Alacsony arányú az atipikus foglalkoztatás

Nagy fába vágta a fejszéjét a Telework Budapest Konzorcium, amikor arra vállalkozott, hogy népszerűvé teszi a rugalmas, vagyis atipikus munkavégzési formákat Magyarországon. Legalábbis ez látszik körvonalazódni a konzorcium első körös kutatása alapján, amelynek során a válaszadó cégek csaknem kétharmada képtelen volt például a távmunka – a rugalmas munkavégzés egyik legnépszerűbb formája – munkahelyi vonzatainak értékelésére, vagyis hogy mit jelent a távmunka a belső kommunikációban, a kontrollfolyamatok átalakításában, valamint a hatékonyság terén.

A felmérés szerint azonban a munkaadói oldal legfőbb gyengesége a rugalmas foglalkoztatást illetően az, hogy nem bíznak a munkavállalókban, a személyes kontrollt ugyanis mindennél fontosabbnak tartják. Arról nem is beszélve, hogy a munkáltatók sokszor csak az állami támogatás miatt vagy épp annak reményében alakítják át a munkakört, vagy veszik fel épp a hátrányos helyzetű dolgozót.

Sajnos a munkavállalókat sem kell félteni, ha a rugalmas munkavégzési formák elutasításáról van szó. A felmérés tanúsága szerint ugyanis a dolgozók többsége nehezen alkalmazkodna egy újfajta munkavégzéshez, ráadásul a munkajogi védelem hiányát kapcsolják a fogalomkörhöz.

A konzorcium kutatásának eredményei alapján a rugalmas munkavégzési formákra többségében a 31–49 éves dolgozók nyitottak, akiknek kettő vagy több gyermekük van. Ágazati bontás szerint a legnagyobb fogadókészség a rugalmas foglalkoztatási formákra a pénzügyi szolgáltatások, a közigazgatás, a védelem, valamint a politika terén tapasztalható.

A jelenlegi trendek megváltoztatásához a Telework Budapest Konzorcium 2010. december 31-ig kapott haladékot, és 2,5 milliárd forintnyi támogatást a TÁMOP 1.3.1. program keretében.

A távmunka egyébként meglehetősen gyerekcipőben jár még Magyarországon: az aktív korú munkavállalók mindössze 4,5-5 százaléka választja ezt a formát. Ez az arány jócskán elmarad a 13 százalékos uniós átlagtól.

A szaktárca 2002 és 2009 között több mint 3 milliárd forintot költött a távmunkapályázatokra, melynek révén 5720 munkahely jöhetett létre. Az idén 453 millió forintból 701 új távmunkahely kialakításához nyertek támogatást a cégek, és a kormány számításai szerint 2010-ben is 450 millió forintot tudnak elkölteni erre a célra. VG

munkaerő-kölcsönzés

távmunka

bedolgozás

egyéni vállalkozás

önálló kereskedelmi ügynök

sportoló

nevelőszülő

közhasznú munka

ösztöndíjas foglalkoztatás

Forrás: VG-gyűjtés

munkaerő-kölcsönzés

távmunka

bedolgozás

egyéni vállalkozás

önálló kereskedelmi ügynök

sportoló

nevelőszülő

közhasznú munka

ösztöndíjas foglalkoztatás

Forrás: VG-gyűjtés-->