A külföldön élő magyarok elsöprő többsége nem jönne haza

Mivel sehol nem kell bejelenteni, ezért csak becsülni lehet a külföldön dolgozó magyarok számát. A GKI Gazdaságkutató Zrt. 2012 június végén több mint 250 ezerre tette a legalább fél éve külföldön dolgozó honfitársaink számát. Ugyanakkor még nemzetgazdasági miniszteri minőségében Matolcsy György nagykövetségi becslések alapján félmillió külföldön dolgozó magyarról beszélt.

A fogadó országokban bevándorlóként regisztrált magyar állampolgárok száma alapján készült tükörstatisztikák szerint a magyarországi kivándorlás 2000-es évek végétől tapasztalható növekedése az utóbbi években felgyorsult. Ezt már a KSH vezetésével megvalósuló SEEMIG projekt állapította meg. Az Eurostat adatokat, illetve az abban nem szereplő fő célországok (Németország, Ausztria és az Egyesül Királyság) saját adatait összesítve mintegy 230 ezer főre becsülték a – hivatalosan bejelentett – külföldön élő magyar állampolgárok számát. Akik egyre többen vannak, ugyancsak a tükörstatisztikák szerint 2010-ben 43 ezren, egy évvel később majdnem 59 ezren, 2012-ben pedig már 72 ezren távoztak az országból.

A Magyar Tudományos Akadémia Társadalomtudományi Kutatóközpont Kisebbségkutató Intézete által (MTA TK KI) Londonban, a magyar mobilitás egyik első számú célpontjában végzett egy kutatást a közelmúltban a SpeakEasy Project által készített Menjek/Maradjak dokumentumfilm-sorozat alkotóival (lásd keretes írásunkat) együttműködésben. A brit fővárosban becslések szerint százezernél is több magyar vállal munkát, tanul, illetve tervezi hosszabb-rövidebb tartózkodását, esetleg végleges letelepedését. Közülük 5200-an válaszoltak az online kérdőívre, több mint 50 százalékuk volt felsőfokú végzettségű, és az átlagéletkoruk 33 év volt.

A 23 kérdésből álló, 10 perc alatt kitölthető kérdőívben arra keresték a választ, hogy milyen okokból költöznek magyarok Nagy-Britanniába, mi jellemzi társadalmi-gazdasági helyzetüket, mennyire érzik magukat sikeresnek, illetve hogy mik a jövőre vonatkozó terveik. A válaszokból kiderül: a kiköltözés okai között egyértelműen a munkavállalás a legfontosabb. A válaszolók több mint háromnegyede dolgozni ment a szigetországba, közel fele-fele arányban vannak köztük olyanok, akik konkrét munkaajánlatra érkeztek, és olyanok, akik csak a kiutazásuk után kezdtek el munkát keresni. A megkérdezettek egytizede a párját követve érkezett, a többiek vagy tanulni, vagy konkrét cél nélkül, „szerencsét próbálni” mentek.

A kutatók azonban azt is látták, hogy a migrációs döntések ritkán vezethetők vissza egyetlen tényezőre, általában okok és célok bonyolult szövevényében alakul ki az elhatározás, hogy valaki hosszabb vagy rövidebb időt külföldön töltsön. Ezek között éppúgy szerepet játszottak a magasabb életszínvonal és a jobb munkalehetőség, illetve a szakmai fejlődés lehetősége és a jobb továbbtanulási lehetőségek Nagy-Britanniában, mint a rossz gazdasági és politikai helyzet Magyarországon, a magánéleti problémák, vagy egyszerűen a kíváncsiság, a kalandvágy.

A válaszadók több mint felénél ugyanakkor a kinti magasabb életszínvonal és jobb munkalehetőség, illetve a hazai rossz gazdasági helyzet volt a döntő érv. Kevesebben, de még mindig számottevően említették az okok között a rossz magyarországi politikai helyzetet, illetve a külföldi jobb szakmai fejlődési lehetőséget. A többi migrációs ok jóval kisebb arányban bizonyult fontosnak.

A megkérdezettek elsöprő többsége elégedett jelenlegi helyzetével, különösen, ha a korábbi, magyarországi körülményekkel hasonlítja össze. Alig több mint egytizedük érzi úgy, hogy helyzete nem javult, vagy rosszabbodott, amióta Nagy-Britanniában él.

Ezzel összhangban az sem meglepő, hogy a többség a közeljövőben nem tervezi, hogy hazajön. Sőt, csaknem háromnegyedük soha, vagy a következő öt évben biztosan nem térne vissza, egyötödük szerint ez néhány év múlva jöhet szóba, és mindössze alig több mint 6 százalék nyilatkozott úgy, hogy egy éven belül visszatér Magyarországra.

Komoly kérdéseket feszegetnek
A Menjek/Maradjak sorozat alkotói, a SpeakEasy Project célja, hogy felhívják a figyelmet az új mobilitás helyzetére és körülményeire, hogy ezzel minél szélesebb területen szolgáltassanak vitaalapot a témáról szóló árnyaltabb társadalmi diskurzushoz. A sorozat első, New York-i epizód két, hosszabb ideje a városban élő és dolgozó magyar fiatalról szól. A második részt forgatták Nagy-Britanniában, ez hat párhuzamos portrén keresztül igyekszik bemutatni a Londonba nemrégiben kiköltözött fiatal magyarok életét és mindennapjait. A következő, Berlinben, illetve Németországban élő magyarokat bemutató film várható premierje 2014. december. A dokumentumfilmek az alábbi linken megtekinthetők: http://www.menjekmaradjak.hu/

Inkább vidékről mennek el
A különféle kutatások szerint a külföldön dolgozó magyarok nagyjából azonos arányban, 25-25 százalékban választják Németországot, illetve Nagy-Britanniát. A következő kedvelt célpont Ausztria, Észak-Amerika, majd a Benelux államok. A TÁRKI felmérése szerint ma már a háztartások 9 százalékában van olyan családtag, aki tartósan külföldön dolgozik. A településtípus szerinti összehasonlítás azt mutatja, hogy főleg a vidéken élők közül próbálnak szerencsét Magyarországon kívül.

Haiman Éva-->