választhat országos elnököt, illetve alelnököt, miután az Országgyűlés hétfőn eltörölte az ezt tiltó összeférhetetlenségi szabályt.

A parlament kormánypárti képviselők indítványára 244 igen szavazattal, száz nem ellenében döntött így, fenntartva ugyanakkor, hogy az országos főtitkári tisztségét továbbra sem töltheti be a kamara megyei elnöke.

A változtatást kezdeményezők indoklásukban arra hivatkoztak, a kamara megyei és az országos szervezete egymással szorosan együttműködik, közöttük nincs olyan érdekellentét, amely alátámasztaná a megyei elnökök országos szerepvállalásának korlátozását, ráadásul ilyen szabályozást a gazdasági kamaráknál sem alkalmaznak.

A javaslatra az ellenzékieken kívül négy kormánypárti politikus - köztük Ángyán József korábbi agrárállamtitkár - is nemmel szavazott. Az ellenzék a javaslat általános vitájában azt kifogásolta, hogy az indítványt egyvalakire szabták.

Ne kutassanak a trafikosok családfájában - kéri a kormány

A trafikpályázatok körüli botrány a parlament mai ülésének slágertémája: a kormány szerint valójában csak ellenzéki hangulatkeltés folyik, amivel megsértik a több százezer magyar kisvállalkozást, és nem hagyják, hogy a kormány megvédje a magyarok egészségét. Azt is elmondták: csupán kiragadott példák alapján állítja az ellenzék, hogy a fideszesek családtagjai és barátai nyernének. Visszatért a nyugdíjügyekben folytatott Fidesz-MSZP csörte, Cséfalvay Zoltán pedig arról beszélt: a félmillió külföldön dolgozó magyart nem illik tömegnek nevezni.

Én sem foglalkoztam önöknél rokonfakutatással, kérem, önök se tegyék ezt - mondta Fónagy János. Az államtitkár az MSZP-s Tóth Csaba interpellációjára válaszolt így - mint mondta, szerinte csupán néhány kiragadott példa alapján állítja az ellenzék azt, hogy a Fidesz közelébe került számtalan trafik.

Fónagy azt is elmagyarázta, hogy így könnyebb lesz megőrizni a magyarok egészségét, ha nehezebb lesz dohányhoz jutni, ami a közvetlen előnyökön túl milliárdokban mérhető hasznot hoz a gazdaságnak. Pedig az MSZP-s politikus ezt a témát csak futólag érintette: arról interpellált elsősorban, hogy ha 1500 településen nem nyílik trafik, mit tenne a kormány a várhatóan fellendülő feketepiac ellen, és hogy pótolnák a tízezernyi kieső munkahelyet.

A trafikokról beszélt még napirend előtt az MSZP-s Tóbiás József is. Szerinte az igazi arcátlanság az, hogy közvetlenül a pályázatok kiértékelése után adta be Lázár János a törvényjavaslatot, amely 10 százalékra emelné a kereskedelmi árrést. Rétvári Bence államtitkár reagálásként úgy fogalmazott, hogy az MSZP-nek azért fáj a trafiktörvény, mert ezzel csökken a dohányforgalom. Felemlegette azt is, hogy az MSZP-s többségű kormányok 8 ezer milliárdosról 20 ezer milliárdra emelték az államadósságot - azt már nem tette hozzá, hogy azóta ez a szám közel 25 ezer milliárdra nőtt.

Kevés olyan téma volt ma, ami nagyobb figyelmet kapott volna a trafikügyek árnyékában. Ilyen volt például a jobbikos Magyar Zoltán interpellációja a földbérleti pályázatok körüli visszásságokról, amire Budai Gyula államtitkár azzal válaszolt, hogy ha törvénytelenséget tapasztal egy képviselő, akkor feljelentést kell tennie. Az MSZP-ből Tukacs István pedig arról tett fel interpellációt: miért tűnt el a 3000 milliárdnyi, az állami kasszába áttett nyugdíjbefizetés. Soltész Miklós államtitkár válaszában inkább az MSZP-s kormányok teljesítményével foglalkozott - szerinte a szocialisták nem garantálták az emberek nyugdíját, a Fidesz viszont igen. Cséfalvay Zoltán pedig az országot elhagyó fiatalokról szóló jobbikos interpellációra azt mondta: félmillió embert ne nevezzen a képviselő tömegnek, mert ők most külföldön vannak, egyébként pedig természetes az elvándorlás folyamata egész Európában.