Tanulságos képet ad a szakképzési rendszer céges megítéléséről az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének tavaly őszi felmérése, amelyből kiderül, hogy miközben a duális képzési rendszert majdnem minden cég ismeri, a válaszadóknak csak 16 százaléka vesz részt aktívan a szakmunkástanulók gyakorlati képzésében. A felmérés megállapította: az alacsony részvételi hajlandóság oka elsősorban az, hogy a cégek véleménye szerint bonyolult az adminisztráció, illetve nem ismerik kellő mértékben a jogi és pénzügyi feltételeket.
"Pedig a kormányzat a szakképzési rendszer átfogó átalakításán belül több intézkedéssel is ösztönzi a cégek minél szélesebb körű részvételét a duális szakképzésben – mondta a Világgazdaságnak Odrobina László, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) szakképzésért és felnőttképzésért felelős helyettes államtitkára. – A korábbi túlságosan bonyolult és bürokratikus támogatási rendszer helyett 2012-től egységes és normatív támogatást vezettünk be a duális képzésben részt vevő vállalkozások számára” – hangsúlyozta a helyettes államtitkár. Ennek keretében egy cég diákonként 450 ezertől 1 millió 170 ezer forintig terjedő kedvezményt érvényesíthet szakképzési hozzájárulási kötelezettségének teljesítése során.
Sőt, ha a kedvezmény mértéke meghaladja hozzájárulási kötelezettségének mértékét, a különbözetet akár vissza is igényelheti a NAV-tól. A vállalkozásnak a tanuló részére mintegy 250–300 ezer forintot kell kifizetnie, a többit szabadon használhatja fel, és ehhez nem kell számlákat bemutatnia, csupán a tanulói létszám szerinti egyszerű bevallást kell elektronikusan benyújtania az adóhatóság felé.
Az ösztönzésre szükség is van, hiszen jelenleg Magyarországon mintegy hétezer cég és 55 ezer diák – a szakképzésben részt vevő tanulók egyharmada – vesz részt duális képzésben. A mintának tekintett Németországban ez az arány 60 százalék felett van, de Ausztriában és Svájcban is magasabb, mint nálunk – hangsúlyozza Odrobina László. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara vállalása szerint 2018-ra összesen már mintegy 20 ezer vállalkozással 70 ezer diák tanulna ebben a képzési formában.
A hazai duális képzésben a legaktívabban a külföldi, főleg a német nagyvállalatok vesznek részt, miközben a beszállítói köreikbe tartozó kisebb cégeket több akadályozó tényező is visszatarthatja a részvételtől. Így elsősorban a kkv-kat szeretné megcélozni a kormány. „Jelenleg az NGM-ben egy olyan elképzelésen dolgozunk a Német–Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamarával közösen, amellyel a kkv-kat szeretnénk jobban bevonni a duális képzésbe. Az ötlet szerint a nagy cégek és a kisebb beszállítóik kooperációban vennének részt a gyakorlati képzésben” – tette hozzá a helyettes államtitkár.
Gyakornokok uniós forrásból
Mintegy százmilliárd forintnyi európai uniós forrás áll majd rendelkezésre 2020-ig szakképzési és felnőttképzési célokra. Ebből az összegből lehetőség nyílik arra, hogy az iskolák a piaci igények kiszolgálásának érdekében modernizálják tevékenységüket, de a vállalati oldal is számíthat forrásokra. Utóbbira jó példa a szerdán kiírt, Gyakornoki program pályakezdők támogatására című pályázat, amelynek keretében összesen 15 milliárd forinthoz juthatnak a munkáltatók – elsősorban kkv-k – a gyakorlati oktatáshoz szükséges feltételek megteremtéséhez.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.